Találati lista:
11 Átláthatósági nyilatkozat
Kérdés: Az Áht. 41. §-ának (6) bekezdése előírja, hogy a költségvetési kiadási előirányzatok terhére olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel nem köthető érvényesen visszterhes szerződés, illetve a létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. Költségvetési szerv esetén mely jogkörnél kell az átláthatósági nyilatkozat meglétét ellenőrizni? (A pénzügyi ellenjegyzésnek meg kell előznie a kötelezettségvállalást, azonban kötelezettséget vállalni csak átláthatósági nyilatkozat megléte esetén lehet?) Amennyiben a kötelezettségvállalás írásban létrejön, és a teljesítés is megtörténik a szerződés alapján, akkor a pénzügyi kifizetés meddig tagadható meg átláthatósági nyilatkozat hiányában? Mi a teendője a költségvetési szervnek, amennyiben a partner ebben a stádiumban nem ad átláthatósági nyilatkozatot, és a szerződést megelőző eredeti állapot már nem állítható vissza? Egyéni vállalkozónak szükséges-e átláthatósági nyilatkozatot adnia? Mi a jogállása (jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet)? Hol található az átláthatósági nyilatkozat megadásához kapcsolódó kitöltési útmutató?
12 Komposztáló beszerzési áron
Kérdés: Önkormányzatunk egy cégtől kedvező ajánlatot kapott komposztálóedények nagy mennyiségben történő beszerzésére. Településünk polgármestere azt szeretné, ha az önkormányzat vásárolna több száz darab edényt, és azt a lakosok részére – kb. a beszerzési ár feléért – értékesítené. A cél az lenne, hogy a lakosok a zöldhulladékot ne égessék, hanem komposztálják. Abban bízik, hogy ezzel a kedvező beszerzési lehetőséggel sok háztartás fog élni, ezáltal tisztább lesz a levegő, és környezettudatosabb a lakosság. Hogyan lehet ezt az „akciót” szabályosan lebonyolítani? Minden lakosnak – aki szeretne ilyet – állítsunk ki 27%-os áfát tartalmazó számlát? Ez nem minősül az önkormányzat szempontjából vállalkozási tevékenységnek?
13 Kaphat-e kölcsönt az önkormányzat?
Kérdés: Önkormányzat kaphat-e államháztartáson kívüli gazdasági társaságtól kölcsönt kamatmentesen likviditási problémák kezelésére?
14 Sportöltöző felújítása
Kérdés: A községünkben működő sportegyesület pályázati forrást nyert el egy sportöltöző felújítására. Abban az esetben, ha sem a pályázati elszámolási útmutató, sem pedig a támogatások elszámolásának szabályairól szóló kormányrendelet nem tartalmazza azt a kitételt, hogy nem számolható el az olyan számla, számviteli bizonylat, amelynek kiállítója és vevője (kiállító képviselője/vevő képviselője) ugyanaz a személy, akkor elvégezheti-e a kivitelezési munkát az egyesület vezető tisztségviselőjének a cége? Az ajánlatok bekérése, értékelése, elbírálása és a döntés a vezető tisztségviselő kizárásával történik (erre a belső beszerzési szabályzat lehetőséget biztosít az egyesületnél).
15 Intézmény megszűnésével járó áthelyezések
Kérdés: Intézményünk költségvetési szerv, 100 főt meghaladó létszámmal. Jelenleg önálló gazdasági szervezettel rendelkezünk. A fenntartó önkormányzat szándéka, hogy megszünteti az intézménynél a gazdasági szervezetet, a továbbiakban a polgármesteri hivatal látná el ezt a fel-adatot. Az intézménynél foglalkoztatott dolgozókat átvenné. Mi a teendő akkor, ha a munkavállaló nem szeretne átmenni a hivatalhoz, nem járul hozzá az áthelyezéséhez? Továbbá a gazdasági vezető jelenleg magasabb vezető, de áthelyezése esetén nem tudnak ilyen pozíciót ajánlani, az ő esetében köteles-e elfogadni egy alacsonyabb besorolású állást? Valamint a dolgozók közül 1 fő CSED-en van, az ő áthelyezése törvényszerű-e? Kinek milyen felmentési idő, végkielégítés jár?
16 Önkormányzati számla számlavezetője
Kérdés: Az Áht. 84. §-ának (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat számláját választása alapján egy belföldi hitelintézet vagy a kincstár vezeti. Az Ávr. 145. §-ának (1) bekezdése alapján: Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a helyi önkormányzat a (3)–(5) bekezdés szerinti fizetési számlákat, alszámlákat az Áht. 84. §-ának (1) bekezdése alapján választott számlavezetőnél vezethet. Önkormányzatunknál – jellemzően az adóelőleg-fizetési időszakban – az adóalanyok által befizetett adóelőlegek pénzügyi teljesítését követően az önkormányzat pénzkészlete nő.
A felelős gazdálkodás elvét követve és a likviditás megőrzése mellett rövid határidőre a pénzkészletet lekötnénk, hogy a kapott kamat növelje a pénzforgalmi bevételeinket. A pénzlekötéshez ajánlatokat kérünk az önkormányzati számlavezető helyi kereskedelmi bankoktól, és a legkedvezőbb ajánlat alapján szeretnénk a szabad pénzeszközlekötést megvalósítani.
