Találati lista:
161. cikk / 201 Közalkalmazottak besorolása
Kérdés: Karbantartóként alkalmazunk február 1-jétől egy új dolgozót. Kjt. hatálya alá tartozunk, mivel önkormányzati fenntartás alatt működő iskola vagyunk. Az lenne a kérdésem, hogy a közalkalmazotti besorolásnál, a jubileumi jutalom és a végkielégítés megállapításánál mit lehet figyelembe venni? 1991. 07. 01.-1996. 04. 30. – termelőszövetkezet, munkaviszonya megszűnt, közben sorkatona – 1993. 02. 24.-1994. 02. 10., 1996. 05. 01.-1998. 12. 31. – egyéni vállalkozó, 1999. 01. 01.-2001. 12. 31. – kft., munkaviszonya megszűnt, 2002. 05. 16.-2006. 10. 31. – kft., munkaviszonya megszűnt, 2007. 02. 15.-2009. 01. 31. – önkormányzat, majd áthelyezéssel 2009. 02. 01-től iskolánkhoz került. Az egyéni vállalkozóként töltött idő nem számítható a besorolásnál, ha az 1992 előtt volt?
162. cikk / 201 Tizenharmadik havi illetmény
Kérdés: 2005. április 1-jétől közalkalmazottként dolgozom. 2008. október 15-ével áthelyezéssel másik intézménynél szintén közalkalmazotti státuszban tovább foglalkoztattak, más munkakörben, magasabb illetménnyel. A tizenharmadik havi illetményt október 14-én az első munkáltatóm időarányosan kifizette, az akkori irányadó illetmény szerint. A jelenlegi munkáltatóm – október 14-e után – a tizenharmadik havi illetmény arányos összegét havonta nem folyósította, mivel még nála nem állt fenn három hónapja a közalkalmazotti jogviszonyom. 2009 januárjában visszamenőleg megkaptam az október 15-étől járó illetménykiegészítést. A Kjt. 68. § (4) bekezdés szerint "a tizenharmadik havi illetmény összege a közalkalmazott tárgyév december havi illetményének összegével egyezik meg". Kérdésem, hogy a korábbi, 9 és fél hónapi, alacsonyabb illetmény alapján számolt tizenharmadik havi illetményt nem kellett volna a decemberi illetmény szerint korrigálni? Mindkét intézmény bérszámfejtését a Magyar Államkincstár végzi, az adatok birtokában vannak.
163. cikk / 201 Részmunkaidős munkavállalók szabadsága, heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén
Kérdés: Kérjük állásfoglalásukat a részmunkaidős munkavállalók szabadságával kapcsolatban! A Kjt., illetve az Mt. szerint a közalkalmazottnak az évi rendes szabadság akkor is jár, ha a munkáltató őt nem teljes munkaidőben alkalmazta. Ha a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló csak a hét meghatározott napján végez munkát úgy, hogy hetenként kettőnél több napon nem dolgozik, a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. Kérjük, segítsenek ezt értelmezni az alábbi példákon keresztül! Példa 1.: A munkavállaló heti 20 órában dolgozik az alábbi munkaidő-beosztásban: Hétfő: 8.00-16.00. Kedd: 8.00-16.00. Szerda: 12.00-16.00. Csütörtökön és pénteken nem dolgozik. Példa 2.: A munkavállaló heti 24 órában dolgozik az alábbi munkaidő-beosztásban: Hétfő: 14-19-ig. Kedd: 8-15-ig. Szerda: 14-19-ig. Csütörtök: 8-15-ig. Pénteken nem dolgozik. Példa 3.: A munkavállaló heti 16 órában dolgozik az alábbi munkaidő-beosztásban: Kedd: 10-18 óráig. Csütörtök: 10-18 óráig. Hétfő-szerda-pénteken nem dolgozik. Általános szabály szerint a dolgozó (pl. hivatali munkarendnél), ha egy hétre kíván mentesülni a munkavégzés alól, 5 nap szabadság kivételével mentesül egy hétre a munka alól. De hány napot kell kiírni a dolgozónak, ha egy héten csak 1 vagy 2 nap nem dolgozik szabadság miatt? Továbbá mi a helyzet a munkaszüneti napok körüli munkarenddel? Szombati munkanapokra a teljes munkaidős, hivatali munkarendben dolgozó alkalmazottaknak a szombati munkanapra szabadságot kell kiírni, ha nem kívánnak dolgozni. Az első példából kiindulva, ha a munkaszüneti nap csütörtökre esik, a pénteki nap pedig pihenőnap a rendelet szerint, akkor a munkavállaló, mivel hétfő-kedd-szerdán ledolgozza a heti 20 órát, nemhogy a pihenőnapot, de a munkaszüneti napot is ledolgozza. Kérjük állásfoglalásukat ez ügyben!
164. cikk / 201 Jubileumi jutalomhoz beszámítható időtartamok
Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyom 1996. szeptembertől tart a jelenlegi munkahelyemen. Kérem segítségüket a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításához! Mely jogviszonyok időtartama számít bele a jubileumi jutalomra jogosító időbe?
