Termékimport áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy magyar társaság műanyagipari termékek gyártásával foglalkozik. Egy spanyol céggel termékek gyártását tervezik. Ehhez a spanyol társaság Kínából rendel öntőformát több millió forintos értékben, amelynek ellenértékét a spanyol társaság fizeti meg. A terméket Magyar-országon helyeztetnék szabad forgalomba, mivel azt Magyarországon fogják használni. A magyar társaság nem lesz tulajdonosa az öntőformának, csak a spanyol cég számára gyártanak rajta termékeket. Az öntőforma sorsa a termékek legyártása után a következők szerint alakulhat: termékszámtól függően selejtezés vagy ellenszolgáltatás nélkül a magyar társaságnál marad, esetleg Spanyolországba kerül kiszállításra. A spanyol társaságnak Magyarországon keletkezik-e bejelentkezési kötelezettsége (be kell-e jelentkeznie adóalanyként)?
Részlet a válaszából: […] ...történő importja, amely eltér a feladás vagy a fuvarozás rendeltetési helye szerinti tagállamtól, abban az esetben, ha a 201. cikk szerint adófizetésre kötelezett, kijelölt vagy elismert importőr által végzett termékértékesítés a 138. cikknek megfelelően adómentes"....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Napidíj elszámolása

Kérdés: Külföldi kiküldetéshez kapcsolódóan kifizetett napidíj számviteli elszámolásában kérünk szakmai segítséget, a teljes számviteli elszámolás levezetését (mikor milyen árfolyamot kell alkalmaznunk, hol kell árfolyam-különbözetet elszámolnunk), amelyhez az alábbi kiegészítő információkat tesszük:
– valutapénztárunk van,
– a FIFO-módszert alkalmazzuk,
– a napidíjat előleg formájában adjuk ki,
– a napidíj elszámolásánál a választott árfolyamunk a kiadás teljesítésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos deviza-árfolyam,
– ASP gazdálkodási szakrendszert használjuk.
Részlet a válaszából: […] ...fedezésére az utazáson részt vevő magánszemély (munkavállaló) részére előlegként folyósított összegek?átadásakor nem kell adófizetési kötelezettséget?megállapítani, mivel a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a magánszemélynek adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Tehergépkocsi értékesítése

Kérdés: Intézményünk alanyi adómentes. Van egy tehergépkocsink, ételszállításra használtuk, de áfát nem vontunk le. Eladhatjuk-e adómentesen? Ha kell áfát felszámítani, akkor mi a teendőnk, hogyan kell számlázni, áfát bevallani?
Részlet a válaszából: […] ...is keletkezik. Az áfabevalláson az alanyi adómentesség jogállás melletti bevallási kötelezettséget jelölni kell. A bevallási és az adófizetési kötelezettséget az értékesítés teljesítési hónapja kötelezettségeként, a tárgyhót követő hónap 20-ig kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Festmény ajándékozása

Kérdés: Településünk nemzetiségi önkormányzata a helyi egyházközségnek szeretne ajándékozni egy festményt. Keletkezik-e valamelyik félnek adófizetési kötelezettsége? Az átadási szerződésbe beleírták, hogy az átadónak nem volt áfalevonási joga.
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az átadónak nem volt áfalevonási joga, és az ügylet nem ellenértékért történt, nem keletkezik áfafizetési kötelezettség. Az Áfa-tv. főszabály szerint az ellenértékes ügyleteket adóztatja. A térítésmentes átadás az Áfa-tv. 11. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Magánszemélytől vásárolt könyvek

Kérdés: Könyvet vásárolnánk magánszemélytől központi költségvetési szervként 500 Ft/db áron. A magánszemély számlát nem tud kibocsátani, adásvételi szerződéssel tudnánk megvenni. Ebben az esetben elegendő az adásvételi szerződés? Milyen számviteli bizonylat szükséges a tranzakcióhoz?
Részlet a válaszából: […] ...értéke nem haladja meg a 600 000 Ft-ot, akkor nem kötelezett számlaadásra, és az Szja-tv. 11. §-ának (3) bekezdése alapján adófizetési, bevallási kötelezettsége sem keletkezik, tehát a kifizetőt sem terheli adólevonási kötelezettség.Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Szállítmányozási tevékenységgel kapcsolatos áfakérdések

