146 talált cikk a csere kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunknak van egy közművelődést ellátó költségvetési szerve, amely támogatási szerződés keretében kapna 200.000 forint összegű támogatást, amelyért cserébe egy bizonyos rendezvényen a támogató molinója, hirdetőállványa kihelyezésre kerülne, illetve Facebook- és plakátmegjelenést kér cserébe. A közművelődést ellátó szervnek kell-e kiállítania számlát? Ha igen, a tevékenységi kört kell-e bővíteni a 731-es kóddal (TEÁOR’25), és melyik kormányzati funkciót kell használni a könyvelésben?

Kérdés: Önkormányzatunknak egy kft. támogatást szeretne nyújtani az alapfeladatai ellátására, elszámolási kötelezettség nélkül. Támogatói szerződés készül, melyet a képviselő-testület fogad el. Az adományozó a támogatás összegéről számla kiállítását kéri önkormányzatunktól. A számlán mekkora mértékű áfát kell szerepeltetni?

Kérdés: A víziközmű-szolgáltató a víziközművagyon használatáért bérleti díjat fizet önkormányzatunk részére. Önkormányzatunk külön számlán kezeli a bérleti díjat. A víziközmű-szolgáltató egyes utcákban a teljes vízvezeték rekonstrukcióját tervezi. Az önkormányzat és a víziközmű-szolgáltató között előzetes egyeztetés a bérleti díj felhasználása tekintetében történt. A víziközmű-szolgáltató vállalja a vízvezeték rekonstruk-cióját. Az útburkolattal kapcsolatos felújítási munkálatokat az önkormányzat végezné el a bérleti díj terhére. A Vksztv. 18. §-ának (1) bekezdése határozza meg a használati díj felhasználásának körét. Az egyeztetésen elhangzottak alapján a Vksztv. 18. §-ának (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével önkormányzatunk felhasználhatja-e a rekonstrukciót követően az érintett útszakaszok teljes körű felújítására a bérleti díjat? A víziközmű-szolgáltató a teljes rekonstrukció után – annak indokoltsága esetén – a teljes útburkolatot a bérleti díj terhére felújíthatja-e?

Kérdés: Az önkormányzat és egy ingatlanfejlesztő cég csereügyletet kíván végrehajtani. Az önkormányzat által átadásra kerülő ingatlan egy építési telek, amit 27%-os áfával kellene számlázni, az ingatlanfejlesztő által felkínált ingatlan egy új építésű sorház egyik lakása, ami 5%-os áfával számlázandó. Helyes lenne az a gyakorlat, hogy a csereügylet során az ingatlanok nettó értéke azonos összegű lenne, 50.000.000 forint, és a két számla közötti áfakülönbözetet az ingatlanfejlesztő átutalja az önkormányzatnak?

Kérdés: Kifizethető, illetve elszámolható a cafeteria keretein belül olyan sporteseményre szóló belépőjegy juttatása, amely a német futballbajnokság két csapatának meccsére szól?

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója eladta a lakását. Az ingatlan értékesítése során, az ingatlan bevételének megállapításánál 1/2 arányú tulajdoni hányad esetén ugyanúgy az 1/2 arányt kell figyelembe venni az eladási árból, és ennek függvényében az élettárs nevére szóló számlák mint csökkentő tételek is 50%-ban számolhatóak el? Elszámolható-e költségként az az eladás évében vásárolt másik ingatlan értéke a szerződésben szereplő hányadban, a visszafizetett hitel, valamint jelzálogjoggal bejegyzett, adott önkormányzattól kapott lakáshoz jutási támogatás, mely visszafizetésre került?

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja ingatlant vásárolt. Ha cserét pótló vétel kedvezményét érvényesített, és nem sikerül 1 éven belül értékesíteni a másik lakástulajdont, mik a jogkövetkezmények?

Kérdés: Központi költségvetési szerv által beszerzett számítógéphez tartozik billentyűzet és egér is, amelyek a számlán külön nem voltak feltüntetve, így a konkrét értékük sem ismert, a nyilvántartásban a számítógép tartozékaiként szerepeltetjük. A billentyűzet lecserélésre kerül (egy másik típusra), mert a használónak nem felel meg. Hogyan kell nyilvántartani a leszerelt, de még használható billentyűzetet a „leszerelést” követően? Nyilvántartásba kell venni önállóan kis értékű eszközként (ha igen, milyen értékkel), függetlenül attól, hogy másik gépnél azonnal vagy csak később (előre nem ismert időpontban) kerül-e használatbavételre? A cserével a géphez került billentyűzet, ha eddig önállóan nyilvántartott – használatba nem vett – kis értékű eszköz volt (külön került korábban beszerzésre kvázi „tartalékként”, éven túli használatú, bár önállóan nem használható), továbbra is önállóan kell nyilvántartani, vagy mi a teendő?

Kérdés: Helyi nemzetiségi önkormányzat képviselője saját nyomtatóba szeretne patront vásárolni. Mivel a nemzetiségi önkormányzat nem rendelkezik saját nyomtatóval, így az önkormányzattal kapcsolatos feladatok ellátásához saját nyomtatót használnak. Az önkormányzat fogadhat-e be patron vásárlásáról szóló számlát úgy, hogy a tárgyieszköz-nyilvántartásában nem szerepel nyomtató?

Kérdés:

A szabályzatunk szerint bizonyos munkakörökhöz ruházati költségtérítést (vezetők és anyakönyvvezetők) és szemüveg-költségtérítést (2 évente, számítógép előtti munkavégzéshez kapcsolódó munkakörök) fizetünk meghatározott keretösszegben. A ruházati a költségvetés elfogadása után, a szemüveg pedig a tényleges vásárlás alkalmával kerül számfejtésre. A keretösszeget számfejtjük mint munkaviszonyhoz kapcsolódó egyéb jövedelmet, tehát adó- és járulékköteles. A költségtérítéssel el kell számolnia a köztisztviselőnek, tehát a megkapott nettó összeget kérjük számlával igazolni. Így szól jelenleg a szabályzatunk. Viszont sokan a jelenlegi szabályozások, illetve a jövőbeni szabályozások miatt adómentesek. Ez alapján dolgozónként más lehet a nettó összeg. Az egységesen felhasználható keret lehetőségét vizsgáltuk. Van arra mód, hogy ezeket az összegeket ne költségtérítésként kezeljük, hanem mint természetbeni juttatást? A közszolgálati szabályzatban is átfogalmaznánk, hogy a hivatal nevére szóló számla alapján adnánk a juttatást éves (illetve szemüveg esetén 2 éves) keret összegéig. A hivatal nevére szóló számla után pedig, mint kifizető, megfizetnénk a kifizetői szja-t és a szochót. Ebben a formában mindenki azonos összegben kapna térítést. Lehetséges, szabályos lenne így?