Adóalap-kiegészítés 2012. évi alkalmazása

Kérdés: 2012-ben terheli-e nyilatkozattételi kötelezettség a munkavállalót a munkáltatójához, ha a tőle származó éves jövedelme várhatóan meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot? A munkavállalónak kell-e nyilatkozatot adnia abban az esetben, ha az összevont adóalapba tartozó éves jövedelme várhatóan nem éri el a 2 millió 424 ezer forintot?
Részlet a válaszából: […] ...a törvényben meghatározottak szerint állapítjameg az adóelőleget. Ha a munkavállaló csak a munkáltatójától szerez összevontadóalapba tartozó jövedelmet, akkor az adóalap-kiegészítéssel kapcsolatosanegyáltalán nem kell nyilatkoznia. Ha a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 20.

Közüzemi szolgáltatások közvetítése és a szolgáltatás díjában foglalt egyes tételekre alkalmazandó adómérték

Kérdés: Központi államigazgatási szerv vagyunk. 2011. január 1-jétől a vonatkozó kormányrendelet alapján a vagyonkezelésünkben lévő ingatlanokat térítésmentesen használatba adjuk más költségvetési szervek részére, és azokat ezt követően megosztva használjuk. A közös használatról üzemeltetési megállapodásokat kötöttünk, amelyben rögzítésre került a közüzemi kiadások területalapú megosztása is. Az üzemeltető költségvetési szervek kötelezettséget vállaltak arra, hogy az üzemeltetés költségeiből megelőlegezik a használatunkban maradó épületrészekre eső kiadásokat a szolgáltatóknak, majd továbbszámlázzák a részünkre. A hozzánk érkező számlák egy részében az eredeti szolgáltató számlájában szereplő áfamértéket használták a továbbszámlázó költségvetési szervek, míg máskor a "mentes" mérték szerepel a számlákon, annak ellenére, hogy a továbbszámlázó költségvetési szervek adószámának áfakódja minden esetben 2-es. Esetükben bérleti szerződésről nem beszélhetünk, hiszen az említett ingatlanok a mi vagyonkezelésünkben vannak. Milyen áfamértéket kell használni a továbbszámlázáskor? A továbbszámlázott távhőszolgáltatás esetében lehetőség van-e a kedvezményes 5%-os adómérték használatára, valamint az alanyi mentesen számlázott szolgáltatások és az áfa hatályán kívül eső tételek (pl.: elektromosáram-számlában szereplő szénipari szerkezetátalakítás díja) továbbszámlázásakor milyen áfamértéket kell szerepeltetni a számlákban?
Részlet a válaszából: […] ...– mintaz átviteli rendszerirányítónak kötelezően átutalandó pénzeszközt – kimutatni. Ezek az összegek tehát nem képeznek adóalapot az energiátértékesítőnél, azok az áfa hatályán kívül esnek, és ennek megfelelően ezentételek után áfa felszámítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 20.

Parkolóbérlet adóvonzata

Kérdés: Parkolóbérleteket vásároltunk az egyetem tulajdonában lévő gépkocsikra. Vásároltunk még egy bianko, tehát rendszám nélküli bérletet is arra az esetre, amikor vendég előadó, más vendég érkezik hozzánk. A rendszámhoz köthető parkolóbérletet nem terheli adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség, de a rendszám nélküli parkolóbérletre is ez vonatkozik, vagy van adó- és járulékvonzata (1,19% adóalap + 16% szja, 27% eho)? Kell-e nyilvántartást vezetni a használatáról?
Részlet a válaszából: […]  A vendégparkoló-bérlet értékének 1,19-szerese után azSzja-tv. 70. §-a (3) bekezdésének b) pontja értelmében a kifizetőt 16%szja-fizetési kötelezettség, és az Eho-tv. 3. §-a (1) bekezdésének ba) pontjaértelmében 27% ehofizetési kötelezettség terheli,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 20.

