621 talált cikk az adóalap kifejezésre

Kérdés:

Az önkormányzat foglalkoztatásában álló háziorvos napközben az arra rászoruló betegekhez saját gépkocsival házhoz megy, ennek költségét az önkormányzat meg kívánja téríteni az orvos részére. A menetlevelek vezetése és egyéb adminisztratív feladatok lényeges többletterhet rónak az orvos napi munkavégzése során, ezért havi költségátalányban gondolkodunk. Milyen formában, milyen jogcímen tudjuk az orvosnak a fentiekben megfogalmazott költségét megtéríteni?

Kérdés: Önkormányzatunk 2-es adószámú, az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok alapján állapítja meg. Önkormányzatunk delegációja Romániában volt, ahol bankkártyával fizette a belépőjegyeket és az éttermi szolgáltatást. Az egyik kártyás fizetés esetében (étteremben) nem működött a terminál, és ezért ATM-ből kellett pénzt felvenni (a fogyasztás összegét vették fel), hogy a számlát rendezni tudják. A bankszámlakivonaton 7 nap elteltével láttuk a terhelést (forintban). Helyesen járunk-e el, ha a beterhelt összeget bevételezzük a pénztárba, és az ehhez tartozó szolgáltatás számláját, ami készpénzes lett (bruttó értéken forint, áfa hatályán kívüli) kiadásba helyezzük? A többi kártyás használat esetében már működtek a terminálok, és tudtak bankkártyával fizetni (az ASP-ben csekkes fizetést választunk), a terhelést is látjuk a bankszámlakivonaton. Helyes-e az a megoldás, ha a számlákat bruttó értéken (forintban) áfa hatályán kívüliként vezetjük fel azzal az összeggel, amit beterhelt a bank? Az önkormányzatnak nincs valuta/deviza pénztára.

Kérdés: Önkormányzatnak szerződése van orvosokkal arról, hogy az épületet díjmentesen használják, de a közüzemi számlákat továbbszámlázzuk. Ilyen esetben a közüzemi díjak bruttó összegét mentesen számlázzuk tovább? A közüzemi számlák továbbszámlázása is a fentiekben leírtak szerint történik, ha bérleti díjat fizetnek az épület/terem használata után?

Kérdés: Iskolánkban a 12. osztályos évfolyam tanulói lengyelországi tanulmányi kiránduláson vesznek részt 2025 szeptemberében. Nem utazási irodán keresztül történik a kiutazásuk, hanem közvetlenül az intézményünk rendelné meg a szálláshely-szolgáltatást a lengyelországi hoteltől. Intézményünk nem rendelkezik EU-s adószámmal. Szükséges-e EU-s adószámot igényeljünk a szálláshely igénybevétele miatt?

Kérdés: Szakképzési centrumunk központi költségvetési szerv. Diákjaink részére videópályázatot hirdetünk. Díjazásként élménypark-belépőjegyet szeretnénk adni a díjazottaknak. Az élményparkbelépőt a létesítmény tulajdonosa ellenszolgáltatás nélkül ajánlotta fel azzal, hogy mind a pályázat kiírásában, mind a díjazás oklevelében, minden megjelenésben szerepeltessük a park logóját. Milyen jogszabály alapján és milyen dokumentumok mellett tehetjük meg ezt?

Kérdés: Szakképzési centrumunk központi költségvetési szerv. Egyik iskolánkban jelentkezett egy vállalkozó, aki ingyenesen az oktatáshoz szükséges szakmai anyagot adna az iskolának azzal, hogy ellenértéket nem kér ugyan, de minden fórumon, ahol diákjaink szerepelnek, pl. nyílt nap, szakmai verseny, helyezzük ki a cég logóját. Megtehetjük-e ezt, és ha igen, milyen formában, milyen dokumentáció mellett?

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja, aki belföldi illetőségű magánszemély, egy ciprusi társaságtól osztalékot kapott. Milyen adókötelezettség terheli a juttatást?

Kérdés: Költségvetési szervünknél általánosságban kérdésként merült fel, hogy egy mezőgazdasági termékfelvásárlási jegy kitöltése esetén, amennyiben a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany rendelkezik adószámmal, abban az esetben is kötelező-e, illetve kötelezhető-e a felvásárló az eladó/őstermelő születési helyének és édesanyja nevének kitöltésére?

Kérdés: Költségvetési szervünk informatikai terméket vásárolt, amelyre az értékesítő díjbekérőt állított ki. A díjbekérő alapján az ellenérték átutalásra került. Az átutalást követően kaptunk egy díjbekérő alapján kiállított számlát. A számla sora a megvásárolt terméket tartalmazza értékkel, de nem kerül feltüntetésre a már kifizetett díjbekérő összege negatív előjellel. Hogyan kell pontosan eljárni a díjbekérő/előlegszámla/végszámla kiállítása során?

Kérdés: Önkormányzatunk helyi iparűzési adó bevezetéséről döntött, amely alapján az önkormányzat 2025. évi költségvetésében iparűzésiadó-bevételt tervezett. 2024. évben még nem volt ezen adónemre vonatkozóan fizetési kötelezettség, így iparűzésiadó-bevétel sem keletkezett. Kérdésem a Magyarország 2025. évi központi költségvetése megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV tv. 66. pontjában foglalt helyi iparűzésiadó-bevétel többlete alapján meghatározandó fizetési kötelezettséggel kapcsolatos. Mi a helyzet azon önkormányzatok esetében, ahol a tárgyévet megelőző évben nem volt iparűzésiadó-bevétel, mert akkor még nem volt hatályos helyi rendelet? Ha a szabályozásban meghatározott számítást vennénk alapul, akkor a teljes bevétel elvonásra kerülne, mivel a tárgyévet megelőző évben befolyt helyi iparűzési adó összege nulla forint volt. Valószínű, hogy nem az volt a jogalkotó szándéka, hogy ezen kistelepülésektől a teljes iparűzésiadó-bevételt elvonja. Nem találtunk a fenti esetre vonatkozóan szabályozást. Amennyiben nincs, akkor mit tehet az önkormányzat, hogy a teljes bevétel ne kerüljön elvonásra?