285 talált cikk a bérleti díj kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk az elöregedett csatornarendszere felújítására pályázat útján vissza nem térítendő állami támogatásban részesül. A beruházás befejezése után a csatornarendszert az önkormányzat üzemeltetésre éves szinten megállapított bérleti díj fejében bérbe fogja adni az általa alapított kft.-nek. Kérdésünk, hogy e beruházás kapcsán az önkormányzat jogosult-e áfa levonására? Jól gondoljuk-e, hogy mivel a csatornák ingatlannak minősülnek, így abban az esetben, ha az önkormányzat ingatlan-bérbeadás tekintetében az adókötelessé tételt választja, a beruházás áfája levonható? 1. Csatornarendszer bérbeadásának megítélése

Kérdés: Az önkormányzati lakások bérbeadásából származó bevételeket köteles-e önkormányzatunk (hasonlóan az önkormányzati lakások értékesítésének bevételeihez) elkülönítetten kezelni? Felhasználható-e a lakbérbevétel más egyéb kiadások forrásaként, vagy csak az önkormányzati lakások kiadásaira fordítható?

Kérdés: Önkormányzatunk alapító okiratban önállóan működő költségvetési intézmény feladatai közé sorolta a lakó- és nem lakóingatlanokkal kapcsolatos feladatok ellátását. A lakóingatlanok bérleti díjait, valamint azok kiadásait alaptevékenységként a 6820011 szakfeladaton számolja el az intézmény. A nem lakóingatlanok között szerepelnek olyan épületek, melyek nem az alaptevékenységet szolgálják (pl.: vendéglátó-ipari helyiség, gyógyszertár, újságospavilon stb.), ezért felmerül a kérdés, hogy megteheti-e az intézmény, hogy az ingatlanok bérletidíj-bevételeit, az ingatlanok kiadásait szabad kapacitás kihasználásként a 6820022 szakfeladaton számolja el, hiszen az Ötv. 8. § (1) bekezdés szerint a lakásgazdálkodás önkormányzati feladat. Vagy kötelező ezeket vállalkozási tevékenységként könyvelni a 6820024 szakfeladaton? Ezen ingatlanok bevételei fedezik a kiadásokat, jelenleg önkormányzati támogatást nem igényel.

Kérdés: Lakásfenntartó szövetkezetnek a lakásszövetkezeti tag, illetve nem tag tulajdonos önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság (továbbiakban: gazdasági társaság) által fizetett közös költség és felújítási hozzájárulás adójogi megítélése az Áfa-tv. vonatkozásában. A fenti fizetési kötelezettségekkel összefüggésben kapnia kell-e számlát a gazdasági társaságnak, vagy elégségesnek bizonyul a vonatkozó jogszabályi előírások alapján az említett költségek pl. csekken történő megfizetése úgy, hogy a közösköltség- és felújításialap-fizetési kötelezettség összegéről 12 havi, előre kitöltött csekk gondoskodik?

Kérdés: Önkormányzat ingatlan-bérbeadásra szerződik belföldi adóalannyal, mely tevékenységre adófizetési kötelezettséget választ. A felek közti megállapodás alkalmával kétféle elszámolási mód kerül szóba. Egyik eset szerint az önkormányzat úgy állapodna meg, hogy a bérbeadás első 18 hónapjáról egyszerre számolnak el, a 19. hónap első napján, míg a másik esetben havi elszámolásban állapodnak meg, azonban a fizetési határidőt úgy határoznák meg, hogy az a 18. hónapot követő hónap első napján keletkezne. Az önkormányzat bérleti tevékenységének adójogi megítélése tekintetében melyik adózási mód alkalmazható, illetve a bérbevevő adólevonási joga mely időponttól gyakorolható?

Kérdés: Költségvetési intézmény szolgálati lakás szálláshely szolgáltatáson belül közüzemi díjakat is továbbszámláz. Az önkormányzat által meghatározott bérleti díjon (lakbér) kívül közműdíjak többféle áfakulccsal (5, 18, 25) számlázhatók-e a vendégnek?

