788 talált állásfoglalás a bizonylat kifejezésre

Kérdés: Intézményünk gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények gazdálkodási feladatait látja el alaptevékenységként az irányító szerv által jóváhagyott munkamegosztási megállapodás alapján. A munkamegosztási megállapodások szerint nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás a gazdasági eseményenként 100 ezer forintot el nem érő kifizetések esetében. A 100 ezer forint alatti, előzetes írásbeli kötelezettségvállalás rendjét intézményünk az alábbiak szerint szabályozta:
"A 100 ezer forint alatti kötelezettségvállalások esetében a fedezet meglétét a pénzügyi ellenjegyzőtől előzetesen e-mailen meg kell kérni. A pénzügyi ellenjegyző a lehető legrövidebb időn belül, egyértelműen válaszol a megkeresésre. Az e-mailen megkapott engedélyt minden esetben csatolni kell az eredeti számlához, a kötelezettségvállalás bizonylatához. A fenti engedély pénzügyi ellenjegyzésnek minősül, ezzel kötelezettség vállalható."
A 100 ezer forint alatti kötelezettségvállalások pénzügyi ellenjegyzésének szabályszerű végrehajtásához megfelelő-e a fenti szabályozás alapján folytatott gyakorlat?

Kérdés: Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy a pénztárellenőr személyével kapcsolatban milyen összeférhetetlenségi szabályok vannak!

Kérdés: Az önkormányzat a településen élő, 65 év feletti idős emberek részére 5000 forint értékű élelmiszer-utalványt szeretne adni, melyeket a helyi boltban költhetnének el. Ezt a szociális keret terhére el lehet számolni a K48-as rovaton? Ilyen esetben a szociális rendeletben ezt fel kell tüntetni, vagy elég róla egy döntés? Az így adott utalvány – véleményem szerint – többcélú utalványnak minősül, mivel eltérő áfakulcsú termékekre is beváltható. Ebben az esetben a bolt által, a begyűjtött utalványokról kiállított TAM-számla lesz a kifizetés bizonylata (az utalványokat átvételi elismervényen adjuk át az idősek részére), vagy az utalvány lesz a kifizetés bizonylata? Ha a szociális keretben nem lehet elszámolni, akkor ez csekély összegű ajándéknak minősül? Illetve mindenkinek külön--külön, személyenként kell számfejteni, vagy a dologi kiadások között elszámolható?

Kérdés: Hogyan alakul az adókötelezettség abban az esetben, ha egy távmunkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalónak a munkáltató 2 darab, egyenként 150 ezer forint értékű laptopot vásárol, az egyiket május hónapban, a másikat pedig szeptemberben?

Kérdés: Pár éve a közszolgáltatóktól (vízmű, csatornázási és elektromos művek stb.) egyre több olyan "0" forintos számla érkezik, ahol a fogyasztás is "0". Legjobb tudomásunk szerint ez az automata számlázás, borítékolás következménye. Ezeket a számlákat az önkormányzatoknál, polgármesteri hivataloknál rögzíteni kell-e az integrált rendszerbe, amiből a beszámoló készül?

Kérdés: Önkormányzatunk lakossági (vállalkozói) hozzájárulással (25%) valósít meg útépítéseket. Képviselő-testületünk önkormányzati rendelete az útépítési érdekeltségi hozzájárulásról értelmében bárki fizethet hozzájárulást, aki az érintett utcaszakaszon önálló helyrajzi számmal ingatlantulajdonos. A kivitelező cég a beruházás teljes összegéről az önkormányzatnak állít ki számlát. Az egyik vállalkozó azzal a kéréssel fordult önkormányzatunkhoz, hogy az általa befizetett összegről számlát (áfás) állítsunk ki. Kiállítható-e számla (áfás) a befizetett összegről? Ha igen, milyen jogcímen?

Kérdés: Az ellenőrzés során átadtuk a vizsgált időszakkal kapcsolatos anyagokat az ellenőrnek, de felszólítást kaptunk további iratok csatolására. A végzésben a teljesítésre ötnapos határidőt kaptunk. Vannak olyan dokumentumok, amelyeket a szállítóktól kell beszerezni, azokat biztosan nem tudjuk öt napon belül becsatolni. Milyen következménye lehet, ha a kérésre nem tudunk válaszolni?

Kérdés: Cégcsoportunkat több önálló társaság alkotja. Ugyanaz a társaság végzi a könyvelésüket, és valamennyien határidőre teljesítik az adózással kapcsolatos kötelezettségeiket, így az adófizetést is. Egyik társaságnál az adóhatóság felszólított bennünket, hogy tartozásunk van, fizessük be. A folyószámla felülvizsgálatakor derült fény arra, hogy valóban nem azt az adószámot jelölték meg az utaláson, amelyiket kellett volna (cégcsoporton belüli másik adószám). Van-e lehetőség, hogy az adóhatóság kérésünkre a téves számlára utalt összeget átvezesse a mi számlánkra?

