626 talált cikk a beruházás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk teljes mértékben támogatásból mezőgazdasági termékeket állít elő. Ha a támogatási részt levesszük, az így megtermelt termékek önköltsége nulla lesz. A megtermelt termék (zöldség) egy részét saját konyhának szeretnénk átadni, a megmaradó részt értékesítjük, illetve szociális juttatásként használjuk fel. A konyhát nem az önkormányzat, hanem egy általa alapított költségvetési szerv üzemelteti.
Milyen áron és hogyan adjuk át az így megtermelt zöldségeket (térítésmentesen vagy számlázva)? Hogyan történik ennek a számviteli, könyvviteli elszámolása?

Kérdés: Önkormányzatunk a közmunkaprogram keretében erdőt telepít. Az erdőtelepítéssel kapcsolatos könyvviteli tételeket kérdezem (földmunka, csemetevásárlás, öntözés). Mikor kerülhet aktiválásra? Hogy változik a telepített erdő értéke?

Kérdés: Ha egy pedagógiai szakszolgálat önállóan működő intézmény, de gazdaságilag nem önálló, szükséges-e gazdasági vezető alkalmazása az intézményben? A szakszolgálat gazdálkodással kapcsolatos feladatait a fenntartó látja el.

Kérdés: Egy önkormányzat csatornamű-beruházást hajtott végre. Az elkészült szennyvíztisztító és -elvezető rendszert üzemeltetésre átadták a helyi víz- és csatornamű zrt.-nek. A zrt. az üzemeltetési szerződés mellékletét képező megállapodás alapján fél­évente használati díjat fizet az önkormányzatnak. Ezt az összeget mindaddig kifizeti a zrt., amíg a rendszer jótállással rendelkezik. Utána visszatartja, elkülönítetten kezeli, és az esetleges karbantartási, rekonstrukciós kiadásokat fogja fedezni belőle. Az önkormányzat ezáltal mintegy támogatást fog nyújtani a zrt.-nek, tehát pénzmozgás nem fog történni, csak kompenzálják a kiállított számlát a vállalt támogatással. A jótállás időszakában hova kell könyvelni az önkormányzat által kapott használati díjat? Működési vagy felhalmozási bevétel lesz? Milyen számlaszámokra történjen a könyvelés? Milyen könyvelési tételek fognak felmerülni a jótállási időszak letelte után?

Kérdés: Egy önkormányzat mint eladó adásvételi szerződést kötött a városi kézilabdaklubbal mint vevővel, amelynek alapján a vevő 1/1 arányban megvásárolta az eladó kizárólagos tulajdonát képező, kivett sporttelep megnevezésű, 21 032 m2 alapterületű ingatlant, amelyen néhány kisebb építmény (öltöző, tekepálya) található. Az eladó feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adta ahhoz, hogy a földhivatal a vevő 1/1 arányú tulajdonjogát adásvétel jogcímén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezze. Egyúttal az eladó a vevőt birtokba bocsátja, aki a szerződés aláírása napjától viseli a kárveszélyt, és jogosult az ingatlan hasznait szedni. A vevő az ingatlan tulajdonjogát arra tekintettel szerezte meg, hogy annak területén egy legalább 2000 m2 alapterületű multifunkciós sportcsarnokot létesít. A vevő kötelezettséget vállalt továbbá arra, hogy a sportcsarnok használatbavételétől számított 20 éven keresztül a városi diáksportszervezetek és a városi oktatási intézmények számára ingyenes használatot biztosít akként, hogy a használatra jogosultak hetente 13 órát diák­sport keretében, 10 órát iskolai testnevelés keretében vehetik igénybe a sportcsarnok bármely funkcióját. A használatra különmegállapodást kell kötni, melynek óradíja 7500 Ft + áfa. A vevő kötelezettséget vállalt arra is, hogy a sportcsarnok használatbavételétől számított 20 éven keresztül ingyenesen évente 3 napot biztosít az eladó számára városi rendezvények megtartására. A gazdasági esemény során tényleges pénzmozgás nem történik, az eladási ár ellentételezése a majdan megépülő sportcsarnoknak a vevő "ingyenes" rendelkezésre bocsátása, esetenként óránként 7500 Ft + áfa használati díjért, illetve ingyenes városi rendezvények 20 éven keresztül. Ilyen esetben csereügyletről beszélhetünk? Hogyan minősülnek a felek által teljesített ügyletek?
Az adóalap meghatározása

