454 talált cikk a bérbeadás kifejezésre

Kérdés: 1. Önkormányzatunk a tulajdonában lévő uszoda és strandfürdő létesítményt az általa alapított nonprofit kft. vagyonkezelésébe adta. A kft. az uszodában – saját alkalmazásában lévő oktatókkal – biztosítja a kerületben lakó 1-4. évfolyamos általános iskolai tanulók tanrendben szereplő kötelező úszásoktatását, amelyért az önkormányzat szolgáltatási díjat fizet. A kft. az általa biztosított úszásoktatás során oktatói tevékenységet végzőnek minősül-e, és a szolgáltatás a közoktatás keretében megvalósuló szolgáltatásnyújtásnak tekintendő-e, amely az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján mentes az adó alól? 2. A kft. a létesítmény egyes részeinek bérbe­adásával is foglalkozik, pl. medence, medencerész (úszósáv), tornacsarnok bérbeadása cégek, magánszemélyek részére sportolás, testedzés céljából, vagy helyiségek bérbeadása kereskedelmi célokra (büfé, fodrász, masszázs). A kft.-nek a bérbeadás során az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének m) pontja alapján kell-e eljárnia, amely az uszoda- és strandfürdő-szolgáltatást, valamint a sportolást, testedzést szolgáló ingatlan (ingatlanrész) bérbeadását adókötelessé teszi, vagy az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontját kell figyelembe venni, amely szerint az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása mentes az adó alól? A kft. az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján nem kérte az adóhatóságtól a bérbeadási tevékenység adókötelessé tételét.

Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában lévő földterületet haszonbérlet útján hasznosította. A haszonbérleti szerződés 2006. szeptember 30-án lejárt, és az önkormányzat nem is kívánta újabb határidővel megkötni, erről értesítette a földhasználót, és kérte a földterület birtokba bocsátását. A földhasználó a birtokba adási kötelezettségét nem teljesítette, és pert kezdeményezett a tulajdonos önkormányzat ellen. A pert az önkormányzat megnyerte, az ítélet 2012. augusztus 23-án jogerőre emelkedett. Az ítélet a földhasználót 245 000 Ft földhasználati díj és 20 000 Ft + áfa ügyvédi munkadíj megfizetésére kötelezte. A földhasználó az ítélet alapján nem fizetett, kéri az önkormányzatot az ítéletben foglalt fizetési kötelezettség számlázására. Kötelesek vagyunk-e a földhasználatról és az ügyvédi munkadíjról számlát kibocsátani, vagy a bírósági ítélet elegendő bizonylat a fizetési kötelezettség teljesítéséhez? Amennyiben van számlakibocsátási kötelezettségünk, milyen teljesítési dátumot kell feltüntetni a számlán a vonatkozó előírások alapján (a földhasználat tényleges dátumát, vagyis a 2006-2012. éveket, az ítélet jogerőre emelkedésének dátumát, a terület birtokba adásának, visszaadásának dátumát, esetleg a számla kiállításának dátumát)?

