Találati lista:
151. állásfoglalás / 788 Közlekedési kötség elszámolása
Kérdés: Költségvetési szerv belföldi kiküldetés esetén milyen módon tudja közlekedési költségként elszámolni a busz-, illetve vonatjegyet? A problémát az okozza, hogy a dolgozók rendszerint 50%-os közalkalmazotti kedvezménnyel utaznak, így vásárolják meg a menetjegyüket. Ez esetben a tömegközlekedési vállalat az intézmény nevére nem állít ki számlát. Elegendő-e a menetjegy leadása a kiküldetés mellé, vagy számlával is kell igazolni az utazást? Ha igen, akkor elfogadható-e a dolgozó nevére kiállított számla?
152. állásfoglalás / 788 Reklámcélú közterület használati díja
Kérdés: Önkormányzatunk reklámcélú közterület használatáért bérleti díjat számláz a szerződéses partnernek. A bérleti díjat a B402, az áfa összegét a B406-os rovaton számoljuk el. Szerződés szerint önkormányzatunknak a partner eseti jelleggel ingyenes reklámfelületet biztosít. Az ingyenesen nyújtott hirdetési szolgáltatásról számlát állít ki, a szolgáltatás áfáját megfizeti. A térítés nélkül kapott szolgáltatást az önkormányzatnak milyen főkönyvi számokon kell elszámolni?
153. állásfoglalás / 788 Kivabevétel – idegenforgalmi adó
Kérdés: A kisadózó vállalkozás bevételének számít-e a helyi önkormányzatnak beszedett idegenforgalmi adó?
154. állásfoglalás / 788 Nem fizet a bérlő
Kérdés: Önkormányzatunk ingatlant adott bérbe. A bérleti jogviszony indulásakor a közműszolgáltatókkal kötött szerződések módosításra kerültek, a bérlő lett a továbbiakban az adott fogyasztási helyen a felhasználó, a fogyasztó, és ő került megnevezésre fizető félként is a szerződésben. A bérlő időközben nem teljesítette a szerződésben vállaltakat, nem fizette a tulajdonosnak a bérleti díjat, valamint a közműszolgáltatóknak az igénybe vett közüzemi díjakat sem. Mindezek következtében a szerződés közös megegyezéssel felbontásra került. A bérlőtől sem a bérleti díjat, sem a közműtartozást egyelőre nem tudjuk behajtani. A közműszolgáltatók viszont rendszeresen felszólítják az önkormányzatot a bérlő által felhalmozott tartozás rendezésére. Tisztában vagyunk azzal, hogy az adott esetben a tulajdonos felel a bérlő által felhalmozott tartozásért. A problémánk az, hogy a felhasználóhelyre kiállított eredeti számlák a bérlő nevére szólnak, amelyek másolatát megkaptuk. Kértük a szolgáltatókat, hogy a számlákat írják át az önkormányzat nevére, címére, de arra hivatkoznak, hogy a korábban, a bérlő nevére kiállított számlákat már nem tudják az önkormányzat nevére átírni. Ebből adódóan hogyan várható el az önkormányzattól a nem a nevére, címére kiállított számla befogadása és ellenértékének a megfizetése? Az önkormányzat a mögöttes felelőssége alapján kinek a nevére szóló, milyen bizonylat alapján tudja szabályszerűen megfizetni a bérlő által felhalmozott tartozásokat a közműszolgáltatóknak? Ebben az esetben a közműtartozás megfizetése tartozásátvállalásnak minősül? Szükséges-e ehhez képviselő-testületi döntés, vagy a mögöttes felelősség alapján közműdíjként megfizethető a hátralék?
155. állásfoglalás / 788 Munkába járás elektromos autóval
Kérdés: Jogosultak-e a munkába járás költségtérítésére azok a munkavállalók, akik elektromos autóval járnak munkába? Más-e az adójogi meg-ítélése annak az esetnek, ha a munkavállaló adott esetben ingyenesen tölti az elektromos autóját? A nyilatkozaton kívül terheli-e más bizonylatolási kötelezettség a munkavállalót a felmerült költséggel kapcsolatban (áramszámla stb.)?
156. állásfoglalás / 788 Gyermekszállítás áfája
Kérdés: A településünkre vidékről bejáró általános iskolások szállítására az önkormányzat szerződést kötött egy buszos szállítócéggel. A cég havonta számlázza a szállítási díjat az önkormányzatunk felé. A számlában a cég 27%-os áfát számol fel. A képviselő-testület döntése értelmében az idei tanévtől a buszos szállításért az önkormányzatunk költségtérítést kér a szülőktől a szállítási költségek ellentételezéseként. A szülők felé az önkormányzatnak milyen bizonylatot kell kiállítani a beszedett díjakról? A költségtérítés szolgáltatásnak minősül, ezért számlát kell esetleg kiállítani? Ez esetben a fizetendő áfa összegéből le lehet vonni a buszos cég által kiszámlázott fizetendő áfa összegét? Mivel a beszedett díjak biztosan nem fedezik a buszos cég felé fizetendő díjakat, mekkora összegben lehet levonni az áfát? Esetleg a teljes összeg vissza-igényelhető?
157. állásfoglalás / 788 Közösségi termékbeszerzés
Kérdés: Költségvetési szerv egy online kereskedelmi platformról rendelt, az árut pedig egy EU-tagállamból szállították, és a számla is az EU-tagállam nyelvén került kiállításra. A számla minden szükséges adatot tartalmaz, az adó is helyesen került feltüntetésre, de idegen nyelven. Befogadhatjuk-e a számlát, illetve van-e valami feltétele a számla befogadásának és elszámolásának?
158. állásfoglalás / 788 Építési telek ingyen
Kérdés: Kis önkormányzat, mely nem áfaalany, építési telket ad ingyen a fiataloknak. Az áfát meg kell fizetnie az önkormányzatnak a forgalmi érték után? Ha egy kis összegért kiszámlázza a vevőknek a telket, akkor kell áfát fizetnie? Ha igen, az áfát a számla nettó összege után vagy a forgalmi érték után kell fizetnie?
159. állásfoglalás / 788 Saját dolgozó részére nyújtott szolgáltatás II.
Kérdés: Két egészségügyi intézmény együttműködési megállapodást köt egy orvos személyes közreműködésére. Az orvos a szolgáltatást nyújtó intézmény állományában van, személyes közreműködésének díja kiszámlázásra kerül az intézmények között. A szállást a szolgáltatást igénybe vevő intézménynek kell biztosítania a közreműködő orvos részére. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a szolgáltatást igénybe vevő intézménynek, amikor a szállás díját kifizeti a közreműködő orvos nevére szóló számla alapján?
160. állásfoglalás / 788 Hibás számlaszám az adó-visszatérítésen
Kérdés: A Költségvetési Levelek 313. számában az 5564. számú kérdésben foglalkoztak a téves adószámra fizetéssel. Esetünkben ennek a fordítottja történt, elírtuk a számlaszámot, amire a kiutalást kértük. Hogyan lehet ezt javítani?
