626 talált cikk a beruházás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk meglévő piacépületet bontott le, a földterület felét értékesítette, ezzel összefüggésben az áfát megfizette. A földterület másik felén új piacot kívánunk létesíteni. A piacépület a polgármesteri hivatal könyveiben kerül nyilvántartásba. A kivitelezői szerződéseket a polgármesteri hivatal kötötte, így a számlák annak nevére érkeznek. Az önkormányzat átszervezése folytán az eddig a polgármesteri hivatalhoz tartozó, azzal egy gazdálkodási egységet alkotó – önállóan működő költségvetési szerv – Városüzemeltetési Szolgálatot önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervvé alakították át 2011-ben. A Városüzemeltetési Szolgálat fogja a piacon a bérleti díjakat (adóköteles) és egyéb bevételeket beszedni saját nevében, a bevételek a saját költségvetésének bevételeit fogják képezni. A piacépület a polgármesteri hivatal könyveiben kerül aktiválásra, de az intézmény részére térítésmentesen át kell adni, mert biztosítani kell a vagyont az önkormányzati feladatellátáshoz. A beruházás során felszámított áfa levonásba helyezhető-e, illetőleg az ingyenes átadás miatt felmerül-e adófizetési kötelezettség?

Kérdés: Magyarországi társaság egy önkormányzat megbízásából, az önkormányzat tulajdonában lévő közterületen építési hatóságiengedély-köteles beruházást végez. Az átépített közterület egy részének használati jogát az önkormányzat az elvégzett beruházás ellenértékeként a társaság számára átadja 20 évre. A társaság a közterületet bérbeadással szeretné hasznosítani. Az önkormányzat levonhatja-e az előzetesen felszámított adót? A társaság által nyújtott építési-szerelési szolgáltatásra a felek a fordított adózás szabályait alkalmazták. Az önkormányzat az átépített, felújított közterületet adóköteles és nem adóköteles tevékenységéhez is használja. A területalapú arányosítás alkalmazható-e?

Kérdés: Kérdésünk arra irányulna, hogy ha létrehozunk egy ingatlant, amely beruházásról a számlát a fordított adózás szabályai szerint állítják ki, a felmerült garanciális javításról a számlát az egyenes vagy a fordított szabályok szerint kell-e kiállítani?

Kérdés: Beruházások közt a hitelt hogyan lehet elszámolni? Tehát a hitelhez kapcsolódó hitelkamat az aktiválást megelőzően a beruházás része lesz-e, és azt követően költség?

Kérdés: Egy társaság ingatlanfejlesztéseket végez. Ennek keretében közműveket is létrehoznak, amely közműveket számunkra mint önkormányzatnak ingyenesen átadnak. Kérdésünk nem közvetlenül minket érint, hanem a társaságot. A társaság élhet-e adólevonási jogával az ingyenesen átadott közmű beruházása során előzetesen felszámított adó vonatkozásában?

Kérdés: Iskolánk egy szakközépiskola, központi költségvetési szerv. Fenntartónk a Vidékfejlesztési Minisztérium. A problémánk az, hogy a fenntartónk meghatározta a gazdasági hivatal maximális létszámát, és nem tudjuk pontosan, hogy kik tartoznak bele. A gazdasági hivatal nálunk nem külön szervezeti egység.

Kérdés: Az alábbi példában szereplő számok alapján hogyan kell a pénzmaradványt nyilvántartásba venni a polgármesteri hivatalnál, valamint az intézményeknél? Mely tételekre kell előirányzatot képezni a polgármesteri hivatalnál és szintén az intézményeknél? Mind a polgármesteri hivatalnál, mind pedig az intézményeknél a szabad, illetve feladattal terhelt pénzmaradványt tartalékba kívánjuk helyezni, és a felhasználás után képezünk elő­irányzatot dologi vagy beruházási kiadásokra a felhasználásnak megfelelően a tartalékból.
– Tárgyévi helyesbített pénzmaradvány (pénzkészlet ą aktív, passzív elszámolások – rövid lejáratú likvidhitel): hivatalnál: 5000
– Tárgyévi helyesbített pénzmaradvány (pénzkészlet ą aktív, passzív elszámolások): intézményeknél: 3000
– Intézmények előző évi alulfinanszírozása: 200
– Intézményi pénzmaradvány-elvonás: 300
– Kiutalatlan költségvetési támogatás: 600
– Költségvetési befizetés többlettámogatás miatt: 100

Kérdés: Önkormányzatunk terület- és településrendezés, illetve közlekedési infrastruktúra fejlesztésére (útépítés) közérdekű célból ingatlanokat sajátít ki. A kisajátított ingatlanok: lakás, üzlet, műhely, udvar. A kisajátított ingatlanok után a tulajdonosoknak szakértő által megállapított és bíróság által megítélt kártalanítást fizetünk. A kártalanítási összeg két részből áll:
1. a kisajátított lebontandó ingatlanok után fizetendő és
2. a beruházás során nem kisajátított társasház feltételezett értékcsökkenése (az új út építési munkálatai, illetve a későbbiekben esetlegesen bekövetkező forgalomnövekedés miatt).
A kifizetett kártalanítási összeget és a társasház ügyvédjének munkadíját földterületként vagy (mivel ott út fog épülni) egyéb építményként vegyük nyilvántartásba?

Kérdés: Önkormányzat által alapított és fenntartott, önállóan működő költségvetési intézmény esetében – melynek a pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó költségvetési szerve megállapodás alapján az önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala – a költségvetési szerv vezetője kit jelölhet ki írásban utalványozási jogkör gyakorlására? Az Ámr. 78. § (1) bekezdése és 72. § (3) bekezdése értelmében a költségvetési szerv vezetője utalványozási jogkör gyakorlására a kötelezettséget vállaló szerv (költségvetési intézmény) alkalmazásában álló személy részére adhat írásban felhatalmazást. Az Ámr. 16. § (7) bekezdés a) pontja alapján a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnél utalványozásra a költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy jogosult. A költségvetési szerv vezetője adhat-e írásos felhatalmazást utalványozási jogkör gyakorlására a polgármesteri hivatal alkalmazásában álló, gazdasági szervezet dolgozójának is, vagy ez kizárólag a költségvetési szerv alkalmazásában álló személy részére történhet?

Kérdés: Önkormányzatunk szerződést kötött egy vállalkozással, a szerződés tárgya vízbáziskutatás, biztonságba helyezés és védelem. A szerződés keretében a vállalkozó felméri a lakosság vízfogyasztását, a területen lévő ipari üzemeket, a lakossági és az ipari szennyezés mértékét. A felmérés alapján a vállalkozás kijelöli a védőterületet, amely a megfelelő vízminőségű vízbázis szempontjából kulcsfontosságú, gondoskodik a védőterület megfelelő védelméről, illetve több helyen monitoringkutakat állít fel, a vízbázis folyamatos ellenőrizhetősége érdekében. Tekintve, hogy a monitoringkutak felállítása vízhatósági engedélyhez kötött, kérdés, hogy alkalmazni kell-e az adott esetben a fordított adózást, figyelemmel arra, hogy a beruházás egy része építési hatósági engedélyhez kötött? (Az APEH 2008. 10. 22. tájékoztatója alapján a vízjogi hatóság által kiadott engedély is építési hatósági engedélynek minősül a fordított adózás szempontjából.)