79 talált cikk az ajánlat kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk egy cégtől kedvező ajánlatot kapott komposztálóedények nagy mennyiségben történő beszerzésére. Településünk polgármestere azt szeretné, ha az önkormányzat vásárolna több száz darab edényt, és azt a lakosok részére – kb. a beszerzési ár feléért – értékesítené. A cél az lenne, hogy a lakosok a zöldhulladékot ne égessék, hanem komposztálják. Abban bízik, hogy ezzel a kedvező beszerzési lehetőséggel sok háztartás fog élni, ezáltal tisztább lesz a levegő, és környezettudatosabb a lakosság. Hogyan lehet ezt az „akciót” szabályosan lebonyolítani? Minden lakosnak – aki szeretne ilyet – állítsunk ki 27%-os áfát tartalmazó számlát? Ez nem minősül az önkormányzat szempontjából vállalkozási tevékenységnek?

Kérdés: Önkormányzat kaphat-e államháztartáson kívüli gazdasági társaságtól kölcsönt kamatmentesen likviditási problémák kezelésére?

Kérdés: A községünkben működő sportegyesület pályázati forrást nyert el egy sportöltöző felújítására. Abban az esetben, ha sem a pályázati elszámolási útmutató, sem pedig a támogatások elszámolásának szabályairól szóló kormányrendelet nem tartalmazza azt a kitételt, hogy nem számolható el az olyan számla, számviteli bizonylat, amelynek kiállítója és vevője (kiállító képviselője/vevő képviselője) ugyanaz a személy, akkor elvégezheti-e a kivitelezési munkát az egyesület vezető tisztségviselőjének a cége? Az ajánlatok bekérése, értékelése, elbírálása és a döntés a vezető tisztségviselő kizárásával történik (erre a belső beszerzési szabályzat lehetőséget biztosít az egyesületnél).

Kérdés: Intézményünk költségvetési szerv, 100 főt meghaladó létszámmal. Jelenleg önálló gazdasági szervezettel rendelkezünk. A fenntartó önkormányzat szándéka, hogy megszünteti az intézménynél a gazdasági szervezetet, a továbbiakban a polgármesteri hivatal látná el ezt a fel-adatot. Az intézménynél foglalkoztatott dolgozókat átvenné. Mi a teendő akkor, ha a munkavállaló nem szeretne átmenni a hivatalhoz, nem járul hozzá az áthelyezéséhez? Továbbá a gazdasági vezető jelenleg magasabb vezető, de áthelyezése esetén nem tudnak ilyen pozíciót ajánlani, az ő esetében köteles-e elfogadni egy alacsonyabb besorolású állást? Valamint a dolgozók közül 1 fő CSED-en van, az ő áthelyezése törvényszerű-e? Kinek milyen felmentési idő, végkielégítés jár?

Kérdés: Az Áht. 84. §-ának (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat számláját választása alapján egy belföldi hitelintézet vagy a kincstár vezeti. Az Ávr. 145. §-ának (1) bekezdése alapján: Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a helyi önkormányzat a (3)–(5) bekezdés szerinti fizetési számlákat, alszámlákat az Áht. 84. §-ának (1) bekezdése alapján választott számlavezetőnél vezethet. Önkormányzatunknál – jellemzően az adóelőleg-fizetési időszakban – az adóalanyok által befizetett adóelőlegek pénzügyi teljesítését követően az önkormányzat pénzkészlete nő.
A felelős gazdálkodás elvét követve és a likviditás megőrzése mellett rövid határidőre a pénzkészletet lekötnénk, hogy a kapott kamat növelje a pénzforgalmi bevételeinket. A pénzlekötéshez ajánlatokat kérünk az önkormányzati számlavezető helyi kereskedelmi bankoktól, és a legkedvezőbb ajánlat alapján szeretnénk a szabad pénzeszközlekötést megvalósítani.
– Megtehetjük, hogy nem az önkormányzat számlavezetőjénél fektetjük be a pénzkészletünket?
– Az Áht. 84. §-ának (1) bekezdése csak a fizetési számlájára terjed ki, vagy a letéti számlákra is?

Kérdés: A dinamikus beszerzési rendszer (DBR) létrehozatalára irányuló közbeszerzési eljárás részvételi felhívása kötelezettségvállalásnak minősül-e az Ávr. 45. §-ának (1) bekezdése alapján?

Kérdés: Az önkormányzati alrendszerben szabályozza-e jogszabály a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzéseknél azt, hogy mekkora összeg felett kell három ajánlatot bekérni? Vagy ezt belső szabályzatban elég rögzíteni, hogy például nettó 3 millió forint esetén kell három ajánlatot kérni?