Támogatás miatti arányosítás

Kérdés: Cégünk 100%-os állami tulajdonban van. Tevékenységünk ellátásához támogatást kapunk a tulajdonostól, mely bevételeink 95%-át jelenti. A szóban forgó támogatások az általunk teljesített ügyletek árát, díját közvetlenül nem befolyásolják csak és kizárólag a működés finanszírozását szolgálja, így az Áfa-tv. hatályán kívül esik, adófizetési kötelezettség nem terheli. Bevételeink maradék 5%-a adóköteles ügyletből származik.
Cégünk tételes elkülönítést alkalmaz az adóköteles és nem adóköteles tevékenységek általános forgalmi adójának meghatározása céljára. Az elkülönítés aszerint történik, hogy mely kiadásunkat finanszíroztuk saját forrásból, illetve kapott támogatásból. A támogatási szerződésből eredő elszámolási kötelezettségünknek megfelelően elkülönített, tételes kimutatást vezetünk a támogatásból történt kiadások finanszírozásáról, és külön tételes nyilvántartás készül a bevételből fedezett kiadásokról. A szóban forgó támogatás miatt felmerül-e arányosítási kötelezettség, illetve az befolyásolja-e az adólevonási jogunkat?
Részlet a válaszából: […] ...meg a levonható és a le nem vonható adó arányát. Ez utóbbi esetben -azaz az Áfa-tv. 5. számú mellékletének alkalmazásakor – az adóalapot nem képezőbármilyen támogatás (azaz az ellenértéknek nem minősülő, illetve az árat nembefolyásoló támogatás)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 7.

Lízingelt ingatlan építményadója

Kérdés: Intézményünk egy banktól zárt végű pénzügyi lízing keretében ingatlant vásárolt. Az ingatlant terhelő adók összegét a tulajdonos lízingbe adó átterhelte a lízingbe vevőre, azaz ránk. Jogosan járt-e el a bank, ha az ingatlanhoz kapcsolódó építmény­adóra is felszámította az áfát?
Részlet a válaszából: […] ...fizetendő teljes összeg, az Áfa-tv. 65. § és 70. § (1)bekezdésének b) pontja szerint az ellenérték részét képezi, és adóalapnakminősül. Az Áfa-tv. 70. § (1) bekezdésének b) pontja, valamint (2)bekezdése szerint: "70. § (1) bekezdés:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 7.

Helyi televíziós műsorszolgáltatás és lapkiadás

Kérdés: Önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő nonprofit gazdasági társaság feladata többek között a helyi lap szerkesztése és kiadása, a helyi televízió működtetése. A helyi lapot a társaság kéthetente jelenteti meg, és juttatja el ingyenesen szinte a város minden háztartásába. A háztartásokban a helyi televízió adásának sugárzása szintén ingyenesen történik (a lakosság nem fizet érte semmit). Az Áfa-tv. 14. §-a szerint szolgáltatásnyújtásnak minősülnek-e a fenti szolgáltatások? (Vagy­is ingyenesen nyújtott szolgáltatás, amely után adófizetési kötelezettség keletkezik, ha előzetesen levonható volt a szolgáltatással kapcsolatosan a nyújtóra terhelt adó.) Az önkormányzat az előző pontban említett nonprofit gazdasági társasága részére működésének finanszírozására támogatási szerződés keretében vissza nem térítendő támogatást nyújt az önkormányzat és a gazdasági társaság között létrejött szerződés 1. számú pontjának szövegezése szerint "lapszerkesztés és lapkiadás, valamint közszolgálati műsor készítése céljából". A szerződés további szövegezése szerint "a támogatott a támogatás összegét kizárólag a szerződés 1. pontjában meghatározott célra használhatja fel". A fent hivatkozott támogatás az Áfa-tv. 65. §-a szerinti adóalapnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […]  Az önkormányzat tulajdonában lévő nonprofit gazdaságitársaság helyi lap szerkesztésével, helyi televízió működtetésével foglalkozik.A lap, illetve a helyi televízió adása térítésmentesen jut el a lakossághoz.Az önkormányzat és a társaság közötti szerződés nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 7.