Kérdés: Vásárolhat-e polgármesteri hivatal magánszemélytől használt gépjárművet számla nélkül, adásvételi szerződéssel?

Kérdés: Regisztrált mérlegképes könyvelő vagyok, körjegyzőségben pénzügyi előadóként dolgozom. Felmerült, hogy főiskolai végzettség is kellene a munkaköröm betöltéséhez. A MÁK-hoz benyújtandó füzeteket a jogi végzettségű jegyző szokta aláírni mint gazdasági vezető. Kell-e valamilyen főiskolai végzettséget szereznem, hiszen nem én vagyok a gazdasági vezető? A korom miatt már nem szívesen kezdenék tanulmányokat.

Kérdés: Önkormányzatunk piackorszerűsítési beruházást hajt végre, amely pályázati pénzből valósul meg. Lebontottunk egy korszerűtlen, kis alapterületű irodaépületet, a beruházás alatt is üzemelő piac területén, de 10 méterrel messzebb épül az új, korszerű, emeletes, vizesblokkal, irodákkal stb. 2012-ben készül el, megtörténnek a kifizetések, elszámolások, aktiválható lesz.
Kérdéseink a következők:
1. A lebontott épületet kivezessem a tárgyi eszközök közül, és a befejezetlen beruházásban jelenjen meg? A 2011. december 31-én készülő leltárban már tárgyi eszközként nem létezik, a telek, amelyen állt, leltározható lenne, de most, hogy nem áll rajta ingatlan, akkor is marad ezzel az értékkel? Majd kőasztalok kerülnek a helyére, és mint a piachoz tartozó egyéb építmény része lesz, és nem irodához kapcsolódó telek (más főkönyvi számon van).
2. A másik épület még befejezetlen beruházásként van a könyvekben. A lebontott épület értéke növeli az épület bekerülési értékét, és az alatta lévő telek értékét újra meg kell állapítani?

Kérdés: Az önkormányzat pályázati pénzeszköz igénybevételével egy településrészén az ivóvíz minőségének javítására szolgáló fejlesztést végez. A támogatás nem terjed ki a beruházás bekerülési összegének áfatartalmára. Alapesetben a közműberuházás áfája visszaigényelhető. A pályázatban azonban az önkormányzat adószámát, számlaszámát kell megjelölni, de az önkormányzat alanyi adómentes, ezért előzetesen felszámított adó levonására sem jogosult. Az Áht. 83/A. §-ának (2) bekezdésében leírtaknak megfelelően (az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervein kívül) a hivatal végzi az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat. A hivatal előzetesen felszámított adó levonására is jogosult. A pályázati összeg az önkormányzati számlára vagy egy elkülönített számlára fog érkezni, azt átvezetjük a hivatal számlájára, a beruházással kapcsolatban felmerült számla összegét a hivatal számlájáról egyenlítjük ki. A beruházás a már üzemeltetésre átadott közművek értékét fogja növelni. Az üzemeltetőtől a bérleti díj is a hivatal számlájára érkezik. Számvitelileg minden a hivatalnál jelenik meg. Adóbevallást a hivatalra és az önkormányzatra is készítünk. Abban az esetben, ha az önkormányzat a víziközmű beruházója, és ennek kapcsán a támogatásban részesülő, a polgármesteri hivatal adóbevallásában szerepeltetve a beruházás áfája visszaigényelhető-e?

Kérdés: Hogyan történik az épülettartozékok selejtezésének könyvelése?