Kérdés: Az önkormányzat és az önkormányzat tulajdonát képező közművagyont hasznosító, 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft. (továbbiakban: kft.) a köztük fennálló, üzemeltetésre irányuló szerződést megszüntetni kényszerült, és az önkormányzatnak a közművagyont más gazdálkodó szervezet – XY Zrt. – részére üzemeltetésre átadni. A szerződés megszüntetésének oka a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (továbbiakban: Vsztv.) 2012. július 1-jétől hatályos módosítása, amely szerint a 2012. július 30-án víziközmű-szolgáltatást végzők kötelesek 2013. május 31-ig víziközmű-szolgáltatói működési engedély iránti kérelmet benyújtani a Magyar Energia Hivatalhoz. A kft., mivel a Vsztv. 36. §-ának (1) bekezdése szerinti feltételt nem tudja teljesíteni, nem kaphat működési engedélyt, így az önkormányzatnak új üzemeltetőt kellett keresnie. A közmű­vagyont létrehozó beruházás abban az időszakban – 2004. január 1. és 2007. december 31. között – történt, amikor az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (régi Áfa-tv.) a beruházáshoz kapcsolódó beszerzési áfát nem engedte levonásba helyezni.
Az önkormányzat a beruházással létrejövő közművagyont 50 évre alapított vagyonkezelői jog alapján adta át a kft.-nek, mely átadásra tekintettel az önkormányzat nagy összegű fizetendő áfát vallott be, egyidejűleg élt az Áfa-tv. 269. §-ának (5) bekezdésében utólagosan biztosított adólevonási joga gyakorlásának lehetőségével. A fentiekkel kapcsolatban kérdezzük, hogy keletkezik-e a kft.-nek áfafizetési kötelezettsége a vagyonkezelői jog megszüntetése kapcsán? Továbbá, hogy ha az önkormányzat által fizetendő adó az ügylet meghiúsulása okán csökken, ez kihatással van-e az Áfa-tv. 269. §-ának (5) bekezdése alapján gyakorolt adólevonási jogra, amely a törvény szerint a közművagyon hasznosításából eredő fizetendő adó erejéig áll fenn? Jól gondoljuk, hogy a jogszerűen gyakorolt adólevonási jog utóbb nem enyészhet el?

Kérdés: Egy belföldön nyilvántartott adózót a cégbíróság törölt a nyilvántartásból, mert nem nyújtotta be a korábbi könyvelője a 2009. évi éves beszámolóját. Viszont a cégnek van a birtokában egy ingatlan (egy lakás), amelyet egy másik társaság bérel, és amelynek számlára van szüksége. Az ügyvéd próbálja most megmenteni a céget, és újra "üzembe helyezni", de ez még hosszú idő. Kibocsáthat-e a megszűnt cég számlákat, ha már nem létezik? Ha nem, mi a helyes megoldás a számlázásra?

Kérdés: Önkormányzat által támogatott egyesületünk sportrendezvényeket szeretne rendezni a jövőben. Terveink szerint többek közt futóverseny rendezése és más egyéb sportszolgáltatás szervezése szerepel, melyre reményeink szerint különböző országokból is érkeznének résztvevők. Külföldi szervezetek is érdeklődnek a programok iránt. Tekintettel arra, hogy a rendezvény finanszírozását a részvételi díjakból képzeljük el, ezért azok Áfa-tv. szerinti megítélését tisztáznunk szükséges. Kell-e áfát fizetnünk, ha a szolgáltatás igénybevevője külföldön adóalany, vagy akkor, ha nem magyar illetőségű magánszemély?

Kérdés: Önkormányzatunk nettó 130 millió Ft (+32,5 millió Ft [fordított] áfa) vételár ellenében vásárolt meg 2009 végén egy sporttelepet. Ezt követően az ingatlancsoport egy városi sportegyesület részére került bérbeadásra, egyúttal a sporttelep üzemeltetésére is megbízást kapott ugyanez a sportegyesület. A sportegyesület részéről az önkormányzat számára az ingatlan hasznosítási jogáért fizetett bérleti díj 250 000 Ft + áfa/hó. Az önkormányzat a sportegyesület részére 1 000 000 Ft + áfa/hó üzemeltetési díjat fizet, amelynek fejében a sportegyesület üzemelteti, karbantartja a létesítményt, a hozzá tartozó technikai berendezésekkel együtt, egyúttal pályahasználatot biztosít a városi iskolák és óvodák, valamint a polgármesteri hivatal által szervezett versenyek, találkozók céljára. Levonhatja-e az önkormányzat a vásárláskor felszámított, illetve az üzemeltetési díj kapcsán megállapított áfát?

