598 talált cikk az adófizetés kifejezésre

Kérdés: Az alapítványunk alapító okirat szerinti feladata az idősek otthona munkavállalói részére szakmai továbbképzések, utak, tapasztalatcserék szervezése. A szakmai út során elszámolt étkezés adózás szempontjából minek minősül (reprezentáció, béren kívüli juttatás, adómentes juttatás), ha a szállásköltség tartalmazza az étkezés költségét is, illetve, ha külön számlán kerül elszámolásra? Szintén alapító okirat szerinti feladat az intézmény népszerűsítése. Adózási szempontból minek minősül az intézmény bemutatását szolgáló rendezvényen meghívott vendégek, külső partnerek részére nyújtott étkezés?

Kérdés: Önálló költségvetési szervként működő egyetem vagyunk. Amennyiben saját foglalkoztatottnak szeretnénk elismerésként, nagyobb értékű (300.000 Ft) tárgyjutalmat – emlékérem, díszkard stb. – adni, élhetünk-e a felbruttósítás lehetőségével annak érdekében, hogy a munkatársnak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? A juttatási szabályzatban rögzítenénk, hogy a tárgyjutalom/természetbeni juttatás mellé X összegű pénzjuttatás/keresetkiegészítés is jár (ami az adótehernek felel meg). A felbruttósítás – költségvetési szerv esetében – ütközik-e bármilyen adójogi vagy államháztartási korlátozásba? A jogszabályoknak megfelel-e a fenti megoldás az adótartozás átvállalására?

Kérdés: Az áfa hatálya alá tartozó 2-es adószámmal rendelkező kis önkormányzat használt traktort értékesít. A használt traktor 8 éves, a beszerzés időpontjában az önkormányzat még nem volt alanya az áfának, és beszerzéskor az áfát nem igényelte vissza. A tevékenységre tekintettel, amihez a traktort vásárolta, sem lett volna jogosult visszaigényelni az áfát. Az értékesítés áfás lesz? Az adásvételi szerződés alapján a traktor vételára két részletben kerül kifizetésre, a vételár 50%-a 2026. augusztus 31-ig, a fennmaradó 50%-a 2027. augusztus 31-ig. Ebben az esetben részszámla és végszámla kerül kiállításra?

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk nem tartozik az áfakörbe (adószáma 9. karaktere „1”). Használt gépjárművet értékesít a kft. részére, amely áfa-visszaigénylési joggal rendelkezik. Ebben az esetben a számlát 27% áfaértékkel, vagy áfa hatályán kívül szükséges kiállítani?

