Állami támogatásokból finanszírozott beszerzések áfája

Kérdés: Önállóan gazdálkodó központi költségvetési szervként működő kutatóközpontban az intézményfinanszírozás mellett a bevételek nagy részét pályázati úton elnyert támogatási bevételek jelentik. Az alaptevékenységünk adóköteles tevékenység. Helyesen értelmezzük-e az Áfa-tv. hatályos rendelkezéseit, ha a támogatási szerződések alapján kapott állami támogatásokból finanszírozott beszerzések után az áfa összegét visszaigényeljük?
Részlet a válaszából: […] ...mert ellenszolgáltatástvár a támogatottól. Ilyen esetben az Áfa-tv. 22. § (1) bekezdése szerint atámogatás összege egyértelműen adóalapot képez, amely után a nyújtottpénzösszegből a szolgáltatásnak, illetve a terméknek megfelelő adókulcsot kellalkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 25.

Támogatási szerződés áfája

Kérdés: Kutatóintézetként egyedi támogatási szerződéseket kötünk egy-egy kutatási feladatra. 2006-tól az állami támogatások áfarendszerbeli elszámolásának változása – jól értem-e – azt jelenti, hogy a támogatás után nem kell áfát fizetni, és arányosítás már nem kötelező?
Részlet a válaszából: […] ...(vagy más elnevezésű, de tartalmában azonos szolgáltatás)adóköteles tevékenységnek minősül, így a kutatóközpont adóalapját képezi. Amásodik esetben viszont a kapott támogatás nem minősül ellenértéknek, hanemtámogatásnak.Ha a kutatóközpont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 25.

Személygépkocsi hivatali célú használatának elszámolása

Kérdés: Önkormányzati hivatal jegyzője számára személygépkocsi hivatalos használata címén meg lehet-e állapítani havi átalánydíjat, és az adómentesen elszámolható-e? Vagy szabályosan csak kiküldetési rendelvény alapján számolható el?
Részlet a válaszából: […] ...rendelvény használatához egy kedvezőadózási szabály kapcsolódik. Az Szja-tv. 25. §-ának (2) bek. c) pontja alapjánnem tartozik az adóalapba az a bevétel, amelyet a munkavállaló a sajátgépkocsijának a hivatali (üzleti) célú használatára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 25.

Bérbe adott területen végzett beruházás áfája

Kérdés: Önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési intézmény vagyunk. Bérleti szerződést kötöttünk egy gazdálkodó szervezettel. A bérleti szerződés értelmében a gazdálkodó szervezet 20 éves időtartamra bérel az intézményünktől egy, a kezelésünkben és üzemeltetésünkben lévő sportlétesítmény területéből egy meghatározott területet és ingatlant. A sportlétesítmény az önkormányzat tulajdonában van. A bérelt beépítetlen területen a bérlő beruházást, sportlétesítményt, parkolót épít, a meglévő, kezelésünkben lévő ingatlanon felújítást és bővítést végez. A területhasználatért a tulajdonos döntése alapján 20 évre a bérleti díj megegyezik a meglévő épületen végzett felújítás, valamint a parkolókiépítés kivitelezési költségével. Így a szerződés szerint bérleti díj fizetésére nem kerül sor. A beruházással megvalósított sportlétesítmény és parkoló, valamint a meglévő épület bővítésével kialakított felépítmény a bérlő tulajdonában marad. A beruházás és felújítás kivitelezési költségeiről a bérlő az üzembe helyezés után tájékoztatja intézményünket. A tájékoztatás alapján az egy évre eső bérleti díjat intézményünk kiszámlázza a bérlő részére, melyből a bérleti szerződés alapján a bérlő csak az áfa összegét köteles megfizetni. Helyes-e, ha az intézményünk áfabefizetési kötelezettsége intézményünk áfaelszámolási időszakának utolsó napja (minden év december 31. napja, havi bevalló az intézmény)? A bérleti szerződésben elszámolási időszakot nem állapítottunk meg. Mit kell tenni, ha 2005. évben nem fejeződött be a beruházás, akkor az áfa befizetése, bevallása mikor esedékes? Helyes-e, ha az alábbiak szerint számlázunk: SZJ: 62.62.10 Sportlétesítmény bérbeadása rendeltetésszerű használatra 15 százalék áfa (intézményünk 2005. 01. 01. napjától az ingatlan-bérbeadás tekintetében az általános szabályok szerinti adózást választotta). Helyes-e, ha a számlán az adóalapot és az áfát is feltüntetjük, illetve ha ez így jó, a kibocsátott számla alapján helyes-e, ha csak az áfát fizeti meg a bérlő [Áfa-tv. 43. § (4) bekezdés rendelkezései vonatkoznak erre az esetre]?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésében foglaltakat, vagyis kötelezőszámlát kibocsátani, melyben a gazdasági eseményre szövegesen is utalni kell,és helyes, ha az adóalapot és az áfát is feltüntetik rajta. Természetesen apénzügyi elszámolásra vonatkozó utalások is szerepeltethetők a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Illetményelőleg elszámolása