Bérelt gépkocsihoz kapcsolódó üzemanyagkártya díja

Kérdés: Hivatalunk egy társaságtól személygépkocsit bérelt. A bérbeadó úgy kötött szerződést, hogy egy üzemanyag-értékesítőtől előzőleg kért, a személygépkocsihoz rendelt üzemanyagkártyát is a rendelkezésünkre bocsátott. Az üzemanyagkártya nélkül a bérleti szerződést nem kötötte volna meg. A szerződés szerint nem kötelességünk használni a kártyát a bérleti jogviszony alatt, ez számunkra csak egy lehetőség. Külföldön (Olaszországban) igénybe vettük a kártyát, az üzemanyagra felszámították az olasz áfát, majd a bérbeadó erre az összegre a magyar áfát is felszámította, mint közvetített ügyletre. Szerintünk ez "kettős adóztatás". A szerződés szerint a bérleti díj nem tartalmazza a gépjármű üzemanyagköltségét, hanem a bérbeadó jogosult a bérbevevő részére biztosított üzemanyagkártyával lebonyolított üzemanyag-vásárlások felár nélküli továbbszámlázására. Véleményünk szerint a szerződés fentebb említett pontja alapján az alapügylet (bérleti jogviszony) ellenértéke nem tartalmazza az üzemanyagot, így a külföldi üzemanyag áthárítása nem belföldi teljesítési ügyletnek minősül.
Részlet a válaszából: […] ...Ez esetbena továbbszámlázott összeg, mint a bérbeadás ellenértéke, 25%-os adótartalommalszámlázandó a bérbevevő felé. Az, hogy az adóalap része-e a külföldönfelszámított adó, a bérleti szerződésben foglaltakból dönthető el. Az Áfa-tv.65. §-a szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 7.

Iskolai étkeztetés áfája

Kérdés: Általános iskola vagyunk. Saját konyhát üzemeltetünk, ennélfogva az élelmiszer-beszerzésekre vonatkozó áfát teljes egészében visszaigényelhetjük. Az étkezési térítési díjaknál, aki gyermekvédelmi kedvezményben részesül, 1-8 osztá­lyig ingyenesen étkezik, a tartósan beteg és a három- vagy többgyermekes 50%-ot fizet, valamint van a szociális kedvezmény 30-100%-ig. Kérdésem, hogy az ingyenesen, illetve a kedvezményesen étkezők különbözete után meg kell fizetni az áfát?
Részlet a válaszából: […] ...áfa levonásba helyezhető.Az Áfa-tv. 67. §-a alapján akkor kell a szokásos piaci árat(jelen esetben a 100%-os térítési díjat) adóalapnak tekinteni, ha aszolgáltatásnyújtás nem független felek között történik, és az ár aránytalanulalacsony. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 13.

Számla helyesbítése

Kérdés: Önkormányzat vagyunk. Az előzetesen adókötelesen kibocsátott számláinkat kellene adómentesre módosítani. Jól gondoljuk, hogy ez esetben önrevíziót kell végeznünk? A számla befogadójának hogyan kell eljárnia?
Részlet a válaszából: […] ...számláit helyesbíti adómentesre. Az Áfa-tv. 77-78. §-ainakszabályozása csak azokban az esetekben alkalmazható, amikor az adóalapténylegesen csökken. Abban az esetben, ha a számlahelyesbítés következményekéntaz adóalap nem csökken, csak az adóösszeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 13.

Munkavállalónak adott ajándék

Kérdés: Mint munkáltató a nyugdíjba vonuló közalkalmazottnak szeretnénk ajándékot adni, aminek értéke meghaladja a 15 000 Ft-ot. Könyvvitelileg mik a teendőim az adóköteles résszel?
Részlet a válaszából: […] ...értéket meg nem haladó ajándék adható egyesmeghatározott juttatásként, amelynek adó- és járulékvonzata 119% ehoalap után27% eho, 119% adóalap után 16% személyi jövedelemadó, amelyet a munkáltatónakkell fizetni. Az ezt meghaladó összegű ajándék a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 22.
1
30
31
32
59