640 cikk rendezése:
551. cikk / 640 Utazásiköltség-térítés elszámolása
Kérdés: Költségvetési szerv utazásiköltség-térítést fizetett dolgozójának magángépjármű szolgálati célú használatával megvalósuló belföldi kiküldetés után. Elszámolhatja-e a MÁV-, illetve a Volán-díjszabás alapján, vagy bizonylat hiányában csak a 60/1992. Korm. rendelet előírásait lehet alkalmazni? (Ez esetben a felmerült költségeket a kifizető a számviteli elszámolásban bevételeivel szemben költségként érvényesítheti, és adóköteles bevétel nem jelentkezik, szja-fizetési kötelezettség nincs.)
552. cikk / 640 Termékbeszerzéshez kapcsolódó adófizetési kötelezettség, illetve adólevonási jog
Kérdés: Gyakran kérdésként merül fel, hogy az adózási forma változása esetén a korábban beszerzett termékekkel kapcsolatban keletkezik-e adófizetési kötelezettség, 1. ha megszűnik az adott szervezet adóalanyisága (pl. jogutód nélküli megszűnés, jogutódlással történő megszűnés, a 4/A § szerinti közhatalmi tevékenység folytatása miatti adóalanyiság megszűnése), 2. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, de az adóalanyi státusa megváltozik (pl. az általános szabályok szerint adózó adóalany alanyi adómentességet választ), 3. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, az adóalany státusa sem változik, de a szóban forgó terméket adólevonásra nem jogosító (pl. tárgyi adómentes) tevékenységekhez való felhasználási aránya megváltozik (pl. az adóalany egyéb ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan adókötelezettséget választ tárgyi adómentesség helyett, illetve fordítva, ha az ingatlant átminősítik, ha a felhasználási arány az államháztartási támogatás folyósítása miatt változik meg). A kérdés különösen akkor merül fel, ha a termékkel kapcsolatos előzetesen felszámított adó levonható volt, és az adólevonási jog gyakorlását kizáró változás ezt követően következik be.
553. cikk / 640 Nem önálló költségvetési intézmények áfarendszerbeli megítélése I.
Kérdés: A költségvetési intézmények áfamegítélésénél esetenként problémát okoz, hogy a részben önálló, teljes jogkörű költségvetési szerv nem rendelkezik önálló adószámmal, a bevallásokat az öszszesített adatok alapján az önálló költségvetési szerv készíti el, a bevalláson és a befizetésen az önálló intézmény adószáma szerepel. A pénzforgalom bonyolításához csak az önkormányzati önálló intézmény rendelkezik bankszámlaszámmal, a részben önálló nem. Helyes gyakorlatként kell-e kezelni a fentebb leírt megoldást, vagy az Áfa-tv. alapján az önálló gazdálkodást folytató, részben önálló intézménynek külön adószámmal kell vagy lehet rendelkeznie?
554. cikk / 640 Nem önálló költségvetési intézmények áfarendszerbeli megítélése II.
Kérdés: Problémát jelent az érintett önkormányzati intézményeknél a támogatással és az igénybe vevő befizetésével megfizetett étkeztetéshez kapcsolódó áfa elszámolása, amennyiben a részben önálló intézmény kizárólag étkeztetéssel foglalkozik. Többségében az ilyen, részben önálló intézmény pénzforgalma az önálló intézmény beszámoló jelentésében egy külön szakfeladatként mutatható ki. Ebben az esetben az önálló intézmény élhet-e a részben önálló intézmény tevékenységére az elkülönített arányosításszámítási lehetőségével, függetlenül attól, hogy közös adószámon készül a bevallás és a befizetés?
555. cikk / 640 Régészeti feltárás áfája
Kérdés: Költségvetési intézményként arányosítjuk az áfának azt a részét, amelyet intézményfinanszírozás érint. Egyéb törvény által előírt tevékenységet (régészeti feltárás) átvett pénzeszközből finanszírozza az intézmény. Ez kiszámlázásra kerül, az intézmény az áfáját befizeti. A felhasználásról elszámolással tartozik, ezért tételesen elkülöníti a beszerzéseket, külön részgazdaként kerül a kiadás könyvelésre. Ezt a tevékenységet intézményfinanszírozás és egyéb támogatás nem érinti. Ebben az esetben visszaigényelhető-e az áfa erre az elkülönített tevékenységre? Egy arányszámot, ún. nagy arányszámot számolunk, amiben benne van az összes bevétel, ami kiszámlázásra kerül. A beérkező számlák áfáját elkülönítjük arányosításba bevontra és visszaigényelhetőre. Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha ebből az átvett pénzeszközből olyan beruházást szeretnénk megvalósítani, amely már kapcsolódik ahhoz a tevékenységhez is, amelyet intézményfinanszírozás érint. Egy ingatlan vétele történne abból az átvett pénzből, amely nem minősül támogatásnak (szolgáltatásként kerül kiszámlázásra). Mivel az épület nemcsak azt a tevékenységet szolgálná, amire az átvett pénzt kaptuk, hanem az elkövetkező években az intézménynek raktárként, feldolgozóműhelyként szolgálna.