Kérdés: Amikor anyagilag megszorulnak a köztisztviselőink, illetményelőleget kérnek. A Ktv. 49/H §-a erre visszafizetési kötelezettséggel lehetőséget ad. Kérdés, hogy a kifizetés pillanatában keletkezik-e szja-köteles bevétele a dolgozónak? Érdekességként említem, hogy APEH-állásfoglalásból már van kétféle válaszunk. Az egyik szerint bevételnek kell tekinteni, mert ilyenkor tulajdonképpen a bért előlegezi meg a munkáltató, a "törlesztés" hónapjaiban pedig a tényleges bérnél a törlesztéssel kevesebb bérhez jut, és ezekben a hónapokban ez a csökkentett összeg lesz az szja alapja. (Véleményem szerint erre a megoldásra a bérszámfejtő programok nem készültek fel, mert a törzsadatként kinevezési okirattal alátámasztott bért kellene felülírni.) A másik vélemény szerint az Szja-tv. 7. § (1) bekezdése miatt amit visszafizetési kötelezettséggel adunk, nem adóköteles bevétel. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...van szó. Az Szja-tv. 7. § (1) bekezdésc) pontja egyértelműen rendelkezik arról, hogy a jövedelem kiszámításánál nemkell az adóalapba tartozó bevételként figyelembe venni azt az összeget, amelyeta magánszemély köteles visszafizetni. A rendelkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 14.

Szociális Gondozási Központ tevékenysége

Kérdés: Segítségüket kérjük az Áfa-tv. 2006-ra vonatkozó előírásainak helyes alkalmazásához a Szociális Gondozási Központ tevékenységével kapcsolatban, az alábbiak szerint: Intézményük egyik alapfeladata szociális étkezés nyújtása, amely az Áfa-tv. alapján adóköteles tevékenység, 15%-os adókulcs alá esik. Az ellátottak étkeztetése úgy történik, hogy intézményünk megvásárolja az adott időszakra vonatkozó ebédadagot, majd a városi önkormányzat szociális ellátásokról szóló rendelete alapján az ellátottak jövedelmi viszonyaitól függő térítési díjat az igénybevevőknek kiszámlázza. Az étkezést igénybe vevők többsége a beszerzési árnál alacsonyabb térítési díjat fizet, a különbözet beépül az intézmény költségvetésébe, és ezt a fenntartó városi önkormányzattól támogatásként kapjuk meg. A vásárolt élelmezés áfájának összegét levonásba helyezzük. Intézményünk a szociális étkeztetésen kívül más áfaköteles tevékenységet nem végez. Kérjük szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az étkezés beszerzési (áfát tartalmazó) ára és az ellátottak által fizetendő (áfás) térítési díj különbözete az Áfa-tv. 22. § (2) bekezdés szerinti szolgáltatásnyújtás ellenértékének minősül-e, adóalapot képező államháztartási támogatás-e, illetve az előzőekben leírt tevékenységgel kapcsolatban kapott finanszírozás árat közvetlenül befolyásoló támogatásnak minősül-e? Intézményünk havi áfabevalló.
Részlet a válaszából: […] ...összeg. Minthogy az étkeztetés igénybevevője nem a teljes összegetfizeti meg, a fennmaradó rész vonatkozásában valóban felmerül, hogy adóalapotnem képező államháztartási támogatásnak minősül, vagy az Áfa-tv. 22. § (2)bekezdés szerinti árkiegészítésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Munkabérelőleg visszafizetésének adókötelezettsége

