Találati lista:
331. cikk / 558 Önkormányzat kezessége
Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonú kft.-je hitelt szeretne felvenni gép vásárlásához. Az önkormányzat vállalhat-e kezességet a hitel visszafizetésére? A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény értelmében kell-e a kormány előzetes hozzájárulása ehhez az ügylethez, ha igen, milyen összeghatár esetén?
332. cikk / 558 Engedményezés
Kérdés: Hogyan történik egy EU-s pályázat engedményezése, amikor a támogató a pénzösszeget a kivitelezőnek utalja? A szállítónak támogató által utalt összeget a kötelezettségek között ki kell mutatni és a mérlegben szerepeltetni?
333. cikk / 558 Start munkaprogram keretében megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítése
Kérdés: A Költségvetési Levelek 187. számában a 3552. kérdésre adott válasszal kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni:
Önkormányzatunk a Start munkaprogram keretében megvalósuló Téli és egyéb közfoglalkoztatás (Előkészítő konyha), Mezőgazdaság I., Mezőgazdaság II. mintaprogramjának támogatására sikeresen pályázott. Önkormányzatunk vállalkozási tevékenységet nem végez. Az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése felsorolja a közhatalmi tevékenységeket, az Áfa-tv. 2. sz. melléklete pedig azokat a szolgáltatásokat, amelyeket kizár a törvény a közhatalmi tevékenysége köréből. Ezek szerint, ha az általunk előállított terméket/terményeket másik intézménynek vagy nem saját konyhának értékesítjük, akkor az a fentiek alapján vállalkozási tevékenységnek fog minősülni?
Önkormányzatunk a Start munkaprogram keretében megvalósuló Téli és egyéb közfoglalkoztatás (Előkészítő konyha), Mezőgazdaság I., Mezőgazdaság II. mintaprogramjának támogatására sikeresen pályázott. Önkormányzatunk vállalkozási tevékenységet nem végez. Az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése felsorolja a közhatalmi tevékenységeket, az Áfa-tv. 2. sz. melléklete pedig azokat a szolgáltatásokat, amelyeket kizár a törvény a közhatalmi tevékenysége köréből. Ezek szerint, ha az általunk előállított terméket/terményeket másik intézménynek vagy nem saját konyhának értékesítjük, akkor az a fentiek alapján vállalkozási tevékenységnek fog minősülni?
334. cikk / 558 Adómentes juttatás
Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet alkotott, miszerint díszpolgári címet adományoz olyan személyeknek, akik a községben kimagasló társadalmiszerep-vállalást végeznek. A rendeletben van egy olyan pont, miszerint a kitüntetetteket haláluk esetén az önkormányzat saját halottjának tekinti. Sajnos most bekövetkezett az a szomorú esemény, hogy a közel 15 éve kitüntetett személy elhunyt, az önkormányzat viseli a temetési költségeket. Könyvelési szempontból ez se nem köztemetés, se nem temetési segély. Kérdésem, milyen főkönyvi számot és milyen szakfeladatot kell használni?
335. cikk / 558 Érvényesítés
Kérdés: Egy önkormányzatnál a pénztáros érvényesítőként aláírhatja-e az általa kifizetett számla pénztárbizonylatát? Ha szakmailag képesítése megfelel az érvényesítés szabályainak, melyik törvény szabályozza az összeférhetetlenséget? Kérjük válaszukban térjenek ki a pénztárbizonylatok érvényesítésének szabályos menetére (kinek, mikor), az aláírók közül ki, kivel összeférhetetlen, mely jogszabály szabályozza? Hány fő kell egy számla szabályos kifizetéséhez, és mennyi idő szükséges ehhez?
336. cikk / 558 Előirányzat-átcsoportosítás
Kérdés: Hogyan történik az önkormányzatok költségvetésében a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás, továbbá a bírósági ítéletek alapján megállapított, elmaradt jövedelem miatti kártérítés számviteli elszámolása?
337. cikk / 558 Egyetemi térítési díjak elszámolása
Kérdés: Az egyetemek több jogcímen is kérnek a hallgatóktól térítési díjakat, pl. külön eljárási díj, indexmegnyitási díj, tantárgyfelvételi díj, idegen nyelven kiállított diploma. Kell-e ezekről számlát kiállítani, ha igen, milyen áfakulccsal?
338. cikk / 558 Beszámítás
Kérdés: Önkormányzati pályázati elszámolás alkalmával merült fel a következő problémánk:
Esetünkben vannak olyan cégek, amelyek az önkormányzat szállítói és vevői is egyaránt, ezért kérésükre több esetben kompenzációt hajtunk végre, amely mögött tényleges pénzmozgás (maximum a különbözet erejéig) nincsen. A pályázati elszámolók szerint államháztartáson belül erre nem is lenne lehetőség, viszont mi erre vonatkozó törvényi előírást nem találtunk. Államháztartáson belül alkalmazható-e a kompenzáció, ha nem, akkor ezt mely jogszabályban találjuk meg?
Esetünkben vannak olyan cégek, amelyek az önkormányzat szállítói és vevői is egyaránt, ezért kérésükre több esetben kompenzációt hajtunk végre, amely mögött tényleges pénzmozgás (maximum a különbözet erejéig) nincsen. A pályázati elszámolók szerint államháztartáson belül erre nem is lenne lehetőség, viszont mi erre vonatkozó törvényi előírást nem találtunk. Államháztartáson belül alkalmazható-e a kompenzáció, ha nem, akkor ezt mely jogszabályban találjuk meg?
339. cikk / 558 Adósságkonszolidáció
Kérdés: Önkormányzatunknál részleges adósságkonszolidáció történt. Az állam adósságunk 65%-át átvállalta. Adósságunk kötvénykibocsátásból keletkezett. A 9 555 000 CHF értékű kötvényből 500 000 000 Ft-ot óvadéki betétként kezelt a bank. Ennek 65%-át befizettük a Kincstár számlájára, 35%-át visszafizettük a banknak, csökkentve ezzel a tőketartozást. Az adósságkonszolidáció könyvviteli elszámolásában kérnénk a segítséget. A kötvényt előbb hitellé kell alakítani, majd azt az átvállalás összegével törlesztésként csökkenteni?
340. cikk / 558 Vállalkozásnál elszámolt agrártámogatások
Kérdés: Kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nettó árbevételébe beleszámítanak-e a működésre kapott agrártámogatások, pl. az egységes területalapú támogatás?