Kérdés: A Költségvetési Levelek 276. számában 4972. sorszámon megjelent kérdéshez a következő kiegészítést tenném. A szállítmányozási tevékenységet végző magyar cég más fuvarozó-cégeket bíz meg az importált termék USA-ból magyarországi megrendelő telephelyére juttatásával. Ezek részben külföldi (EU-s és nem EU-s), részben magyar fuvarozócégek. A külföldi cégek áfa nélkül számlázzák le az általuk elvégzett szállítási tevékenységet, jogszabályra [a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv)] hivatkozva. A konténerek hajóról történő átrakása rendszerint Hamburgban történik, és innen vasúton, illetve közúti szállítással (esetleg logisztikai központot igénybe véve) jut el az importált termék a magyarországi megrendelő telephelyére. A Hamburgból a magyarországi elosztóbázisig vasúton történő szállítást a vasúttársaságok közösségi fuvarnak minősítik, és áfát számítanak fel (nem veszik figyelembe, hogy ez a szállítás termékimporthoz kapcsolódik).
A magyarországi elosztóbázisról a megrendelő telephelyére történő szállítást némely fuvarozócég EU-n belüli szállításnak minősít, és áfát számol fel az általuk kibocsátott számlában, némely magyar fuvarozó pedig áfa felszámítása nélkül (termékimport adóalapjába beépülő járulékos költség) állítják ki számlájukat a magyar szállítmányozócég részére. A hajóraklevélen, a német vámhatározaton és egyéb, a szállítást végigkísérő okmányokon (Master "Bill of Lading") mindenütt szerepel a végső rendeltetési hely, ami az USA telephelye Magyarországon. Ismereteim szerint volt olyan alvállalkozó fuvarozócég, amely év közben változtatta meg a számlázását, ugyanazt a tevékenységet korábban áfamentesen, majd áfa felszámításával számlázza le. Tudomásom van arról is, hogy a terméket importáló magyar cég két különböző szállítmányozócéget is megbíz azonos áru USA-ból Magyarországra történő szállításával (minden körülmény ugyanaz), és az egyik cég a teljes fuvarszakaszt (közösségen kívüli és belüli szakaszt) áfa felszámításával számlázza le, míg az itt említett cég áfamentesen. Mi erről a véleményük?
Részlet a válaszából: […] ...a külföldi társaságok által hivatkozott, a kérdésben is említett szabályai (44. és 196. cikkek) a teljesítés helyére és az adófizetésre kötelezett személyére vonatkozó szabályok. Ezen szabályok közül a 44. cikk [Áfa-tv. 37. § (1) bekezdés]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Fordított áfás ingatlanvásárlás

Kérdés: Önkormányzatunk vásárolt egy cégtől egy régi beépített ingatlant. A szerződésben az szerepel, hogy az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján áfafizetési kötelezettséggel nem jár. Az eladó áfamentes számlát állított ki. A pénzügyi osztályunk észlelte, hogy az eladó az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontja és 88. §-ának (4) bekezdése alapján az értékesítés tekintetében adókötelessé tételt választott. Önkormányzatunk áfaalany. Jól gondoljuk, hogy fordított adózással adófizetési kötelezettségünk keletkezik?
Részlet a válaszából: […] A beépített ingatlanok értékesítése főszabály szerint mentes az adó alól, kivéve az új, beépítés alatt álló, félkész ingatlanokat. Új ingatlannak azok az ingatlanok számítanak, amelyeknél a használatbavételi engedély kiadásától vagy a tudomásulvételi eljárástól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Gyermekétkeztetés áfaelszámolása