Kérdés: A Költségvetési Levelek 56-os számában megjelent 1267-es válaszban a munkabérelőleggel kapcsolatos kérdésem lényegére nem kaptam választ. Nevezetesen arra, hogy mit kell tenni akkor, amikor pl. 200 000 Ft-os illetményelőleget vesz fel dolgozónk 4 havi visszafizetési kötelezettséggel októberben? A felvétel pillanatában adóköteles bevétele lesz a dolgozónak, vagy csak az év végén visszafizetetlen összeg adóköteles, vagy a 7. § (1) bek. c) pont szerint kell bevételnek tekinteni?
Részlet a válaszából: […] ...összegből, sem az ilyen címen felvett összegből az adóév végénmég fennálló tartozás (visszafizetetlen összeg) nem számít bele az adóalapba,így nem is adóköteles.Előzőek alapján nem keletkezik adókötelezettség az októberhónapban 4 havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Polgármesteri személygépkocsihoz kötődő költségtérítés

Kérdés: Polgármesterünk 2003-tól a tv. által biztosított havi költségtérítésben részesül. 2005. évben az önkormányzat személyautót vásárolt, melyet csak a polgármester használ, és részére az üzemanyagköltséget kifizetik. Kérdésem, hogy ebben az esetben a költségtérítés megilleti-e a polgármestert? Ha a képviselő-testület jóváhagyásával történik a költség és a költségtérítés kifizetése, akkor az szabályos, vagy csak egyik fajta megoldás választható?
Részlet a válaszából: […] ...szólószámla alapján térítheti meg, és ez az összeg a magánszemélynél a Szja-tv. 7. §(1) bekezdés g) pontja alapján nem minősül adóalapba tartozó bevételnek. Agépkocsi magáncélú használata miatt az önkormányzatot terheli (terhelheti)azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

Mentori ösztöndíj adókötelezettsége

Kérdés: A Tempus Közalapítvány által szervezett Útravaló a középiskolába című pályázaton mentori ösztöndíjként az előző évben (2005-ben) szeptembertől decemberig havi 12 000 forint ösztöndíjban részesültem. Szerepeltetni kell-e ezt az összeget az adóbevallásban? Milyen terhek terhelhetik? A Tempus tájékoztatása szerint az Szja-tv. alapján ez a jövedelem adómentes, de szeretném megtudni, hogy nem történt-e időközben ezzel kapcsolatos törvénymódosítás.
Részlet a válaszából: […] ...isvolt az adóévben. Azonban az adóterhet nem viselő járandóság után ebben azesetben sem kell az adót megfizetnie, mert az az összevont adóalap számítottadójából levonható. A 2005. évi 0553-as személyijövedelemadó-bevallás kitöltésiútmutatójának magyarázata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.

2006. évre áthúzódó ügyletek számlázási szabályairól

Kérdés: Cégünknek vannak olyan áthúzódó ügyletei, amelyek során 2005-ben előleget vettünk át, de a tényleges teljesítés csak 2006-ban történik majd meg (volt, amikor bruttó árakat határoztunk meg, de egyes szerződéseinkben nettó + áfa összegben állapodtunk meg). Van-e különbség a végelszámolásban a maradék összeg meghatározásánál, és azt hogyan kellene helyesen számlázni?
Részlet a válaszából: […] ...25 százalékos adómértékkel –,az ügylet (a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás) teljesítésiidőpontjában csak az előleg adóalapjával csökkentett "maradék" összeg mintadóalap erejéig keletkezik adókötelezettség a 28. § (1) bekezdés szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 31.
1
44
45
46
59