Kérdés: Egy gyógyászati segédeszközök értékesítésével foglalkozó, Magyarországon adószámmal rendelkező (áfaregisztrált), az Európai Unió másik tagállamában letelepedett társaság gyógyászati segédeszközöket importál harmadik országból Magyarországra, amely termékeket saját áru mozgatása keretében Magyarországról Csehországba szállít. Ezen termékek 30 napon belül igazoltan a végső csehországi rendeltetési helyükre kerülnek elszállításra. A vámkezelés közvetett vámjogi képviselő közreműködésével, 42-es eljáráskód szerint történik. A termék importja az Áfa-tv. 95. §-a értelmében mentes az adó alól. A saját áru mozgatásáról a társaság pro forma számlát állít ki, amelyen eladóként a magyar és vevőként a cseh adószámát tünteti fel. Ezeket az ügyleteket a társaság „V” (vagyonáthelyezés) jelöléssel szerepelteti a közösségi összesítő nyilatkozataiban, valamint jelenti áfabevallásaiban. Az importát-engedési okmányokon az importőr adatainál a társaság EORI-száma vagy a cseh adószáma kerül feltüntetésre. A közvetett vámjogi képviselő szintén szerepelteti ezen ügyleteket a saját közösségi összesítő nyilatkozataiban, amelyben a „K” mint az importáló helyett közvetett vámjogi képviselő által vallott adatok szerinti termékértékesítés jelölés szerepel a társaság cseh adószáma mellett. A társaság, mint a termékek importálója, nem bocsátott írásos meghatalmazást a közvetett vámjogi képviselő részére arra vonatkozóan, hogy az Áfa-tv. 95. §-a szerinti adómentesség érvényesítése érdekében eljárjon helyette. A társaság a fentiekben részletezett tevékenysége mellett egy Magyarországon letelepedett társaság (magyar társaság) részére továbbítja a vevői megrendeléseit, amely szerződéses gyártóként végzi a termékek előállítását. A gyártást követően a magyar társaság a késztermékeket értékesíti a társaság részére, amely azokat magyar közösségi adószáma alatt közösségi értékesítésként továbbértékesíti partnerei részére. A társaság a magyar társaságtól beszerzett termékeit az áfabevallásai-ban belföldi beszerzésekként szerepelteti, és a kapcsolódó adót levonásba helyezi. A vonatkozó szabályok szerint helyes-e a fenti ügylettel kapcsolatban alább kifejtett álláspontunk?
1. Mivel a társaság belföldön nyilvántartásba vett adóalany, lehetősége van a magyar adószáma alatt a 4200-as eljárással végzett importbehozatalra. Ennek megfelelően a Magyarországra érkező termékeket a társaság magyar adószáma alatt kell nyilvántartani, és a továbbszállítást követően saját áru mozgatásaként kell szerepeltetni az áfabevallásban és az összesítő nyilatkozatban? Álláspontunk szerint az importátengedési okmányon feltüntetett cseh adószám nem befolyásolja ezt a kötelezettséget.
2. Amennyiben az importokmányokon a magyar adószám feltüntetése szükséges ahhoz, hogy a társaság a tranzakciót a saját bevallásában szerepeltetni tudja, van-e lehetőség utólagos helyesbítésre, illetve szükséges-e bármilyen további adminisztratív lépés megtétele a már meglévő dokumentumokkal kapcsolatban?
3. Álláspontunk szerint a társaság belföldi nyilvántartásba vétele (magyar adószáma) önmagában nem akadálya a közvetett vámjogi képviselet, illetve a 42-es vámeljárás alkalmazásának. A társaságnak lehetősége van arra, hogy az import-áfa-mentesség számlázási és adóbevallási feltételeinek saját maga megfeleljen, azaz a társaság jogosult magyar adószáma alatt számlát kiállítani, és saját adószáma alatt közösségi értékesítést (sajátáru-mozgatást) bevallani (különös tekintettel arra, hogy az Áfa-tv. ezt a lehetőséget kifejezetten szabályozza).
4. Álláspontunk szerint, amennyiben a társaság számlát állít ki, és szerepelteti az ügyletet az áfabevallásában és az összesítő nyilatkozatában, akkor a közvetett vámjogi képviselő a 42-es vámeljárás keretében importált árukat nem szerepeltetheti a saját összesítő nyilatkozatában (erre vonatkozó meghatalmazás hiányában).

Kérdés: Önkormányzatunk az általa folytatott ingatlan-bérbeadás tekintetében a bérletidíj-tevékenységet – választása alapján – adókötelessé tette. A számlázás menete a következő:
1. A bérleti szerződésekben a megállapított bérleti díjjal (főszolgáltatás) együtt a közüzemi költségek (járulékosan kapcsolódó költségek) is továbbszámlázásra kerülnek a bérlő felé.
2. Egyes ingatlanokat haszonkölcsön-szerződéssel adunk bérbe, általában olyan bérlőnek, aki állami feladatot lát el. A haszonkölcsön-szerződés célja az, hogy a használat „ingyenes” legyen a bérbevevő részére. A haszonkölcsön-szerződésben rögzítve van a megállapított használati díj, valamint az is, hogy az általános forgalmi adó megfizetése a bérbevevőt terheli. E szerződésben rögzítve van, hogy az ingatlan fenntartása, karbantartása és közüzemi (víz, csatorna, áram) költségei a haszonkölcsönbe vevőt terhelik. A számlázás az alábbiak szerint történik:
a) évente egyszer kiállítjuk a megállapított használati díjról + általános forgalmi adóról a számlát, majd következő tételként mínusz előjellel tüntetjük fel az adó alapját (mint adott kedvezményt), így a számla fizetendő végösszege az általános forgalmi adó mértékével megegyező;
b) a közüzemi számlákat havonta általános forgalmi adóval növelten számlázzuk tovább a haszonbérbe vevő részére.
A hatályos szerződés alapján csak a használati díj ingyenes, a használattal/bérlettel kapcsolatosan felmerülő rezsidíjak megtérítésére igényt tartunk. Az önkormányzat részére kiszámlázott rezsidíjak továbbszámlázásra kerülnek a használatba vevő részére, amely kimeríti az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontját, mely szerint:
„bérbeadás, -vétel: a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek.”
Erre figyelemmel az ingyenes bérbeadás nem valósul meg, arra hivatkozva áfa nem számlázható ki. Hogyan kell helyesen eljárnunk a számlázás során a haszonkölcsön-szerződéssel kapcsolatosan?

