Sorsjegy-értékesítés

Kérdés: Önkormányzatunk postát üzemeltet. A Szerencsejáték Zrt.-vel szerződést kötöttünk sorsjegy-értékesítés kapcsán. A Szerencsejáték Zrt. óvadéki számla nyitását tette kötelezővé, mely ügynöki számla, nem pénzforgalmi, és korlátozott rendeltetésű. Az óvadéki számlára egy előírt összegű óvadékot kell befizetni, valamint felhatalmazást kell adni csoportos beszedési megbízásra. Az óvadék átvezetésének könyvelésében (mind kiadásként, mind bevételként), valamint az utána lévő sorsjegy-értékesítés során keletkező bevétel és a Szerencsejáték Zrt. által inkasszált vagy csoportos beszedéssel teljesített kiadás könyvelési tételeiben szeretnék segítséget kérni. Elegendő a fent leírt tranzakciók végrehajtásához egy óvadéki számla, vagy szükséges pénzforgalmi számlát is nyitni? Kötelező POS-terminált üzemeltetni a sorsjegy-értékesítéshez? Amennyiben igen, ez a POS-terminál hozzárendelhető az óvadéki számlához? A Szerencsejáték Zrt. külön kérése, hogy az óvadéki számlára utaljunk 5000–10.000 forintot, ami fedezheti az esetlegesen felmerülő többletköltségeket. Jeleztem, hogy számla, bizonylat hiányában ennek nem tudunk eleget tenni, ám erre azt mondták, hogy ebben az esetben megbontják az óvadék összegét, és azt kötbér terheli. Ezt hogyan tudnám szabályosan elkerülni?
Részlet a válaszából: […] Az óvadékot az Áhsz. 48. §-a (8) bekezdésének i) pontja alapján a követelés jellegű sajátos elszámolások között kell elszámolni a 3659. Letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átadott pénzeszközök, biztosítékok főkönyvi számlán. Az óvadék utalásakor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Közművelődési kötelező feladatok

Kérdés: Közművelődési kötelező feladatok ellátására több kistelepülés együttműködési megállapodást kötött. A felmerült költségeket (bér, járulék, utazás) a lakosság arányában viselik. Kell számlát kibocsátani a „gesztor” önkormányzatnak (milyen áfatartalommal), vagy átadott pénzeszközként kezelhető?
Részlet a válaszából: […] A Mötv. alapján a közművelődési feladatok önkormányzati feladatok. Ha ezeket a feladatokat több önkormányzat együttműködési megállapodás alapján közösen látja el, akkor nem szolgáltatást nyújtanak egymás felé, hanem a felmerült költségeket osztják meg lakosság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Óvadék és kamatainak kezelése

Kérdés: Önkormányzatunk letéti számláján tartjuk nyilván a lakás/helyiség bérlők óvadékát. De a számlán lévő pénznek csak a 70%-a a befizetett és nyilvántartott óvadék, a többi az évek alatt összegyűlt kamat és bankköltség. A kamattal mi szabadon rendelkezhetünk, vagy az óvadékos részére járó kamat, és ezért egyesével kellene nyilvántartani a befizetők részére?
Részlet a válaszából: […] Az óvadék a bérleti díj végén visszajár a letevőnek, ha a bérbeadónak nincs követelése a bérlővel szemben. Ahhoz, hogy ezt a visszafizetési kötelezettséget teljesíteni tudják, nyilván kell tartani, hogy melyik befizető mennyi óvadékot tett le.Az óvadék után ügyleti kamat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Hulladékgazdálkodási vagyont működtető társulás

Kérdés: Az önkormányzat több önkormányzattal együtt alapított egy hulladékgazdálkodási vagyont működtető társulást 2024-ben. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg a gesztor önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására. Megállapodás alapján a 2023. évi üzemeltetési díjat a gesztor önkormányzat számlázta ki az üzemeltetést végző kft.-nek. A kft. 2023-ban a kiállított számla 30%-át átutalta a számlát kiállító önkormányzatnak. A fennmaradó 70% az eszközöket használó kft.-nél tartalékként jelenik meg, melyet tárgyi eszköz vásárlására fordíthat.
2024-ben a befolyt bevételt (30%), a számlakövetelést (70%), valamint a tárgyi eszközöket át kell adni az új társulásnak.
1. 2023-ban a gesztor önkormányzat mérlegében a fennmaradó 70%-ot számlakövetelésként kell-e szerepeltetni?
2. 2024-ben az átadásnak [bevétel (30%), követelés (70%), tárgyi eszköz] melyek a könyvelési lépései?
Részlet a válaszából: […] A társulási megállapodás, a kft.-vel kötött szerződés előírásainak ismerete hiányában teljes körű válasz a kérdésre nem adható.Feltételezzük, hogy a kft. által a visszatartott 70% terhére vásárolt eszközöket az önkormányzat a követelésbe beszámítja, tehát a számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Költségvetési intézmény feladatainak átcsoportosítása

Kérdés: Önkormányzati költségvetési intézményünk jelenleg szociális és egészségügyi feladatokat lát el. A fenntartó önkormányzat az Áht. 11/A. §-a alapján 2024. január 1-jétől a városüzemeltetési kft. feladatait 15 fő alkalmazottal együtt az intézményhez csoportosította át. A 11/B. § (1) bekezdése szerint "A társaság legkésőbb a fel-adat átvételének időpontját megelőzően átutalja valamennyi pénzforgalmi számláján lévő pénzeszközét az átvevő költségvetési szerv fizetési számlájára, valamint a készpénzállományát átadja az átvevő költségvetési szerv részére". Hogyan könyveljük ezeket a gazdasági eseményeket, illetve a megszűnt kft. 2023. 12. 31-én fennálló követeléseit és kötelezettségeit hogyan, illetve milyen könyvelési tételekkel vegyük nyilvántartásba?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 11/C. §-ának (1) bekezdése alapján a feladat átvételének időpontjában a társaság valamennyi jogának és kötelezettségének jogutódja az átvevő költségvetési szerv, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével. Az elszámolásra az Áhsz. térítés nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Pénzeszközátadás államháztartáson kívülre

Kérdés: Adhat-e át pénzeszközt egy önkormányzat a testvértelepülésén lévő (külföldi) egyesület részére? Az átadott pénzeszközt a testvértelepülésen élő gyermekek informatikai oktatásának fejlesztésére fordítanák. A pénzeszközátadásról a képviselő-testület határozatával döntene.
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat által testvértelepülésen lévő egyesület részére történő pénzeszközátadást semmilyen jogszabály nem tiltja. Testületi határozat alapján saját bevételből adhat ilyen célra pénzeszközt. Fontos azonban, hogy állami támogatás terhére nem adható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Adott kaució számviteli elszámolása

Kérdés: Költségvetési szerv gázpalackot bérel egy év időtartamra. A bérleti díj mellett kauciót kell fizetni, melyet a bérleti időszak végén, vagy amikor visszaadjuk a palackot, visszakapunk. A kaució összege nem szerepel a számlán, csak a kiállított szállítólevélen történt meg az összeg átvételének az igazolása. Hogyan történik a kaució számviteli elszámolása? Az átadott kaució összegét a 365-ös követelés jellegű sajátos elszámolások főkönyvi számon tartom addig, amíg az összeget visszakapom?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 48. §-a (8) bekezdésének i) pontja alapján a követelés jellegű sajátos elszámolások között kell elszámolni a letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átadott pénzeszközöket, valamint a szerződés megerősítésével, szerződésszegéssel kapcsolatban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Segítségnyújtás az ukrán háborús zónából menekülőknek

Kérdés: Önkormányzatok, illetve különböző vállalkozások nem segélyszervezeteken vagy közhasznú tevékenységet ellátó szervezeteken keresztül, hanem közvetlenül nyújtanak segítséget (szállás, melegétkezés, élelmiszer, ruhaneműk, készpénz) az ukrán háborús zónából menekülő magánszemélyeknek. A magánszemélyek részére közvetlenül átadott termékek, illetve nyújtott szolgáltatások, továbbá a készpénz juttatása után keletkezik-e az önkormányzatoknak, vállalkozásoknak jövedelemadó- és egyéb közteherfizetési kötelezettségük?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.5. pontja alapján a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes az, amelyet a szociálisan rászorult magánszemély kap.Az Szja-tv. 3. §-ának 36. pontja szerint szociálisan rászoruló az a magánszemély, akinek (eltartottainak)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Társasház szigetelése

Kérdés: Társasházban, ahol magán- és önkormányzati tulajdonú lakások is vannak, homlokzat- és tetőszigetelés megvalósítása várható, melyhez a társasház hitelt kíván igénybe venni. A lakás tulajdonosai egy összegben vagy részletben is törleszthetik a szigetelés összegét. Az önkormányzat a lakásai után egy összegben fizeti ki a társasház részére a szigetelés rá eső részét. Hogyan kell könyvelni az önkormányzatnál az egyösszegű kifizetést: felújításként, átadott pénzeszközként vagy a havonta utalandó közös költség részeként? A szigetelés a lakások értékét növeli, ezért aktiválni is szükséges?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 11. §-ának (6) bekezdése alapján a mérlegben a felújítások között kell kimutatni a mérlegben szereplő és a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközökön végzett, az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontja szerinti felújítások bekerülési értékét....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Önkormányzatnál alkalmazásban lévő közfoglalkoztatottak irányítása

Kérdés: Van az önkormányzatnak egy 100%-os tulajdonában lévő nonprofit gazdasági társasága. Amennyiben ennek a társaságnak az alkalmazottja irányítaná az önkormányzatnál alkalmazásban lévő közfoglalkoztatottak munkáját, van-e lehetőség arra, hogy a munkabérére és járulékaira az önkormányzat pénzeszközt biztosítson? Ha lehetséges, elszámolható-e ez az átadott pénzeszköz (milyen kormányzati funkción) a "települési önkormányzatok szociális feladatainak támogatása" terhére?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat alkalmazásában álló közfoglalkoztatottak irányítási feladatait elláttathatják munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban, bár tartós feladatellátás keretében ez utóbbi nem jogszerű. Ha a magánszeméllyel kötnek munkaviszonyos, részmunkaidős vagy más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.
1
2
3
4