788 talált állásfoglalás a bizonylat kifejezésre

Kérdés: Intézményünk konyhája a faluban működő egyéni vállalkozó péktől vásárolja a kenyeret és zsemlét. A számlán szerepel a pék neve, címe, adószáma és az, hogy egyéni vállalkozó. Ellenőrzéskor felmerült, hogy nem elég az adószám, hanem egyéni vállalkozói szám is kellene a számlára, de nem értjük, hogy miért?

Kérdés: Dolgozóink saját gépkocsival hivatali utazásokat hajtanak végre. Ezzel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy kötelesek vagyunk-e megadni a 15 Ft/km kopási költségtérítést, vagy adhatjuk-e az idén is a 9 Ft/km-t, illetve lehetséges-e differenciáltan adni úgy, hogy egyes dolgozóknak 9 Ft/km-t, másoknak 15 Ft/km-t térítünk, arra hivatkozással, hogy más típusú gépkocsijuk van?

Kérdés: Önkormányzatunk vásárolt egy ingatlant. A szerződésben a következő szöveg szerepel: "Az eladó a jelen szerződés aláírásával egyidejűleg előlegszámlát állít ki az ingatlan vételárára vonatkozóan." A szerződés másik pontjában az szerepel, hogy a vevő a vételárat egy összegben fizeti meg az előlegszámla alapján. Az előleget átutaltuk január 29-én, a birtokbaadás 02. 11-én történt. A vevő az előlegszámlát a szerződéskötés napján január 25-ei teljesítéssel kiállította. Az előlegszámlát megkifogásoltuk a teljesítési időpont miatt, ezt követően az eladó sztornózta a 01. 25-ei dátumú előlegszámlát, és kiállította 02. 11-ei teljesítési időponttal, illetve a végszámlát ugyanezzel a teljesítési időponttal. Befogadhatjuk-e a javított előlegszámlát?

Kérdés: Minisztériumunk a kötelezően előírt programot használja. Pénztári kifizetés esetén a kiadási pénztárbizonylaton nem szerepel az érvényesítés és utalványozás. Ezeket az utalványrendelet tartalmazza. Ezt belső ellenőrként megkifogásoltam. A?gazdasági vezető tájékoztatása szerint a program így működik, a kiadási pénztárbizonylaton nincs lehetőség érvényesítésre. A kiadási bizonylaton ezért fel is van tüntetve, hogy utalványrendelettel együtt érvényes. Azaz csak utalványrendelettel lehet érvényesíteni és utalványozni a kifizetést. A?kiadási utalvány (azaz a rögzített számla) pénztárba való beemelésével a pénzkészletet csökkenti a rendszer, ezért az utalványrendelet pénztárba való beemelése előtt kerül sor a számla érvényesítésére és utalványozásra. Felmerült a kérdés, hogy az Ávr. 59. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak ez a gyakorlat megfelel-e?

Kérdés: Intézményünk bútort rendelt egy belföldi bútoráruházból. Számla alapján előre, még márciusban kifizettük a vételárat. A kiszállításkor kiderült, hogy nem megfelelő a bútor, ezért nem vettük át, jeleztük az áruháznak, hogy elállunk a megrendeléstől. Az áruház elfogadta visszalépésünket, elállási díjat, a bútor 20%-os értékékét kell kifizetnünk. De ahhoz, hogy a márciusban kifizetett vételárat megkapjuk, az eredeti számlát kérik tőlünk. A számla már szerepel a márciusi könyvelésünkben, illetve kiadási áfaként a bevallásunkban. Kérdésem, hogy köteles vagyok odaadni az eredeti számlát?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk, báb-előadások, egyéb előadások a fő tevékenységünk. Vannak olyan darabok, amelyekben vendégszínészek vesznek részt vidékről. Velük az intézmény megbízási szerződést köt, és a szállás költségét (étkezés nélkül) is kifizeti az intézmény nevére szóló számla ellenében. A szállásköltséget elszámolhatjuk-e dologi kiadásként, vagy az Állam-kincstár felé a lejelentési kötelezettség miatt meg kell fizetni utána a kötelező járulékokat?

Kérdés: Az alábbi költségvetési intézményi gazdasági eseménnyel kapcsolatosan szeretném a segítségüket kérni. Önkormányzatunk helyi rendelet alapján, rászoruló családok részére, átvállalja a gyermekek étkeztetésének térítési díját részben vagy egészében, meghatározott időtartamra. Ez a kedvezmény nem azonos a jogszabály által kötelezően adott normatív kedvezménnyel. A gyermekétkeztetési feladatokat önkormányzatunk saját intézménye látja el. Az önkormányzatnál felmerült kiadásokat 107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások kormányzati funkción és K355 Egyéb dologi kiadások és K351 Működési célú áfa rovaton számoljuk el, természetbeni juttatásként. Az étkeztetési feladatokat ellátó intézménytől számlát (áfát is feltüntetve) kérünk a gyermek étkezési napjaira vonatkozóan, melyet a kedvezményt megállapító határozatra hivatkozva az önkormányzat részére kell kiállítania. Ezt a számlát az intézmény térítési díjként számlázza ki, és térítési díj + kiszámlázott áfa bevételként számolja el a könyvelésében. Az önkormányzatnál a természetbeni juttatás pénzügyi teljesítése, elszámolása az intézmény által kiállított számla alapján történik. A?fenti gazdasági esemény elszámolásával, bizonylatolásával helyesen járunk el?