165. cikk / 201 Szolgálati jogviszony
Kérdés: Egyik nyugdíjasként foglalkoztatott dolgozónkkal vitába keveredtünk a 40 éves jubileumi jutalom jogosságát illetően. Nevezett dolgozónk a BM Polgári Védelemnél dolgozott nyugdíjazásáig. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) alapján az ott elismert szolgálati jogviszonya: 1967. január 1.-1998. október 31. közötti időszak. Ebből az időszakból azonban csak 1971. augusztus 20.-1998. október 31. számított hivatásos állományúnak, mivel 1967. január 1. és 1971. augusztus 19. között a katonai főiskola hallgatója volt. A fent említett törvény alapján, a kapott igazolás szerint 1997. január 1-jén a Polgári Védelemnél megkapta a 30 éves jubileumi jutalmát, mivel e törvény alapján a teljes szolgálati ideje (főiskolás évei is) beszámított a jubileumi jutalom idejébe. Nevezett 2000. április 1-jétől a mai napig is folyamatosan közalkalmazotti jogviszonyban van. Az ő álláspontja szerint – mivel a Polgári Védelemnél az összes elismert jogviszonyát figyelembe veszi (a főiskolás évekkel együtt) – megvan a 40 éves jubileumi jutalomhoz szükséges közalkalmazotti jogviszonya, és kéri annak kifizetését. Arra hivatkozik, hogy ott is beszámították a 30 éves jubileumi jutalom számításánál a teljes szolgálati idejét. Kérdésünk: jár-e neki a 40 éves jubileumi jutalom? Be kell-e számítanunk a főiskolás éveit a Kjt. szerinti jubileumi jutalomhoz?
166. cikk / 201 Közalkalmazott jubileumi jutalma
Kérdés: Jelenleg közalkalmazottként dolgozó munkavállaló jogosult-e 30 éves jubileumi jutalomra, továbbá mikor, ha előző jogviszonyában köztisztviselőként 2003-ban 25 éves jubileumi jutalmat is kapott? Munkaviszonyai: 1. Vállalat: 1977. 08. 22.-1987. 07. 15.; megszűnés módja: áthelyezés 2. Megyei Gyógyszertári Központ: 1987. 02. 16.-1988. 01. 21.; megszűnés módja: közös megegyezés 3. Vállalat: 1988. 01. 22.-1992. 07. 15.; megszűnés módja: közös megegyezés 4. Munkanélküli-járadékon: 1992. 07. 16.-1992. 11. 15. 5. Polgármesteri hivatal: 1992. 11. 16.-2007. 09. 30.; megszűnés módja: felmentés 6. Költségvetési intézmény: 2007. 10. 01-től jelenleg is.
167. cikk / 201 Bértábla szerinti garantált illetményen felüli, munkáltatói döntésen alapuló illetményrész megvonása
Kérdés: 2005 szeptemberében áthelyezéssel átvett a jelenlegi munkahelyem közalkalmazottként, és a korábbi béremet is megadta, melyben munkáltatói döntésen alapuló illetmény is szerepelt a garantált illetményen felül. 2009-ben megkapom a diplomámat, és magasabb fizetési kategóriába fogok kerülni. A fenntartó önkormányzat, illetve a munkáltató megteheti-e, hogy a magasabb kategóriába lépéskor az illetményemelkedéssel "lenyeleti", vagyis megszünteti a garantálton felüli részt? Megtehetem-e, hogy nem megyek bele, van-e egyáltalán beleszólásom?
168. cikk / 201 Fizetési fokozat megállapítása
Kérdés: Munkaviszony-beszámításban szeretném kérni a segítségüket. A fizetési fokozat megállapításánál mely időtartam vehető figyelembe, melyik fokozatban kell most lennie? Dolgozóm gimnáziumban tanult gyors- és gépírást, mely a bizonyítványában is szerepel. Munkaviszonyai: 1976. 07. 01.-1976. 07. 31-ig ÁFÉSZ, 1976. 08. 01.-1977. 08. 31-ig városi tanács, 1977. 09. 01.-1978. 04. 30-ig építőipari szövetkezet, 1978. 05. 01.-1981. 03. 31-ig városi tanács, 1981. 04. 01.-1992. 12. 31-ig mgtsz., 1993. 01. 01.-1993. 09. 30-ig "CS" Kft., 1993. 10. 01.-1994. 03. 31-ig "H" Bt., 1994. 04. 01.-1994. 10. 29-ig "CS" Kft., 1996. 11. 04.-1997. 05. 23-ig a munkaügyi központ által szervezett szoftverüzemeltető OKJ-s képzésen vett részt, melyről az igazolást és a bizonyítványt megkapta, 1997. 10. 03.-2007. 12. 31-ig általános iskola, 2008. 01. 01-től gazdasági ellátó intézmény (önkormányzati intézmény), ahová áthelyezéssel került. Munkái során mindenütt adminisztrátori munkát végzett.
169. cikk / 201 Foglalkoztatás egyidejűleg önkormányzatnál és intézményénél
Kérdés: Az idősek otthona nem intézményi formában (tehát nem költségvetési szervként), hanem szakfeladatként működik nálunk. Az ezzel kapcsolatos "vezetői" feladatokat az a személy látja el, aki január 1-jétől a nyugállományba vonult élelmezésvezető feladatait is "megkapta". Az élelmezésvezető a napközi otthonos óvoda mint részben önálló költségvetési szerv állományába tartozik, így a munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja. A vázolt esetben hogyan járhat el jogszerűen az önkormányzat? Egyáltalán ki a munkáltató: 4 órában a polgármester – ha az idősek otthonát nézzük –, 4 órában a vezető óvónő? Munkáltatói leírás? Kinevezés, áthelyezés? Élelmezésvezetői végzettség nélkül is elláthatja ezt a feladatot?
170. cikk / 201 Jubileumi jutalom számítása
Kérdés: A Városi Tanács Költségvetési Építőipari Üzeménél eltöltött idő (1981. március 1-jétől 1992. április 30-ig) figyelembe vehető-e a jubileumi jutalom számításánál?