– Megtehetjük, hogy nem az önkormányzat számlavezetőjénél fektetjük be a pénzkészletünket?
– Az Áht. 84. §-ának (1) bekezdése csak a fizetési számlájára terjed ki, vagy a letéti számlákra is?
A felelős gazdálkodás elvét követve és a likviditás megőrzése mellett rövid határidőre a pénzkészletet lekötnénk, hogy a kapott kamat növelje a pénzforgalmi bevételeinket. A pénzlekötéshez ajánlatokat kérünk az önkormányzati számlavezető helyi kereskedelmi bankoktól, és a legkedvezőbb ajánlat alapján szeretnénk a szabad pénzeszközlekötést megvalósítani.
– Megtehetjük, hogy nem az önkormányzat számlavezetőjénél fektetjük be a pénzkészletünket?
– Az Áht. 84. §-ának (1) bekezdése csak a fizetési számlájára terjed ki, vagy a letéti számlákra is?
17 Közbeszerzési eljárás részvételi felhívása
Kérdés: A dinamikus beszerzési rendszer (DBR) létrehozatalára irányuló közbeszerzési eljárás részvételi felhívása kötelezettségvállalásnak minősül-e az Ávr. 45. §-ának (1) bekezdése alapján?
18 Közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések
Kérdés: Az önkormányzati alrendszerben szabályozza-e jogszabály a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzéseknél azt, hogy mekkora összeg felett kell három ajánlatot bekérni? Vagy ezt belső szabályzatban elég rögzíteni, hogy például nettó 3 millió forint esetén kell három ajánlatot kérni?
19 Önkormányzati tulajdon értékesítésében történő közreműködés, üzletrész-értékesítés közvetítésének áfarendszerbeli megítélése
Kérdés: Társaságunk 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló vagyonkezelő gazdasági társaság, amelynek feladatai közé tartozik többek között az önkormányzati vagyonelemek hasznosítása. Társaságunk (megbízó) jelenleg egy jelentős ingatlan vagyonnal rendelkező, önkormányzati tulajdonban álló kft. 100 százalékos tulajdoni hányadát kívánja értékesíteni. Az ingatlant tulajdonló vállalkozás üzletrészének értékesítésére felkértünk egy közvetítő-tanácsadó céget (megbízott), amely a sikeres közvetítés eredményeként a szerződésben meghatározott mértékű közvetítői jutalékra jogosult. A szerződés szerint a megbízott többek között vállalta, hogy a tranzakció előkészítése során tanácsadást végez a tranzakció lehetséges módozataival kapcsolatban, közreműködik az üzletrész értékelésének véglegesítésében és befektetői marketingtevékenységet végez. A szerződés szerint a megbízott a tranzakció végrehajtásának segítését is vállalta, többek között a potenciális befektetőkkel történő tárgyalások szervezésével, az előzetes ajánlatok feltételeinek tisztázásával, kialakításával, a befektetők átvilágításának támogatásával. Emellett a szerződés szerint vállalt szolgáltatásában az ajánlatok bekérését, értékelését végzi, közreműködik a tranzakció jogi dokumentációjának kialakításában, a jogi tanácsadók munkájának koordinálásában, a jogi dokumentációk aláírásának támogatásában. A megbízott feladatai magukban foglalták továbbá a megbízó döntés-előkészítésének támogatását, a tranzakcióval kapcsolatos releváns információk gyűjtését és feldolgozását is. A szerződés teljesítése során azonban a megbízott végül – mindkét fél által teljesítésigazolással elismert módon – csak az üzletrész értékesítésére irányuló közvetítési szolgáltatást végzett, amely egyetlenegy érdeklődő, a majdani tényleges vevő bemutatására irányult. Megbízott a megbízás tárgyát érintően egyéb – tanácsadási vagy más szolgáltatói – tevékenységet nem végzett, tehát a szerződésben foglalt egyéb szolgáltatási elemek teljesítésére/feladatok ellátására nem került sor. Erre is figyelemmel az a kérdésünk, hogy mivel a megbízott szolgáltatása a vásárló megbízónak való bemutatásán nem terjeszkedett túl, a megbízott szolgáltatás tekinthető-e az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének f) pontja alá tartozó adómentes közvetítői szolgáltatásnak?
20 Beszerzés központi ellátószerv útján
Kérdés: A 44/2011. Korm. rendelet értelmében kötelesek vagyunk bizonyos beszerzéseinket a központi ellátószerv útján megvalósítani. Jogosultak vagyunk a kijelölt gazdasági társaság ajánlatát elutasítani, ha bizonyítjuk, hogy az ajánlatban meghatározott ellenértéknél legalább 20%-kal kedvezőbb ellenértéken tudjuk a terméket a meghatározott műszaki tartalommal és paraméterekkel máshonnan beszerezni. Példa: A szállító ajánlata 48 000 forint leszállítva. A BVOP ajánlata 39 000 forint + igény esetén 30 000 forint szállítási költség. Jelen esetben mit takar az ellenérték kifejezés? Csak a termék egységárát, vagy az esetleges szállítási költséget is? Elutasíthatom a BVOP ajánlatát, mert teljes bekerülési költség alapon a különbözet meghaladja a 20%-ot?