Kérdés: Költségvetési intézmény koprodukciós megállapodást köt egy filmgyártó céggel egy film elkészítésére, amely alapján a felek mint közös filmelőállítók közösen valósítják meg a filmet, és közösen gondoskodnak annak anyagi és egyéb feltételeiről. A koprodukció eredményeként létrejövő filmalkotáson a koprodukciós partnerek osztatlan közös tulajdont szereznek. A film közös létrehozásához szükséges feltételeket a konkrét esetben a felek az alábbiak szerint biztosítják: a gyártó saját forrásból gyártási kapacitásokat (humán és technikai), valamint pályázati forrásból megszerzett – de a felek viszonylatában a gyártó saját forrásának minősülő – pénzeszközöket biztosít, a költségvetési intézmény pedig pénzeszközöket és egyéb kapacitásokat, pl. szerkesztőt, technikát, forgatási helyszínt, archív felvételeket stb. A közös film megvalósításához a felek által "összeadott" (azaz a közösbe betett) források egymás részére való rendelkezésre bocsátását illetően a pénzügyi/számviteli dokumentáláshoz elegendő bizonylat-e önmagában a szerződés, vagy egyéb bizonylat is szükséges-e, ha igen, akkor mi ez a bizonylat? Kell-e számlázni a koprodukcióban részt vevő partnereknek egymás részére a filmgyártással kapcsolatos szolgáltatásaikat, keletkeztet-e ez áfafizetést? A filmgyár által elnyert pályázati pénz felhasználásáról kell-e számlát adnia? Hogyan történhet a közös tulajdon, a tulajdonrész számviteli nyilvántartásba vétele? A tulajdonjogot 50-50%-ban nyilvántarthatják? A könyvviteli nyilvántartásba vételt milyen bizonylatokkal kell alátámasztani?

Kérdés: Egy társaság az Európai Közösség területén letelepedett adózóként az Európai Közösség országaiba nyújt távolról is nyújtható elektronikus online szolgáltatást zárt informatikai rendszerben természetes személyek részére. Egy olyan online oldalt üzemeltet, ahol utazáshoz lehet társakat keresni. A rendszer teljesen automatizált, ingyenes regisztrációval egy felhasználói profil hozható létre, amivel látni lehet a keresési feltételeknek megfelelő partnereket. Díjfizetést követően láthatóvá válik a lehetséges partnerek profilképe, illetve korlátlan számú üzenet írható. A díjfizetés elektronikusan történik online fizetési szolgáltatón (Payment services provider; PSP) keresztül.
Az oldalon mind a megrendelés, mind a fizetés, mind a szolgáltatás nyújtása is elektronikus úton, elektronikus formátumban automatizálva, emberi beavatkozás nélkül, egy zárt rendszerben történik, hasonlóan a parkolási díj vagy az autópálya-használati díj elektronikus úton történő kiegyenlítéséhez. Tehát az online szolgáltatórendszer a kezelőszemélyzet nélküli automatához hasonlóan, ugyanúgy zárt rendszerben, kezelői közreműködés nélkül, automatikusan működik.
A társaság a magyarországi általános forgalmi adófizetési kötelezettségét a Mini Egyablakos Rendszeren (MOSS) keresztül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, negyedévente teljesíti.
Az Áfa-tv. 2019. január 1-jét megelőzően hatályos 165/A. §-ának (1) bekezdése alapján mentesül a 45/A. § szerinti szolgáltatásnyújtás (távolról is nyújtható szolgáltatás) tekintetében a számlakibocsátási kötelezettség alól az az adóalany, aki (amely) belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig nem rendelkezik lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel belföldön, és aki (amely) a 45/A. § szerinti szolgáltatás nyújtása utáni adófizetési kötelezettségét azon tagállami szabályozás alapján teljesíti, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 358-369k. cikkében foglaltaknak. A 165/A. § (2) bekezdése alapján az (1) bekezdés nem alkalmazható abban az esetben, ha a szolgáltatás igénybevevője az adóalanytól számla kibocsátását kéri.
A fenti rendelkezés alapján a társaság a szolgáltatás igénybevevőjének számla kiállítására irányuló kérelme hiányában nem bocsát ki számlát. A társaság köteles-e nyugta kibocsátására a 2019. január 1-jét megelőzően?
2019. január 1-jétől a számlakibocsátásra vonatkozó rendelkezések módosultak. Az Áfa-tv. 158/A. §-ának (4) bekezdése alapján a számlára vonatkozó kötelezettségekre annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, amelyben a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezetének tartalmában megfelelő különös szabályozást alkalmazó adóalanyt nyilvántartásba vették azon termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás vonatkozásában, amely után az adófizetési kötelezettségének az adóalany ezen különös szabályozás alkalmazásával tesz eleget.
A számlára vonatkozó kötelezettségek teljesítésénél a számlakibocsátási kötelezettség keletkezésének/teljesítésének időpontját kell figyelembe venni? A számlára vonatkozó kötelezettségek magukban foglalják a nyugtakibocsátási kötelezettségek teljesítését is?

Kérdés: Önkormányzatunk több társulásnak, egyesületnek, szövetségnek tagja, pl. Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Hulladékgazdálkodási Társulás, Vízitársulat, Leader Egyesület. Ezeknek a szervezeteknek tagdíjat, hozzájárulást fizetünk. Van köztük olyan, amelyik a befizetett összegről számlát állít ki, van, amelyik csak a megállapodásra hivatkozva levélben kéri a fizetést. Hova, milyen rovatra kellene könyvelni ezeket a kiadásokat? Pénzeszközátadásként vagy egyéb dologi kiadásként? A könyvelés rovata függ-e attól, hogy került-e számla kiállításra vagy sem?