128 talált cikk a csere kifejezésre

Kérdés: A vizesblokkok átépítése (felújítása), akadálymentessé tétele minek minősül? A munkálatok együtt járnak a régiek lebontásával, majd az új eszközök beépítésével (csempézés, járólapozás, szaniterek beépítése, válaszfalak létrehozása stb.) Felmerülhet-e itt karbantartás, a karbantartási munkálatok halmozódása, vagy ez már felújításnak minősül? A gyakorlatot figyelembe véve, hol felújításnak, hol beruházásnak van besorolva.

Kérdés: Önkormányzatunk 9, illetve 17 személyes kisbusszal rendelkezik. Szeretnénk a buszt bérbe adni. Milyen módon tehetjük ezt meg? Hogyan kell szabályozni a bérbeadást? Szükséges-e hozzá külön szabályzat, illetve milyen egyéb módon kell szabályozni a felelősséget, mely számviteli szabályokra kell odafigyelni?
Mi a helyzet abban az esetben, ha az önkormányzat saját közalkalmazott sofőrt is biztosít a bérbeadáshoz?

Kérdés: Önkormányzatunk szociális rászorultsági alapon, települési támogatás keretében élelmiszer-, gyógyszer- és tüzelőutalványokat ad a rászoruló helyi lakosoknak. Az utalványokat önkormányzatunk bocsátja ki, azok szigorú számadású nyomtatványok. Az utalványok beváltására megállapodásokat kötöttünk helyi élelmiszerüzletekkel, gyógyszertárakkal és Tüzépekkel. Rendszeres elszámolás alapján átutalással fizetjük ki nekik a náluk beváltott utalványok ellenértékét. A beváltóhelyek közül van, aki a beváltott utalványok ellenértékéről áfakörön kívüli számlát ad az önkormányzatunk részére, élelmiszer-utalvány beváltásáról. Van, aki ahhoz ragaszkodik, hogy nem tud erről számlát adni, mert duplán lenne neki bevétel, és áfa szempontjából sem jó. Kell-e a beváltóhelyeknek számlát kiállítaniuk az utalványok beváltásáról, vagy elegendő számviteli bizonylat? Mit fogadhat el önkormányzatunk, hogy helyesen járjon el?

Kérdés: Intézményünk – az anyagbeszerzés mellett – kis értékű tárgyi eszközöket is vásárol, előfordul, hogy "tartalékként", mely eszközöket a raktárban tartjuk addig, amíg szükség lesz rá. Ezek között vannak olyan tételeink, amelyeket 2014 előtt vásároltunk, de felhasználásra még nem kerültek. Ezeknek a raktáron lévő kis értékű tárgyi eszközöknek hogyan kell a felhasználását (raktárból való kikerülését) könyvelni a főkönyvben? A beszerzéskor milyen könyvelési lépések szükségesek?

Kérdés: Önkormányzatunk épületének felújítása 4 éve befejeződött. A használatbavételi engedély megadása a parkoló hiánya miatt húzódott idáig. A 2014-es nyitás során a befejezetlen beruházások között már nem szerepel a főkönyvi könyvelésben adat, tehát 2015-ben sem. Hogyan tudom ráaktiválni az épületre a felújítás értékét? A kataszterbe most került feladásra, az engedély megadását követően. Így viszont nincs meg az egyezőség a kataszter és a könyvelés között. (A könyvelést 2014-ben vettem át.)

Kérdés: Az önkormányzat több ingatlanán, épületén napelemes rendszert épített ki EU-s forrás igénybevételével. A támogatási szerződés csak beruházást említ. Figyelemmel az Szt. fogalommeghatározására, valamint az Áhsz.-re, mi a véleményük, esetünkben beruházásról vagy felújításról (korszerűsítés) van szó?

Kérdés: Városüzemeltetési feladatokra állami feladatalapú finanszírozást kapunk. A társaság működéséhez az éves költségvetési rendeletben meghatározott összeghatárig általános működési támogatást nyújtunk. A támogatás utalása havi ütemezésben történik, mely havi összeg forrása az adott hónapban utalt feladatalapú finanszírozás rész, valamint saját forrás. A feladatalapú finanszírozáselszámolás alapja a kiadások megfelelő COFOG-on történő elszámolása. Esetünkben a társaság részére havonta leutalt összeg államháztartáson kívülre átadott pénzeszköz a 066020 város- és községgazdálkodás COFOG-on történik. Hogyan javítsuk a könyvelésünkön az elszámolás érdekében, hogy a havonta leutalt összeg ne minősüljön szolgáltatásnyújtásnak, ne kerüljünk az áfa hatálya alá?

