733 talált cikk az adómentesség kifejezésre

Kérdés: A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerinti munkába járás költségtérítése a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében – azok árának legalább 86%-a – adómentes juttatásnak minősül? Amennyiben a dolgozó elhagyja a számlát vagy a bérletszelvényt, akkor egyéb jövedelemként kell elszámolni, amely után a munkáltató és a munkavállaló közterhet fizet. A gépkocsival történő munkába járás esetén oda-vissza kilométerenként 30 forint szintén adómentes (maximum 30 forint) a jelenleg érvényben lévő kormányrendelet szerint?

Kérdés: Önkormányzatunk egyik partnere alanyi adómentes egyéni vállalkozó. Köteles-e a vállalkozó az Art. 114. §-a alapján pénzforgalmi számlát nyitni, ha olyan távértékesítéseket végez, melyek során nem járhat el alanyi adómentes minőségében, és rendszeresen áfafizetési kötelezettsége keletkezik?

Kérdés: Önkormányzatunk csökkentette a saját tulajdonában álló gépjárműparkját, a 100 százalékban önkormányzati tulajdonban álló egyik társaság értékesített számos személygépkocsit, így sok garázs felszabadult, amelyeket most bérbeadás keretében szeretnénk hasznosítani. Terveink szerint a garázsokat kifejezetten gépkocsik, egyéb közlekedési eszközök tárolására, elhelyezésére adnánk ki. A garázsok a társaságnak otthont adó irodaépülettől elkülönült épületben találhatóak. Főszabály szerint a garázs mint ingatlan bérbeadása adómentes? Választhat a társaság a garázsok bérbeadására adókötelezettséget?

Kérdés: Az önkormányzatunk tulajdonában álló különféle ingatlanok egy részét az önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság bérbeadás útján hasznosítja. A bérbe adott ingatlanok között van olyan, ahol az ingatlan részét képezi a garázs is (tehát a lakás céljára épült ingatlan és a garázs egy ingatlant képez, egybeépült), és a bérleti szerződésben az önkormányzat, azaz az önkormányzati tulajdonban álló társaság a lakóépületet a garázzsal együtt adja bérbe. Ilyen esetben, amikor egy ügylet keretében lakóingatlan és garázs bérbeadására is sor kerül, a garázs bérbeadását önálló ügyletként vagy adott esetben a lakóingatlan bérbeadásához kapcsolódó járulékos szolgáltatásként kell-e kezelni?

Kérdés: Az Eatv. 23. §-ának (5) bekezdése alapján az önkormányzat védőnői feladatok ellátása érdekében a védőnő által használt ingatlant a kórház ingyenes használatába adja azzal, hogy a használatból eredő költségeket a kórház köteles viselni. Az Eatv. 23. §-ának (5) bekezdése szerint a települési önkormányzat 2023. július 1. napjával biztosítja az állam számára a 2023. június 30. napján a védőnői ellátásra szolgáló ingó és ingatlan vagyonnak az ingyenes használatát. A (6) bekezdés szerint a települési önkormányzat a 2022. december 31-én a védőnői ellátásra szolgáló ingatlan és ingó vagyonát e feladattól nem vonhatja el. Használatból eredő költségek többek között a víz, a gáz, az áram, a távhő, a telefon, az internet és a hulladékszállítás. Az önkormányzat és a kórház között nem jön létre bérleti jogviszony. Nem kötnek szerződést. Tekinthető ez az eset az önkormányzat részéről ingatlan-bérbeadásnak? A megosztott költségeket ingatlan-bérbeadáshoz járulékosan kapcsolódó költségnek kell-e tekinteni, vagy továbbszámlázásnak? Véleményünk szerint a kórház a törvény erejénél fogva "saját jogán" jogosult a védőnők elhelyezését szolgáló ingatlanrész használatára, ezért a költség továbbszámlázásáról van szó, nem ingatlan-bérbeadásról.

Kérdés: A MÁV Zrt. és önkormányzatunk között megállapodás jött létre közfeladatok teljesítése és közszolgáltatás nyújtása címen. Önkormányzatunk kiszámlázza a szolgáltatás díját a MÁV-nak, az általuk megküldött teljesítési igazolás alapján. A számlát is ezzel a megnevezéssel szükséges kiállítani (közszolgáltatás nyújtása). A megállapodás szerint a vasúti megállóhelyek tisztántartása a feladat. Tekinthető-e közfeladatnak ez a tevékenység, számlázhatunk-e áfamentesen a MÁV részére? Önkormányzatunk adóalany, áfás. Amennyiben áfásan kell számlázni, levonásba helyezhető-e a megfizetett áfa?

Kérdés: Önkormányzatunk erdőgazdálkodóként lábon álló fát értékesít. Az adásvételi szerződés alapján kiállítottuk a számlát, áfával növelten, mivel áfakörbe tartozunk. Bevalláskor az adott áfát bevalljuk és befizetjük. Az erdő egy magánszeméllyel közös tulajdonban van, a közöttünk lévő megállapodás alapján tulajdonrésze arányában jogosult a bevételből. A magánszemélynek milyen bizonylat alapján fizetheti ki az önkormányzat a részét, kifizetőként van-e valamilyen levonási kötelezettségünk? A magánszemély egyébként alanyi mentes családi gazdálkodó, adószámmal rendelkezik, erdőgazdálkodási tevékenységet nem folytat. Ő mint magánszemély vagy mint őstermelő vesz részt ebben a folyamatban?

Kérdés: A hivatal, volt dolgozója temetésére, koszorút vásárol. Ez reprezentációként könyvelendő-e? Ha nem, akkor milyen rovatra kell elszámolni? Adókötelezettség terheli-e?

Kérdés: Önkormányzatunk a környezetvédelmi alap képzését és működtetését rendeletben szabályozta. A rendelet lehetővé teszi a lakossági környezetvédelmi pályázatok szervezését, támogatását. Az önkormányzat energiatakarékos háztartási gép beszerzésének, cseréjének támogatását a lakosság körében energiahatékonysági pályázat útján kívánja megvalósítani a költségvetésben e célra elkülönített környezetvédelmi alap terhére. A pályázat célja az energiatakarékosság jegyében megvalósuló háztartási gép cseréje energiatakarékosabb eszközökre. A pályázat keretében a magánszemély pályázó kizárólag a kerületben élő lakos lehet, az elbírálás nem szociális alapú, a kérelmek beérkezésének sorrendjében történik. A pályázókkal a felhasználás részleteiről támogatási szerződést kötünk, az eszközbeszerzést a magánszemélynek a nevére és címére szóló számlával kell igazolnia. A támogatás formája nem pénzbeli, hanem bizonyos termékkör megvásárlására jogosító, az önkormányzat által kiállított sorszámozott voucher, amelyet adott szolgáltatónál tud felhasználni. Kérjük állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a magánszemélynek milyen feltételekkel nyújtható ez a támogatás. A támogatás a magánszemélynek keletkeztet-e szja-fizetési kötelezettséget, valamint az önkormányzatnak adófizetési kötelezettsége adódik-e?

Kérdés: Önkormányzatunk közös önkormányzat, további 2 település tartozik hozzánk. Önkormányzatunk fizeti a család- és gyermekjóléti szolgáltatás havi kiegészítő hozzájárulás számláját, ami adómentes. A további két település részére, lakosságarányosan számláznánk tovább az összeget. Önkormányzatunk áfás, ezért a számlát is áfásan kell kiállítani. Ilyen esetben mi lesz az áfa alapja? Az eredeti számla fizetendő összege, vagy annak áfával csökkentett értéke?