454 talált cikk a bérbeadás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunkat egy ingatlan-bérbeadással foglalkozó cég az alábbi problémával kereste meg. A szóban forgó cég zárt végű pénzügyi lízingszerződés keretében lízingel egy ingatlant. A tulajdoni lapon a lízingbe adó bank szerepel tulajdonosként, és a tulajdoni lap III. részében a lízingbe vevő fel van tüntetve, mint tulajdonjog-fenntartással történő átadás jogosultja. A lízingbe adó bank a továbbterhelt építményadóra áfát számít fel a továbbterhelő számlában. Visszaigényelhető az erre a tételre eső áfa?

Kérdés: Községi önkormányzatunk kisbuszt vásárolt. A jogszabályoknak megfelelő üzemeltetéssel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy milyen szabályzatokat, dokumentumokat szükséges használnunk. A szabályzatokat kinek kell meghoznia? A képviselő-testületnek vagy a jegyzőnek? Milyen szabályzatokat szükséges készíteni abban az esetben, ha az önkormányzat a feladatai ellátására használja (pl. idősek számára gyógyszerbeszerzés, szakorvoshoz történő szállítás stb.), illetve ha bérbe adja? Önköltség-számítási szabályzat szükséges-e, vagy "elég" csak az üzemeltetési? Bérbeadás esetén a bérbeadás összegének meghatározása kinek a hatáskörébe tartozik: testület, polgármester vagy jegyző? Vállalkozási tevékenységnek számít-e ez, és kell-e az alapító okiratot módosítani? Mi a teendő az ingyenes (pl. sportegyesület részére) vagy kedvezményes bérbeadás esetén? Összességében egy önkormányzat tulajdonában lévő kisbusz üzemeltetésével és bérbeadásával kapcsolatos mindenfajta szabályozási, dokumentumhasználati, hatásköri kérdésekben kérném segítségüket.

Kérdés: Önkormányzatunk 2010-ben, a Közép-magyarországi Operatív Program keretében kommunális szennyvíz kezelésére és tisztítására kiírt felhívásra pályázatot nyújtott be. A szennyvízcsatorna kiépítése és tisztítása közműberuházásra benyújtott pályázat kedvező elbírálása révén, az önkormányzat jelentős összegű vissza nem térítendő állami támogatást nyert. Önkormányzatunk alanya az áfabefizetésnek. A lakossági érdekeltségi hozzájárulás befizetések és az azt kiegészítő önkormányzati hitel adja a közműberuházásban az önerőt, ehhez jön hozzá az elnyert állami támogatás. Mindez együtt a közműberuházás nettó összegét adja ki. Önkormányzatunknak tehát elemi érdeke, hogy az áfa levonható, illetve visszatéríthető legyen, mert csak a nettó pályázati összegből képes megépíteni a község szennyvízcsatorna és szennyvíztisztító telep közműberuházását. Kérdésünk, hogy levonhatóvá, illetve visszaigényelhetővé válik-e az áfa a közműberuházásban, ha az önkormányzatunk használatra átadja a megépített szennyvízcsatorna közműveket egy Regionális Vízmű Zrt.-nek a felek közötti megállapodásban rögzített használati díj fejében? Kérdés továbbá, hogy levonhatóvá, illetve visszaigényelhetővé válik-e a közműberuházáshoz kapcsolódó áfa, ha az önkormányzat 100%-os arányú tulajdonában álló, gazdasági társasággal üzemelteti a megépítendő szennyvízcsatorna közművet?

Kérdés: Önkormányzat társasházban lévő lakását bérbe adja. Az önkormányzat felé a társasházat terheli-e számlakibocsátási kötelezettség az általa beszedett közös költség vonatkozásában, illetve az önkormányzat bérleti tevékenységével összefüggésben közüzemi költségei továbbszámlázása során adójogi szempontból mikor jár el helyesen?

Kérdés: Lakásfenntartó szövetkezetnek a lakásszövetkezeti tag, illetve nem tag tulajdonos önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság (továbbiakban: gazdasági társaság) által fizetett közös költség és felújítási hozzájárulás adójogi megítélése az Áfa-tv. vonatkozásában. A fenti fizetési kötelezettségekkel összefüggésben kapnia kell-e számlát a gazdasági társaságnak, vagy elégségesnek bizonyul a vonatkozó jogszabályi előírások alapján az említett költségek pl. csekken történő megfizetése úgy, hogy a közösköltség- és felújításialap-fizetési kötelezettség összegéről 12 havi, előre kitöltött csekk gondoskodik?

Kérdés: Amennyiben szervezetünk egy külföldi (osztrák) cégtől bérel autót magyarországi használatra, van-e valamilyen áfavonzata?

Kérdés: Önkormányzatunk – egyéb tevékenységei mellett – munkásszállót is üzemeltet. A munkásszállót jelenleg kizárólag a településünk határában található autóipari szerszámgyártással foglalkozó ipari létesítmény dolgozói lakják. Nem egyértelmű számunkra, hogy az említett tevékenységünkre milyen általánosforgalmiadó-szabályok vonatkoznak. A gyár dolgozói részére kiadott helyiségek kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak minősülnek? Milyen adómérték vonatkozik erre a tevékenységünkre? Változtat-e a helyzeten, ha a jövőben a turistaszezonban kirándulók részére is kiadunk majd helyiségeket?

Kérdés: Önkormányzat ingatlan-bérbeadásra szerződik belföldi adóalannyal, mely tevékenységre adófizetési kötelezettséget választ. A felek közti megállapodás alkalmával kétféle elszámolási mód kerül szóba. Egyik eset szerint az önkormányzat úgy állapodna meg, hogy a bérbeadás első 18 hónapjáról egyszerre számolnak el, a 19. hónap első napján, míg a másik esetben havi elszámolásban állapodnak meg, azonban a fizetési határidőt úgy határoznák meg, hogy az a 18. hónapot követő hónap első napján keletkezne. Az önkormányzat bérleti tevékenységének adójogi megítélése tekintetében melyik adózási mód alkalmazható, illetve a bérbevevő adólevonási joga mely időponttól gyakorolható?

Kérdés: Önkormányzat földterületet ad bérbe földterület-használati díj ellenében. A bérbe adott földterület használati díjának vonatkozásában az önkormányzatot terheli-e számlakibocsátási kötelezettség, illetve általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség keletkezik-e a szolgáltatásnyújtás okán?

Kérdés: Költségvetési intézmény szolgálati lakás szálláshely szolgáltatáson belül közüzemi díjakat is továbbszámláz. Az önkormányzat által meghatározott bérleti díjon (lakbér) kívül közműdíjak többféle áfakulccsal (5, 18, 25) számlázhatók-e a vendégnek?