Kérdés: Társaságunk 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló vagyonkezelő gazdasági társaság, amelynek feladatai közé tartozik többek között az önkormányzati vagyonelemek hasznosítása. Társaságunk (megbízó) jelenleg egy jelentős ingatlan vagyonnal rendelkező, önkormányzati tulajdonban álló kft. 100 százalékos tulajdoni hányadát kívánja értékesíteni. Az ingatlant tulajdonló vállalkozás üzletrészének értékesítésére felkértünk egy közvetítő-tanácsadó céget (megbízott), amely a sikeres közvetítés eredményeként a szerződésben meghatározott mértékű közvetítői jutalékra jogosult. A szerződés szerint a megbízott többek között vállalta, hogy a tranzakció előkészítése során tanácsadást végez a tranzakció lehetséges módozataival kapcsolatban, közreműködik az üzletrész értékelésének véglegesítésében és befektetői marketingtevékenységet végez. A szerződés szerint a megbízott a tranzakció végrehajtásának segítését is vállalta, többek között a potenciális befektetőkkel történő tárgyalások szervezésével, az előzetes ajánlatok feltételeinek tisztázásával, kialakításával, a befektetők átvilágításának támogatásával. Emellett a szerződés szerint vállalt szolgáltatásában az ajánlatok bekérését, értékelését végzi, közreműködik a tranzakció jogi dokumentációjának kialakításában, a jogi tanácsadók munkájának koordinálásában, a jogi dokumentációk aláírásának támogatásában. A megbízott feladatai magukban foglalták továbbá a megbízó döntés-előkészítésének támogatását, a tranzakcióval kapcsolatos releváns információk gyűjtését és feldolgozását is. A szerződés teljesítése során azonban a megbízott végül – mindkét fél által teljesítésigazolással elismert módon – csak az üzletrész értékesítésére irányuló közvetítési szolgáltatást végzett, amely egyetlenegy érdeklődő, a majdani tényleges vevő bemutatására irányult. Megbízott a megbízás tárgyát érintően egyéb – tanácsadási vagy más szolgáltatói – tevékenységet nem végzett, tehát a szerződésben foglalt egyéb szolgáltatási elemek teljesítésére/feladatok ellátására nem került sor. Erre is figyelemmel az a kérdésünk, hogy mivel a megbízott szolgáltatása a vásárló megbízónak való bemutatásán nem terjeszkedett túl, a megbízott szolgáltatás tekinthető-e az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének f) pontja alá tartozó adómentes közvetítői szolgáltatásnak?

Kérdés: A 44/2011. Korm. rendelet értelmében kötelesek vagyunk bizonyos beszerzéseinket a központi ellátószerv útján megvalósítani. Jogosultak vagyunk a kijelölt gazdasági társaság ajánlatát elutasítani, ha bizonyítjuk, hogy az ajánlatban meghatározott ellenértéknél legalább 20%-kal kedvezőbb ellenértéken tudjuk a terméket a meghatározott műszaki tartalommal és paraméterekkel máshonnan beszerezni. Példa: A szállító ajánlata 48 000 forint leszállítva. A BVOP ajánlata 39 000 forint + igény esetén 30 000 forint szállítási költség. Jelen esetben mit takar az ellenérték kifejezés? Csak a termék egységárát, vagy az esetleges szállítási költséget is? Elutasíthatom a BVOP ajánlatát, mert teljes bekerülési költség alapon a különbözet meghaladja a 20%-ot?

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartásában van egy óvoda és bölcsőde egyesített intézmény. Az önkormányzat vagyonrendelete szerint az "önkormányzati intézmények gyakorolhatják annak a törzsvagyonnak a használati jogát, amely az adott önkormányzati intézmény alapító okiratában és vagyonkimutatásában szerepel". Továbbá az intézményeknek kell gondoskodni ezen vagyontárgyak állagmegóvásáról, karbantartásáról és felújításáról. A tulajdoni lap szerint a tulajdonos az önkormányzat. Az intézmény könyveiben azonban szerepel a telek és az épület értéke is, azok az intézmény beszámolójában szerepelnek. A problémát az idei év elején az okozza, hogy egy nagy összegű beruházást szeretne a testület az ingatlanon elvégeztetni, mert a megnövekedett gyermeklétszám miatt két új csoportot kell létrehozni. A tervező költségvetés szerint a várható összköltség nettó 200 millió forint.
Ki írja ki a közbeszerzési eljárást, az önkormányzat, az óvoda vagy közösen? A szerződést ki írja alá, a polgármester vagy az intézményvezető? Az önkormányzat vagy az óvoda költségvetésében szerepeljen a szükséges felhalmozási előirányzat? A jelenlegi gyakorlat (miszerint a tulajdonos az önkormányzat, de az intézmény könyveiben szerepel a vagyon értéke) helyes-e?