Kérdés: XY önkormányzat többek között ingatlan-bérbeadási tevékenységet is folytat, amely tevékenységére az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdés b) pontja alapján adófizetési kötelezettséget választott. A bérbeadás kapcsán az önkormányzat a bérlőivel havi rendszerességgel számol el. 1. Bérbe adott ingatlan bérleti díját visszamenőlegesen megemelik. Az áremelésben félévkor állapodnak meg a felek január 1-jéig visszamenőleg. Abban is megállapodnak, hogy a következő hónapok emelését beépítik a havi bérleti díjba. Ilyen esetben mi a helyes számlázási gyakorlat? Helyesbíteni kell-e a korábbi időszakokra kibocsátott számlát/számlákat, vagy új teljesítési időponttal kell a különbözetet leszámlázni? Végül kell-e a szerződésben a visszamenőleges díjemelés elszámolására fizetési, elszámolási határidőt megállapítani? 2. Abban az esetben, ha a bérleti díj visszamenőleges helyesbítése következtében csökken a bérlő által fizetendő összeg, a korrekcióról milyen bizonylatot kell kiállítani, illetve ezen a bizonylaton milyen teljesítési, illetve fizetési határidőt kell feltüntetni? 3. Ha a fizetendő összeg azért nő, mert az önkormányzat mint számlakibocsátó nem mindenben a szerződés szerint számlázott, pl. nem számlázott le valamely, a szerződés alapján a bérlőt terhelő díjat, akkor ezek a díjak, amennyiben azokat az önkormányzat utóbb kiszámlázza, hogyan kezelendők? 4. Végül ha a szerződés szerinti időpontban elmaradt a kiszámlázás, és ezáltal a fizetésre sem került sor, akkor milyen fizetési határidőt, illetve teljesítési időpontot kell az utóbb kiállított számlán feltüntetni?

Kérdés: Közhatalmi szerv szakértőkkel végeztet el engedélyezési feladatokat. A törvény engedi a szerv számára, hogy a szakértői költségeit megtéríttesse a kérelmezővel. Vannak olyan szakértők, akik megbízásos jogviszonyban látják el a tevékenységüket. Tehető-e ez a megbízási díj 555-be, továbbszámlázott szolgáltatások közé, lévén, hogy ezt megtéríttetjük a kérelmezővel?

Kérdés: A reprezentációs jellegű kifizetések, elsősorban élelmiszer-beszerzések esetében szükséges-e, s ha igen, milyen dokumentumokkal (pl. jelenléti ív, fénykép, meghívó) alátámasztani a hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény, továbbá állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás megvalósulását, illetve a résztvevők létszámát? Amennyiben nem állnak rendelkezésre megfelelő dokumentumok, vagy a létszám nem volt meghatározható, s így az arányos költségelszámolás nem bizonyítható, a természetbeni juttatásként történő adóztatás (szja, tb-járulék) megfelelő eljárás-e, vagy ez esetben a költségek elszámolására nincs lehetőség?

Kérdés: A kisebbségi önkormányzatok szociális ellátásokat nem teljesíthetnek, mivel a hatósági feladatok a Nek. tv. 30/B. § (1) bekezdésében foglalt előírások értelmében a helyi önkormányzat képviselő-testületének és a jegyzőnek a kisebbségi önkormányzatokra át nem ruházható hatáskörébe tartoznak. Kisebbségi önkormányzat támogathatja-e a települési önkormányzat szociális földprogramját akár elszámolási kötelezettséggel a települési önkormányzat részére átadott céljellegű támogatásként, akár pl. burgonya megvásárlásával, átadásával, vagy burgonyaföld bérleti díjának kiegyenlítésével? Van-e arra lehetőség, hogy közvetett módon alapítvány részére történő pénzeszközátadással, céljelleggel biztosítson a kisebbségi önkormányzat támogatást a kisebbség körébe tartozó rászorultaknak?