Kérdés: Önkormányzatunk termékeket vásárolt egy webáruháztól, a teljes vételárat a cég pro forma számlája alapján elutalta előre. A cég kiállította a pénzügyi teljesítés dátumával a tételes vevői számláját, melyet ő végszámlának tekint. A Ptk. szerinti teljesítés még nem történt meg, ugyanis a termékeket majd csak egy hónap múlva fogja szállítólevél kíséretében átadni a futárszolgálatnak, amint őhozzá is beérkezik valamennyi termék. Kérésünkre sem fog/tud nullás végszámlát kiállítani a tényleges birtokbaadás dátumával, szerintük a szállítólevél bizonyítja az átadást. Véleményünk szerint a pénzügyi tranzakciót igazoló számla adóügyileg előlegszámla, még ha a nevéből nem is ez derül ki, ugyanis a tényleges teljesítést megelőzően íródott jóvá a cég számláján. Több cég jár el hasonlóképpen, s nehezen, vagy egyáltalán nem tudjuk meggyőzni őket, hogy még egy bizonylatot állítsanak ki 0 forintról. Mikor járunk el szabályosan? Ha később, a birtokba adáskor a kapott szállítólevélre kivezetjük az adott előleget, és lekönyveljük tényleges teljesítésként a kiadást, vagy már a pénzügyi tranzakciót igazoló számla alapján történjen ez meg?

Kérdés: Önkormányzatunk kapott egy ajánlatot térítés nélküli átadással kapcsolatban három ingatlan tekintetében. Két tétel esetén kivett közút szerepel a tulajdoni lapon, egy tekintetében kivett kerékpárút. Mivel önkormányzatunk áfa tekintetében áfakörösnek minősül, így térítés nélküli átadásnál szóba jöhet áfafizetési kötelezettség. A három ingatlan esetén felmerül-e fizetendő áfa a térítés nélküli ügylet kapcsán, vagy sem, ha az átadó fél egy, az általános szabályok szerint adózó adóalany?

Kérdés:

Önkormányzatunk dolgozója, ha 1 éven belül elad egy lakást, pl. 40.000.000 forintért, és vásárol egy régi házat 24.000.000 forintért a párjával 1/2 arányban, milyen adókötelezettség merül fel?

Kérdés: Egy egyéni vállalkozó – akivel önkormányzatunk szerződéses kapcsolatban áll – a 2025. január 1-jétől alkalmazható határon átnyúló alanyi adómentességgel kapcsolatos kérdésekkel fordult önkormányzatunkhoz. Az egyéni vállalkozó vállalkozása gazdasági helyzetétől, a piaci lehetőségektől függően tervez az Európai Unió más tagállamaiban is tevékenységet végezni; belföldön nem választott alanyi adómentességet.
1. Ahhoz, hogy egy belföldi adóalany más tagállamokban határon átnyúló alanyi adómentességet alkalmazhasson, Magyarországon is alanyi adómentesnek kell lennie?
2. Az egyéni vállalkozó által Magyarországon teljesített ügyletek ellenértékét is bele kell számítani a 100.000 eurós uniós értékhatárba, vagy csak a más tagállamokban teljesített ügyletek ellenértékét?
3. Az egyéni vállalkozó feltehetőleg év közben fogja bejelenteni, hogy határon átnyúló alanyi adómentességet választ egy vagy több tagállamban. Van erre lehetőség, azaz év közben is választható a határon átnyúló alanyi adómentesség, vagy aki már végez gazdasági tevékenységet év közben, az csak a következő évtől választhat más tagállamban alanyi adómentességet (hasonlóan a belföldi alanyi adómentességhez)?
4. Felmerülhet olyan eset, hogy az egyéni vállalkozó határon átnyúló alanyi adómentességet választ valamely tagállamban, azonban mégis áfát kell fizetnie az adott ügylet után?