Kérdés: Y Kft. éves szinten 58 millió forint árbevételt ér el független felek részére történő jegyeladásokból, 23 millió forint árbevételt pedig a városi önkormányzat által igénybe vett szolgáltatásokból. Az önkormányzat által igénybe vett szolgáltatások a tanulók által "ingyenesen" igénybe vett tanórákra vetített uszodahasználatból, illetve a sportrendezvények uszodahasználatából tevődik össze. Az önkormányzat mint kapcsolt vállalkozás a kft. transzfer­ár-nyilvántartása alapján – összehasonlító árak módszerével – kialakított transzferárszabályzatban kimutatott áfával növelt árat fizet meg a tanulók és a sportolók uszodahasználata után, amely árak a konkurens uszodák áraihoz igazodnak. Az önkormányzat az uszoda működési költségeinek fedezetére 70 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosít a kft. részére. A társaság eredménye kevéssel a nulla fölött realizálódik. Az Áfa-tv. 123. §-ának (3) bekezdése szerinti a működési költségekre jutó levonható áfa összegét úgy arányosítjuk, hogy az 5. számú melléklet 2. pontja szerint a levonási hányad nevezőjében a működési költségekre kapott támogatás összegét szerepeltetjük, tehát a működési költségek levonható áfaösszegét csak a támogatási összeg figyelembevételével [(58+23)/(58+23+70)], 53,64% arányban vonjuk le. A fenti eljárásunk az Áfa-tv. szerint szabályos-e?

Kérdés: Az önkormányzat fenntartásában működő általános iskola tornatermének bérbeadásából származó bevétel az önkormányzat költségvetésében mint intézményi működési bevétel jelenik meg. Az intézmény összkiadásának finanszírozása részben a normatívából, kiegészítéseként pedig az önkormányzat támogatásából történik. Az SZMK részéről felmerült, hogy az Ötv. 89. §-ának (1) bekezdése értelmében az önkormányzatunk helytelenül jár el akkor, amikor az intézmény összki­adásának finanszírozása során a támogatásba a tornaterem bérbeadásából származó bevételt is figyelembe veszi és beszámítja. Ennek alátámasztására még a közoktatási törvény 38. §-ának (2) bekezdésére hivatkoztak. Véleményem szerint az SZMK helytelen következtetést vont le a jelölt két jogszabályhelyből, hiszen a tornatermet az önkormányzat adja bérbe mint tulajdonos, ugyanakkor a közoktatási törvény 38. §-ának (2) bekezdésében jelölt anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet jelöl, de ez esetben is a tiszta nyereség jöhet számításba. Ilyen nyereség viszont a bérbeadásból nem képződik, mivel a működtetés fenntartása magasabb, mint a bérbeadásból származó bevétel.

Kérdés: Az ingatlan-bérbeadás tudomásunk szerint beletartozik az alanyi adómentességre jogosító értékhatárba. A kérdésünk ezzel kapcsolatosan, hogy az önkormányzati költségvetésirendelet-tervezet előterjesztése mellékletében bemutatott közvetett támogatásként szereplő bérbeadások beleszámítanak-e az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárba?

Kérdés: Egy felszámolás alatt álló cég "kivett vendéglőudvar" megjelölésű ingatlanértékesítésére a felszámoló nyilvános pályázatot írt ki. Önkormányzatunk az ingatlan megvásárlásának lehetőségét elnyerte. Az eladó áfafizetésre kötelezett adóalany, aki az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontjában foglalt ingatlanértékesítésre áfafizetési kötelezettséget választott. Önkormányzatunk szintén áfafizetésre kötelezett adóalany, és a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadására az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választottuk. Jól értelmezzük, hogy az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján fordított adófizetésre vagyunk kötelezettek? Jogosultak vagyunk áfa-visszaigénylésre, ha az ingatlant a későbbiekben bérbe kívánjuk adni? Hogyan alakul az áfafizetési kötelezettségünk, ha a bérbeadás mellett adómentes tevékenységhez is használjuk az ingatlant (pl. kulturális rendezvények lebonyolítása)?