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervként szolgáltatótól vásárolt élelmezéssel ellátjuk a köznevelési intézményekben a gyermekétkeztetést. Az étkezők között vannak teljes árat fizetők, illetve a Gyvt. szerinti normatív kedvezményekre figyelemmel ingyenes (100%-os normatív kedvezmény), valamint kedvezményes étkezők (50%-os normatív kedvezmény). A teljes árat fizetők, illetve a kedvezményes étkezők esetében az igénybe vett szolgáltatásról a gyermekek részére állítjuk ki a számlákat. Az 50%-os kedvezmény negatív tételként megjelenik a számlán. A számlát a jogszabályi előírásoknak megfelelően, a szolgáltatónak fizetett (anyagköltség és rezsiköltség) árnál alacsonyabb összegben állítjuk ki, a közgyűlés által rendelettel megállapított intézményi térítési díj, valamint a Gyvt. előírásai alapján. Az ingyenes étkezést igénybe vevőknek nem állítunk ki számlát. A térítési díjakra felszámítjuk a 27%-os áfát, amely az áfaelszámolásban fizetendő áfaként jelenik meg. Az áfabevallásban az ingyenes étkezőkre (100%-os normatív kedvezmény) eső áfát nem igényeljük vissza (sem fizetendő, sem levonható áfa nem merül fel). A teljes árat fizető, az ingyenesen és a kedvezményesen érkezőket tételesen el tudjuk különíteni adagszám alapján. Az adóbevallásban mind a teljes, mind a kedvezményes (50%-os normatív kedvezmény) étkezőkre eső előzetesen felszámított áfát levonható áfaként tüntetjük fel a szolgáltató által kiállított számlák alapján, mivel az ezekhez kapcsolódó beszerzés teljes mértékben adóköteles bevételszerző tevékenységet szolgál. Vagyis a kedvezményes étkezők után a beszerzéshez kapcsolódó teljes áfát levonásba helyezzük az adagszámok alapján (tehát nem csak a fizetendő áfa erejéig, és nem csak az erre az adagszámra jutó áfa felére). Levonható-e és figyelembe vehető-e az áfa elszámolása során a kedvezményes étkeztetés (50%-os normatív kedvezmény) esetében az arra az adagszámra jutó beszerzés teljes áfája?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése alapján az ingyenes szolgáltatás után csak akkor minősül ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnak, és keletkeztet adófizetési és számlaadási kötelezettséget, ha volt előzetesen levonható áfa az adott beszerzéssel kapcsolatban.Az 50%-ot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Egyetemi rendezvények adózása

Kérdés: A köz- és felsőoktatási intézmények által szervezett rendezvények adómentességével kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy gólyatáborban ételt, italt adómentesen adhatunk-e a leendő hallgatóknak?
Részlet a válaszából: […] ...Abban az esetben, ha nem állapítható meg magánszemélyenként a juttatás értéke, akkor egyes meghatározott juttatásként keletkezik adófizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Szemüvegtérítés adókötelezettsége

Kérdés: Eddig minden évben a belső szabályzatunkban szerepelt, hogy a hivatal által megállapított illetményalap 100%-át alapul véve kapnak a köztisztviselőink a szemüvegre költségtérítést. Ezt az összeget eddig a munkavállaló részéről semmilyen adó- és járuléklevonási kötelezettség nem terhelte, csak a munkáltató részéről kellett a szochót megfizetni. 2019-ben hogyan alakul a köztisztviselők számára a 4 órát meghaladó számítógép előtti munkavégzéshez szükséges védőszemüveg költségtérítése? A munkavállalónak kell-e ez után járulékot levonni, illetve a munkáltatót milyen költségek terhelik? A belső szabályzatban ezt hogyan szerepeltessük?
Részlet a válaszából: […] ...biztosíthatta (1,18-szoros érték után 15% szja, és 19,5% eho mellett, kifizetői közteherrel, a magánszemélynél nem keletkezett adófizetési kötelezettség).2019-től az adózási szabályok megváltoztak, az a jogszabályi rendelkezés, amely alapján korábban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.
1
17
18
19
59