Találati lista:
11. cikk / 39 Tagdíj, illetve hozzájárulás nyilvántartása
Kérdés: Önkormányzatunk több társulásnak, egyesületnek, szövetségnek tagja, pl. Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Hulladékgazdálkodási Társulás, Vízitársulat, Leader Egyesület. Ezeknek a szervezeteknek tagdíjat, hozzájárulást fizetünk. Van köztük olyan, amelyik a befizetett összegről számlát állít ki, van, amelyik csak a megállapodásra hivatkozva levélben kéri a fizetést. Hova, milyen rovatra kellene könyvelni ezeket a kiadásokat? Pénzeszközátadásként vagy egyéb dologi kiadásként? A könyvelés rovata függ-e attól, hogy került-e számla kiállításra vagy sem?
12. cikk / 39 Óvadék
Kérdés: Központi költségvetési szerv határozott idejű szerződést kötött ingatlan bérbevételéről. A szerződés alapján 3 havi bérleti díjnak megfelelő összegű óvadékot kell fizetni a bérbeadónak, aki a szerződés lejárta után (2 év múlva) visszautalja az intézménynek ezt az összeget. Hogyan kell könyvelni ezt az óvadékot? Az Áhsz. 48. §-a (8) bekezdésének i) pontja alapján könyvelhetem a 36-osok közé, vagy pedig a K355-ös rovatra?
13. cikk / 39 Városi uszoda üzemeltetése közfeladat-ellátási szerződés alapján
Kérdés: Önkormányzatunk a jövőben a város- és létesítményüzemeltetési feladatokat közfel-adat-ellátási szerződéssel tervezi ellátni, amelyre közfeladat-ellátási szerződéseket kötne az önkormányzat többségi, illetve 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságokkal annak érdekében, hogy ezen feladatok ellátására nyújtott támogatás ne tartozzon az Áfa-tv. hatálya alá. Tudomásunk szerint az áfában az előbbiek szerint leírt támogatás akkor minősül adókötelesnek, ha az a szolgáltatás ellenértéke vagy árat befolyásoló támogatás. Kérdésünk lenne, hogy mi minősülhet árat befolyásoló támogatásnak? Egy konkrét példán keresztül: a városi uszoda üzemeltetését közfeladat-ellátási szerződés keretében látná el az önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társasága. A gazdasági társaságnál keletkezik a belépődíjakból származó bevétel, amely nyilvánvalóan nem fedezi az üzemeltetési költségeket, tehát ezt általános működési támogatással egészítené ki az önkormányzat közfeladat-ellátási szerződés keretében. Felmerül a kérdés, hogy ez az általános működési támogatás árat befolyásoló tényezőnek minősül-e, hiszen ha kevesebb támogatást kapna a gazdasági társaság, akkor a bevételét (belépődíjak) kényszerűen emelni kellene a működtetés biztosítása érdekében, tehát végső soron az általános működési támogatás összege hatással van az uszodai belépődíjak áraira. Az imént felvázolt eset árat befolyásoló támogatásnak minősül-e, és ezáltal az Áfa-tv. szerinti adóköteles tevékenységek körébe tartozik-e?
14. cikk / 39 Kötelezettségvállalás
Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, a kötelezettségvállalásokat (pl. közüzemi szolgáltatói szerződés) 2017. januárban a szerződés alapján a teljes összegben rögzítjük a könyvelési programban. A kötelezettségvállalás alapján a MÁK hogyan veszi számításba? Az utalásnál a kötelezettségvállalás egytizenketted részét veszi havonta, vagy egy összegben leköti az éves kötelezettségvállalás összegét?
15. cikk / 39 Művelődési ház üzemeltetése
Kérdés: 2016-ban alakult, 100%-ban önkormányzati tulajdonú nonprofit kft. feladata a művelődési ház üzemeltetése, rendezvények, színház, előadó-művészeti előadások, falunap rendezése, szervezése. A kft. áfaalany, az ingatlan (terem)-bérbeadást is áfásan végzi.
Az önkormányzat a kft.-vel "közművelődési megállapodást" kötött, átadta részére az önkormányzati közművelődési feladatokat. Ezen közművelődési feladatok ellátására az önkormányzat költségvetési rendeletében közművelődési támogatást ítélt meg a kft.-nek, amit havi részletekben utal át a cég számlájára.
Az épületet, a működéshez szükséges berendezést térítés nélkül kapja használatba a kft. (Továbbra is az önkormányzat tartja nyilván és számolja el az ÉCS-t.) A karbantartásról, festésről a berendezés javításáról szerződés szerint a kft. gondoskodik. A közüzemi számlák a cég nevén vannak.