556. cikk / 640 Áfaelszámolás önálló és részben önálló intézmények esetén
Kérdés: Az önkormányzat adóalany, melyhez kapcsolódnak részben önálló intézmények (óvoda, iskola). Az intézmények vezetői munkáltatói jogokat gyakorolnak, intézményvezetői feladatokat látnak el. Önálló jogi személyek, a TÁH törzskönyvi nyilvántartásában részben önállóként, különálló törzskönyvi számmal szerepelnek, az APEH-nél a TÁH nyilvántartással egyezően a törzskönyvi számból képzett adószámmal vannak nyilvántartva. 2004-től az intézményeknek és az önkormányzatoknak is arányosítaniuk kell. Az arányosítást minden egyes adóalanynál külön képzett arányosítási képlettel számoljuk ki. A részben önálló intézményeknél a kiadás sokkal több, mint a bevétel (csak terembérleti díjai és étkezési bevételei vannak). A fennálló különbözetet az önkormányzat fedezi, de nem adja intézményfinanszírozásként ténylegesen oda, mint önálló intézménynek, hanem költségvetési számlájáról fedezi a hozzá tartozó intézmények kiadásait. A könyvelésben sem jelenik meg az egy-egy adóalanyhoz tartozó bevétel, hiszen a kapott költségvetési támogatások az önkormányzatnál szerepelnek, ugyanakkor az intézményeknél kerülnek felhasználásra. Hogyan lehet adóalanyonként elkülönítve kimutatni az arányosításhoz szükséges tételeket a könyvelés alapján, illetve milyen kimutatás készítésével lehet esetleg kiegészíteni, hogy az adóalanyonként megfelelő legyen? Lehet-e a részben önálló intézményt adózási szempontból összevonni az önkormányzattal, egyszerűsítve ezáltal az adókapcsolatokat, illetve ebben az esetben nem kellene-e szétbontani az amúgy egyben elvégzett gazdálkodást a bevallások elkészítése miatt?
557. cikk / 640 Az arányosítás lényegéről
Kérdés: A Költségvetési Levelekben már többféle megvilágításban is olvastam az áfa arányosításáról. Számomra mégsem egyértelmű a támogatás figyelembevétele az arányosításnál. Ha pl. egy általános iskolát, színházat veszek alapul, ami elsősorban állami támogatásból működik, a bér jellegű kiadások és a hozzá kapcsoló járulékok összegét figyelembe kell-e venni a nevezőben? Úgy gondolom, hogy a nevezőben csak a termékbeszerzésre fordított támogatást kell figyelembe venni, mivel az Áfa-tv. 38. §-a a termékbeszerzéshez kapcsolódó támogatást vonja be az arányosításba. A működés során felmerült személyi kiadásokat és járulékaikat nem kell az arányosításnál figyelembe venni, mivel az klf. adó formájában visszafolyik az államháztartás kasszájába. Ha figyelembe vesszük, nemcsak szja-t, tb-t, nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot fizetünk utánuk, hanem áfát is. Kérem, hogy a fentiekben kifejtett eszmefuttatásomat véleményezni szíveskedjenek, illetve kérem válaszukat, hogy az áfabevallás elkészítésénél figyelembe tudjam venni.
558. cikk / 640 Kábeltelevíziós szolgáltatás áfája
Kérdés: Kábeltelevíziós hálózatot működtető önkormányzat vagyunk. A felénk kiszámlázott műsorok jogdíjait továbbszámlázzuk az üzemeltetőnek. Az egyik műsorszolgáltató cégtől legutóbb cseh számlát kaptunk 19%-os adómértékkel, közösségi adószámmal. Hogyan számlázom tovább? Az áfabevallásban miként kell szerepeltetnem? Kell-e közösségi adószámot kiváltani, ha igen, mi a teendőnk?
559. cikk / 640 Közös tulajdonú ingatlan bérbeadása
Kérdés: Magánszemélyek osztatlan közös tulajdonában lévő ingatlan bérbeadása esetén mindkét tulajdonosnak kell-e kérnie 7-es adószámot, és a tulajdoni hányad arányában adhatják-e bérbe az ingatlant? Vagy csak az egyik tulajdonosnak kell adószámot váltania, fizetnie a forrásadót és az év végi adóbevallásban megosztott jövedelemként rendezni a keletkezett jövedelmet?
560. cikk / 640 Utazási költségtérítés adóztatása
Kérdés: A vidékről érkező vizsgabizottsági tagok részére az utazási költséget megtérítettük teljes egészében, tekintettel a Szja-tv. 7. § g) pontjára. A kifizetés bizonylata az utazási jegy, illetve a saját gépkocsi használata esetén a vizsgabizottsági tag nyilatkozata a gépkocsi típusáról, megtett útról stb., függetlenül attól, hogy az illető személy vállalkozó, adószámos magánszemély, vagy adószámmal nem rendelkező magánszemély volt. Helyesen jártunk-e el? Lehet-e költségtérítést adni (adóelőleg levonása nélkül) önálló tevékenységre tekintettel?