Kérdés: Ügyfelünk az Európai Közösség területén kívül székhellyel rendelkező, Magyarországon gazdasági célú letelepedéssel nem rendelkező, belföldön adóalanyként nyilvántartásba nem vett társaság. A társaság informatikai termékek forgalmazásával foglalkozik, melynek keretében magyarországi vevők részére is értékesíti termékeit. A társaság az általa értékesített termékek tekintetében garanciális kötelezettséggel tartozik a vevők felé. Garanciális kötelezettségeinek teljesítésére leszerződött egy magyarországi társasággal, egy szervizközponttal, amely e szerződés keretében az alábbi javítási szolgáltatásokat nyújtja a társaságnak. Amennyiben a megvásárolt termék meghibásodik, a vevő a termék meghibásodott részegységét eljuttatja a szervizközpontnak. A szervizközpont a meghibásodott részegységet kicseréli egy már korábban kijavított, a szervizközpont raktári készletén lévő, működő részegységre, és azt átadja a vevő részére. A részegységek javítási folyamata a következő: a szervizközpont a vevő által átadott részegységet szétszereli, és meghatározza a részegységben a hibás alkatrészt. Az alkatrész kiszerelését követően a szervizközpont továbbítja a meghibásodott alkatrészt a Közösség más tagállamába, az alkatrész javítását végző, a társasággal szerződéses viszonyban álló társaság (javítást végző társaság) logisztikai gyűjtőközpontjába. A javítást végző társaság székhelye nem a Közösség területén található. A javítást végző társaság a hibás alkatrészeket a logisztikai gyűjtőközpontjából a Közösség területén kívülre szállítja, ahol a hibás alkatrészt kicseréli egy általa már korábban megjavított alkatrésszel. A javítást végző társaság visszaküldi ezen korábban megjavított alkatrészt a Közösség területén lévő gyűjtőközpontba, majd a gyűjtőközpontból Magyarországra, a szervizközpontnak továbbítja. A szervizközpont a megjavított részegységet raktárra veszi. Ahogy a fentiekben bemutatásra került, a szervizközpont ezen raktári készletből biztosítja a vevők részére a részegységek cseréjét. Így a vevőnek nem kell megvárni a részegység teljes javítási folyamatát. A javítást végző társaság a társaság megbízására jár el, a szervizközponttal nincs szerződéses kapcsolatban. A javítást végző társaság az alkatrészek javítását ellenérték fejében végzi a társaság javára. A javítási folyamaton áteső részegységek és alkatrészek sem a társaság, sem a javítást végző társaság tulajdonába nem kerülnek, azok mindvégig a vevők tulajdonában maradnak. Jól gondoljuk, hogy a fenti esetben a megjavított alkatrésznek a Közösség más tagállamából történő behozatala nem minősül Közösségen belüli termékbeszerzésnek, és ebből kifolyólag a társaságot nem terheli bejelentkezési (áfaregisztrációs) és áfafizetési kötelezettség belföldön, valamint a javítást végző társaságnak a társaság részére végzett javítási tevékenysége szolgáltatásnyújtásnak minősül – amely szolgáltatás részeként történik az alkatrészek Közösségen belüli szállítása –, és a társaságnak e szolgáltatás igénybevételével összefüggésben szintén nem merül fel bejelentkezési (áfaregisztrációs) és áfafizetési kötelezettsége belföldön?

Kérdés: Önkormányzatunk adókötelesen ad bérbe ingatlanokat (adószámunkban 2-es áfakód szerepel), és a bérbe adott ingatlanok egy részénél a nyílászárókat ki fogjuk cseréltetni. A gyártó a gyártás előtt felméri a helyszínen a legyártandó nyílás­zárók egyedi méreteit, a munkát gyártásba ekkor adja, majd a gyártás után elvégzi azok beépítését is. A fenti tényállással kapcsolatban kérdésként merült fel, hogy az alábbi esetekben a gyártó az önkormányzatunk – mint szolgáltatást igénybe vevő – által kiállított "fordított adós" nyilatkozat birtokában kibocsáthatja-e számláit a fordított adózás szabályai szerint (Áfa-tv. 142. §). A gyártó álláspontja szerint, mivel ő nem a készleten lévő nyílászárókat értékesíti, hanem az ingatlanok egyedi jellemzői alapján, a nyílászárók egyedi méretei alapján új nyílászárókat gyárt (teszi mindezt vállalkozói szerződés alapján), a fordított adózás szabályai szerint kell eljárnia. A nyílászárók típusától füg­gően az alábbi háromféle megoldásban történik a nyílászárók beszerelése:
1. Vállalkozói szerződés alapján a gyártó a nyílás­zárók gyártásán kívül a beszerelést is elvégzi saját munkavállalóival.
2. Vállalkozói szerződés alapján a gyártó a nyílás­zárók gyártásán kívül a beszerelést is elvégzi, azonban a beszerelés elvégzéséhez alvállalkozót von be.
3. A gyártó vállalkozói szerződést köt a nyílászárók legyártására, azonban a legyártott nyílászárókat nem a gyártó szereli be, hanem egy harmadik cég, akivel önkormányzatunk köt szerződést. Ebben az esetben a gyártó az egyedileg legyártott nyílászárókat számlázza, azok beszerelését nem ő végzi.

Kérdés: A költségvetési szerv iPadokat vásárolt március hónapban, áprilisban pedig iPad-tokok vásárlása történt készpénzre. Hogyan történik az iPad-tokok könyvviteli elszámolása?