Kell-e az önkormányzattól működésre kapott költségvetési támogatás után számlát kiállítani és áfát megfizetni?
Mely beszerzések áfáját lehet visszaigényelni, ha a kapott támogatás után megfizeti az áfát, vagy ha nem kell a támogatás után áfát fizetni?
Az önkormányzat a kft.-vel "közművelődési megállapodást" kötött, átadta részére az önkormányzati közművelődési feladatokat. Ezen közművelődési feladatok ellátására az önkormányzat költségvetési rendeletében közművelődési támogatást ítélt meg a kft.-nek, amit havi részletekben utal át a cég számlájára.
Az épületet, a működéshez szükséges berendezést térítés nélkül kapja használatba a kft. (Továbbra is az önkormányzat tartja nyilván és számolja el az ÉCS-t.) A karbantartásról, festésről a berendezés javításáról szerződés szerint a kft. gondoskodik. A közüzemi számlák a cég nevén vannak.
Kell-e az önkormányzattól működésre kapott költségvetési támogatás után számlát kiállítani és áfát megfizetni?
Mely beszerzések áfáját lehet visszaigényelni, ha a kapott támogatás után megfizeti az áfát, vagy ha nem kell a támogatás után áfát fizetni?
16. cikk / 39 Városüzemeltetési feladatok
Kérdés: Városüzemeltetési feladatokra állami feladatalapú finanszírozást kapunk. A társaság működéséhez az éves költségvetési rendeletben meghatározott összeghatárig általános működési támogatást nyújtunk. A támogatás utalása havi ütemezésben történik, mely havi összeg forrása az adott hónapban utalt feladatalapú finanszírozás rész, valamint saját forrás. A feladatalapú finanszírozáselszámolás alapja a kiadások megfelelő COFOG-on történő elszámolása. Esetünkben a társaság részére havonta leutalt összeg államháztartáson kívülre átadott pénzeszköz a 066020 város- és községgazdálkodás COFOG-on történik. Hogyan javítsuk a könyvelésünkön az elszámolás érdekében, hogy a havonta leutalt összeg ne minősüljön szolgáltatásnyújtásnak, ne kerüljünk az áfa hatálya alá?
17. cikk / 39 Városüzemeltetési és város- gondnoksági feladatok ellátására nyújtott önkormányzati támogatás
Kérdés: Az önkormányzat 100%-os nonprofit gazdasági társaságának városüzemeltetési és városgondnoksági feladatok ellátására támogatást nyújt.
Kérdéseink:
1. Ha az önkormányzat konkrétan meghatározza, hogy a támogatást milyen feladatokra és mekkora összegben költheti el a társaság, akkor az így nyújtott támogatás ellenértéknek minősül-e, kell-e általános forgalmi adót fizetni utána?
2. Ha a támogatást az önkormányzat gazdasági társaságának általános jelleggel adja, hogyan tudja az önkormányzat a feladatok ellátására adott támogatás felhasználását előírni és azt ellenőrizni?
Kérdéseink:
1. Ha az önkormányzat konkrétan meghatározza, hogy a támogatást milyen feladatokra és mekkora összegben költheti el a társaság, akkor az így nyújtott támogatás ellenértéknek minősül-e, kell-e általános forgalmi adót fizetni utána?
2. Ha a támogatást az önkormányzat gazdasági társaságának általános jelleggel adja, hogyan tudja az önkormányzat a feladatok ellátására adott támogatás felhasználását előírni és azt ellenőrizni?
18. cikk / 39 Értékvesztés
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a követelések után az értékvesztést a pénzügyi és a költségvetési számvitelben? Milyen kötelező egyezőségek vannak a két számvitel között az értékvesztés elszámolásakor?
19. cikk / 39 Könyvtári támogatás áfája
Kérdés: Önkormányzatunk a könyvtári feladatokra állami normatívában részesül, viszont a könyvtár nem saját költségvetési intézményként működik, e feladatokat (a városi könyvtárat üzemeltető) az önkormányzat által alapított 100%-os tulajdonában lévő nonprofit kft. látja el. A feladatért járó állami támogatást az önkormányzat támogatásként utalja át. Az állami támogatásról az önkormányzatnak kell elszámolni. A feladatátvállalásról megállapodást kötöttünk. A kft.-nek kell számlát kiállítania a szolgáltatásról?
20. cikk / 39 Átszervezés
Kérdés: Hogyan történik a közös hivatal átszervezésével, a 39. és a 48. állományi számlák átvétele, átadása?
1. Az átadó részéről:
1. Az átadó részéről:
