621 talált cikk az adóalap kifejezésre

Kérdés: Közhasznú besorolású alapítvány közhasznú tevékenysége beteg gyermekek gyógyulásának elősegítése. Az alapítvány az operált gyermekek részére karácsonyi, húsvéti gyermekelőadásokat szervez, ezen alkalmakkor ajándékot (édesség, könyv stb.) ad a gyermekeknek, és az ünnepségen vendégül látja őket. Kérdésem az, hogy e kiadásokat terheli-e valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség?

Kérdés: Intézetünk dolgozói részére 7000 Ft önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulást ad. Most kerül intézetünkben bevezetésre a cafeteria-rendszer, amelyben további önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást is választhatnak a munkavállalók. Kérdésünk, hogy erre lehetőséget biztosít-e a személyijövedelemadó-törvény, és ha igen, akkor milyen adókötelezettség terheli a juttatást?

Kérdés: Az önkormányzatnak van főzőkonyhája. Szociális étkeztetésre, szervezett kedvezményes étkeztetésre normatívát kapunk. Van térítésidíj-bevételünk is az étkeztetésből? Hogyan alakul a fizetendő áfa?

Kérdés: A tulajdonomban lévő lakást teljes egészében bérbe adom. A bérlő egy gazdasági társaság. A bérbeadás jövedelme után az összevont adóalap részeként kívánok adózni. Kérdésem, hogy figyelembe vehetem-e a bérbeadással összefüggő költségeimet a jövedelmem megállapításánál, és ennek keretében a bérbe adott lakásba vásárolt különféle berendezések – pl. televíziókészülék, videó, hűtőszekrény stb. – amortizációját elszámolhatom-e? Mennyi adót kell a bérlőnek levonnia?

Kérdés: Önkormányzati iskola vagyunk, saját konyhánk tavaly megszűnt, az étkezést a város diákélelmezési konyhája segítségével oldjuk meg "vásárolt élelmezés" jogcímen. A diákok nálunk csak a térítési díjat fizetik be, mi viszont a rezsivel növelt összeget fizetjük ki a diákélelmezésnek. Az áfabevallás tekintetében hogyan járunk el helyesen akkor, ha az önkormányzati támogatást nem címzett támogatásként folyósítják? (Negyedéves bevallók vagyunk.) Egyáltalán képezhetünk-e levonható adót? a) Ha igen, akkor a teljes "vásárolt élelmezés" számlák alapján, vagy a diákok befizetéseivel arányosan? Előbbi esetben, ha a teljes összegű "vásárolt élelmezés" kapcsán kiállított számlák alapján helyezem levonható részbe az összegeket, akkor a levonható rész nagyobb, mint a fizetendő, ami szerintem logikátlanság (még ha a mi intézményünknek ez kedvező is lenne). b) Utóbbi szerint az ún. nagy arányosítási képlettel számolva képzem a levonható adót, amit a bevallás megfelelő sorába beírva csökkentem a fizetendő részt (azaz az adó így is fizetendő marad). c) A harmadik lehetőség szerint egyáltalán nincs levonható adó, csak a fizetendő résszel kell foglalkozni.

Kérdés: Tekintettel arra, hogy a településünk az osztrák határ közelében fekszik, az ellenértéket gyakran euróban állapítják meg. Hogyan kell ilyenkor a számlát kibocsátani, melyik árfolyam az irányadó?

Kérdés: Szervezetünk a 6/1996. (VII. 16.) MÜM rendelet 19-19/A §-a alapján akadálymentesítési kötelezettségének megvalósításához 2006-ban támogatást kapott. A vonatkozó rendelkezések alapján nem egyértelmű számunkra, hogy van-e a támogatásra való tekintettel arányosítási kötelezettségünk. Egyáltalán van-e még olyan támogatás, amely miatt arányosítani kell?

Kérdés: Önkormányzatunk lízingel egy tehergépkocsit (zárt végű pénzügyi lízing). Mikor lehet levonni és visszaigényelni a tehergépkocsi áfáját?

Kérdés: Költségvetési intézmény gazdasági társasága évekkel korábban beszerzett egy személygépkocsit, az adót azonban nem vonta le. Most a személygépkocsit – maradványértéken – kívánja értékesíteni. Kell-e áfát fizetni? Helyesen járunk-e el, ha értékesítéskor az áfát nem fizetjük meg, hisz akkor kétszeresen adóznánk a személygépkocsi után?

Kérdés: Adóellenőrzés megkezdése előtt vállalkozásunk önellenőrzést végzett, de a revizorok megérkezésekor még nem fejeztük be. Befejezhető-e az önellenőrzés (bevallás, befizetés), vagy a feltárt adókülönbözetet az adóhatóság fogja jegyzőkönyvezni?