Kérdés: Egy norvégiai székhelyű adóalany (társaság) Magyarországon a cégnyilvántartásban is szereplő olyan fiókteleppel rendelkezik, amely az Áfa-tv. szerint egyben állandó telephelynek is minősül. A fióktelepnek érvényes magyar adószáma van. A társaság az Európai Unió több másik országában, köztük Finnországban is rendelkezik áfaregisztrációval és ottani érvényes adószámmal is. Az Áfa-tv. értelmében vett állandó telephelye a társaságnak azonban az EU-n belül csak Magyarországon van a fióktelep útján. A társaság Finnországból finn nem adóalanyoknak értékesít, valamint több más EU-országba is megvalósít az Áfa-tv. 12/B §-a (1) bekezdésének megfelelő Közösségen belüli távértékesítést, köztük magyarországi nem adóalanyok részére is az alábbiak szerint:
A társaság alkalmazottakkal, eszközökkel Finnországban nem rendelkezik. A társaság megbízásából egy finn adóalany szolgáltató raktározza és fuvarozza el a termékeket Finnországból a rendeltetés szerinti EU-országba a nem adóalany vevők részére, mely során a termék nem kerül a finn szolgáltató tulajdonába, az mindaddig a társaság tulajdonát képezi, ameddig el nem jut a végső vevőkhöz. A társaság megbízásából az említett finn szolgáltató üzemelteti az online shopot is, amelyen keresztül a társaság nem adóalany vevői megrendelhetik a társaság termékeit. A társaság meghatalmazása alapján a finn szolgáltató állítja ki a társaság nevében a Finnországból induló közösségi távértékesítésről a számlákat a társaság nem adóalany vevőinek. A fenti tényállással kapcsolatban az OSS egyablakos rendszer alkalmazásával összefüggésben az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Regisztrálhat a társaság a fióktelepén keresztül Magyarországon az OSS-rendszerbe?
2. Teljesítheti a társaság a fióktelepén keresztül az összes Finnországból induló, más EU-tagállamba irányuló közösségi távértékesítések kapcsán adóbevallási és -fizetési kötelezettségét a magyar OSS-rendszeren keresztül 2021. július 1-jétől?
3. A társaság vagy a fióktelep adatai (név, cím, adószám) szerepeltetendők a Finnországból induló közösségi távértékesítésről kiállítandó számlákon, illetve bizonylatokon?
4. A magyar számlázási szabályok alá tartozó ügyletek esetén kiállítható-e nyugta? Ha igen, milyen esetben?
5. Online adatszolgáltatásra mely tranzakciók a kötelezettek, és milyen módon?
6. Azon számlák esetében, amelyeket a társaság az OSS-rendszeren keresztül vall be és kezeli azok adókötelezettségét, fel kell tüntetni az áfa összegét forintban?

Kérdés: Több alkalommal szembesültem olyan esettel, hogy az előlegfizetéssel induló gazdasági eseményeknél a megvalósult ügylet értéke alacsonyabb a megfizetett előlegnél, melyről negatív végszámlát állítanak ki, ami alapján visszafizetik az előleg fel nem használt részét. A számla kiállítója azonban a magasabb összegű előlegszámlát és a negatív végszámlát a számla befogadójának kérése ellenére sem módosítja. Jelenleg a negatív összegű végszámlák esetében (ahogyan az előzményszámla nélküli negatív számlák esetében is) a számlakibocsátó online adatszolgáltatására nem ERROR, hanem csak WARNING típusú válaszüzenet érkezik, vagyis az adatszolgáltatás figyelmeztetéssel ugyan, de elfogadottnak tekinthető. Így nincs olyan kényszerítő erő, ami miatt a kibocsátó kénytelen lenne változtatni a számlázási szokásán, illetve módosítani az előlegszámlát és a negatív végszámlát. Problémaként merült fel, hogy a számlabefogadónál az áfabevallás M lapjain nem szerepelhet negatív végszámla (ahogyan az előzmény nélküli negatív számla sem), vagyis befogadói oldalon az ilyen számlákról nem teljesíthető szabályosan a belföldi összesítő jelentés. A negatív előjelű számlákat a számla befogadója – tekintettel arra, hogy az előleg összegében szereplő adón túl további áthárított adót nem tartalmaz – a bevallása M-es lapján nem szerepelteti, ezért a számlát befogadó szempontjából a visszajáró előleggel összefüggésben helytelenül kiállított számlákról történő adatszolgáltatás teljesítése nem okozhat fennakadást. A fenti esetben mi a helyes eljárás a számla kiállítója és befogadója részéről (számlakorrekció, bevallás, összesítő jelentés), illetve a visszajáró előleg kapcsán az előlegszámlát módosító számla hiányában megtörténik-e az adólevonási jog utólagos csökkenéséből adódó adófizetési kötelezettség rendezése a számlabefogadó oldalán?