626 talált cikk a beruházás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk oktatási intézményt ad át egy egyháznak közfeladat ellátására vagyonkezelői jog létesítésével. Az intézmény több mint 40 éve épült, 10 éve új tantermekkel bővítettük. Áfát nem igényeltünk vissza az intézmény létesítésével, bővítésével kapcsolatban. Önkormányzatunk áfaadóalany. A vagyonkezelői jog átadásával kapcsolatban felmerül-e az önkormányzat és az egyház részéről adó- (áfa-) és illetékfizetési kötelezettség?

Kérdés: Önkormányzatunk az elöregedett csatornarendszere felújítására pályázat útján vissza nem térítendő állami támogatásban részesül. A beruházás befejezése után a csatornarendszert az önkormányzat üzemeltetésre éves szinten megállapított bérleti díj fejében bérbe fogja adni az általa alapított kft.-nek. Kérdésünk, hogy e beruházás kapcsán az önkormányzat jogosult-e áfa levonására? Jól gondoljuk-e, hogy mivel a csatornák ingatlannak minősülnek, így abban az esetben, ha az önkormányzat ingatlan-bérbeadás tekintetében az adókötelessé tételt választja, a beruházás áfája levonható? 1. Csatornarendszer bérbeadásának megítélése

Kérdés: Önkormányzatunknál előfordul az az eset, hogy a költségvetési rendeletben meghatározott beruházások bizonyos okok miatt nem valósulnak meg. Természetesen vannak a projekteket előkészítő költségek (hatástanulmány, tervdokumentáció stb.), amelyeket befejezetlen beruházásként tartunk nyilván az analitikában és a főkönyvi nyilvántartásban. Hivatkozva a 2011. 04. 05-én megjelent, 2870. számú "Befejezetlen beruházás selejtezése" című cikkükre, az a kérdésem, ha az önkormányzat vagyonrendelete nem tartalmazza a befejezetlen beruházás kivezetésének eljárásrendjét, akkor véleményük szerint kell-e közgyűlési engedély arra, hogy a befejezetlen beruházást a könyveinkből kivezessük? Vagy elég a jegyzői engedély (szakosztály feljegyzése alapján) a kivezetéshez?

Kérdés: Az önkormányzati lakások bérbeadásából származó bevételeket köteles-e önkormányzatunk (hasonlóan az önkormányzati lakások értékesítésének bevételeihez) elkülönítetten kezelni? Felhasználható-e a lakbérbevétel más egyéb kiadások forrásaként, vagy csak az önkormányzati lakások kiadásaira fordítható?

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, és 2009-ben 2 épületünkkel pályáztunk EU-s komplex akadálymentesítési pályázatra. Mindkét épület esetében tervezési díjat is kifizettünk. Egyik pályázatunkat sajnos visszautasították, így a kifizetett tervezői díjat az 5-ös számlaosztályban számoltuk el. 2010-ben újra pályáztunk, és valószínű, hogy sikeresen. Nem kellett új tervet készíteni, az előző évi alapján beadhattuk pályázatunkat. Mi a teendőnk az előző évben 5-ös számlaosztályban elszámolt tervezési díjjal, mert egyébként folyamatban lévő beruházáson kellene lennie, és a használatbavételi engedély megérkezésekor aktiválandó tétel lenne. Milyen könyvelési lépéseket kell végrehajtanunk, hogy szabályosan járjunk el?

Kérdés: A községi önkormányzatnak és a polgármesteri hivatalának az adószáma megegyezik? Nem kell, hogy külön legyen az önkormányzatnak és külön a polgármesteri hivatalnak? Nem körjegyzőség esetén? Melyik jogszabály határozza meg?

Kérdés: Önkormányzat, illetve a tulajdonában lévő gazdasági társaság mint szolgáltatásnyújtó adóalany számlakibocsátási kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy az általa kibocsátott számlát elektronikus levélben (e-mail) továbbítja a szolgáltatást igénybe vevő adóalany részére, melyhez az alábbi tájékoztatást csatolja: "A hatályos jogszabályok alapján a számla pdf mellékletként e-mailben történő elküldése nem minősül elektronikus számlának, hanem az eredeti számla kinyomtatási lehetőségét biztosítja. Az elküldött, kinyomtatható számla teljes terjedelmében azonos a forrás számlázó program által generált számlával, így az, mivel aláírás és bélyegző nélkül is érvényes, ezért kinyomtatva lekönyvelhető." Az önkormányzat, illetve a tulajdonában lévő gazdasági társaság által gyakorolt számlázási rend megfelel-e a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) előírásainak?

Kérdés: Önkormányzat a földhivatali ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett "beruházási területet" kíván értékesíteni. Kérdés: a beruházási terület adójogi megítélés szempontjából beépítetlen ingatlannak, vagy építési teleknek minősül az Áfa-tv. vonatkozó rendelkezései alapján?

Kérdés: Önkormányzatunk 2010-ben, a Közép-magyarországi Operatív Program keretében kommunális szennyvíz kezelésére és tisztítására kiírt felhívásra pályázatot nyújtott be. A szennyvízcsatorna kiépítése és tisztítása közműberuházásra benyújtott pályázat kedvező elbírálása révén, az önkormányzat jelentős összegű vissza nem térítendő állami támogatást nyert. Önkormányzatunk alanya az áfabefizetésnek. A lakossági érdekeltségi hozzájárulás befizetések és az azt kiegészítő önkormányzati hitel adja a közműberuházásban az önerőt, ehhez jön hozzá az elnyert állami támogatás. Mindez együtt a közműberuházás nettó összegét adja ki. Önkormányzatunknak tehát elemi érdeke, hogy az áfa levonható, illetve visszatéríthető legyen, mert csak a nettó pályázati összegből képes megépíteni a község szennyvízcsatorna és szennyvíztisztító telep közműberuházását. Kérdésünk, hogy levonhatóvá, illetve visszaigényelhetővé válik-e az áfa a közműberuházásban, ha az önkormányzatunk használatra átadja a megépített szennyvízcsatorna közműveket egy Regionális Vízmű Zrt.-nek a felek közötti megállapodásban rögzített használati díj fejében? Kérdés továbbá, hogy levonhatóvá, illetve visszaigényelhetővé válik-e a közműberuházáshoz kapcsolódó áfa, ha az önkormányzat 100%-os arányú tulajdonában álló, gazdasági társasággal üzemelteti a megépítendő szennyvízcsatorna közművet?

Kérdés: Intézetünkben 2008 év végétől befejezetlen beruházásként tartunk nyilván számítástechnikai eszközöket. Az említett beruházás megvalósulására a cég felszámolása miatt a jövőben sem kerül sor. Helyesen járunk-e el, ha leselejtezzük az eszközöket?