141 talált cikk a csere kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója eladta a lakását. Az ingatlan értékesítése során, az ingatlan bevételének megállapításánál 1/2 arányú tulajdoni hányad esetén ugyanúgy az 1/2 arányt kell figyelembe venni az eladási árból, és ennek függvényében az élettárs nevére szóló számlák mint csökkentő tételek is 50%-ban számolhatóak el? Elszámolható-e költségként az az eladás évében vásárolt másik ingatlan értéke a szerződésben szereplő hányadban, a visszafizetett hitel, valamint jelzálogjoggal bejegyzett, adott önkormányzattól kapott lakáshoz jutási támogatás, mely visszafizetésre került?

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja ingatlant vásárolt. Ha cserét pótló vétel kedvezményét érvényesített, és nem sikerül 1 éven belül értékesíteni a másik lakástulajdont, mik a jogkövetkezmények?

Kérdés: Központi költségvetési szerv által beszerzett számítógéphez tartozik billentyűzet és egér is, amelyek a számlán külön nem voltak feltüntetve, így a konkrét értékük sem ismert, a nyilvántartásban a számítógép tartozékaiként szerepeltetjük. A billentyűzet lecserélésre kerül (egy másik típusra), mert a használónak nem felel meg. Hogyan kell nyilvántartani a leszerelt, de még használható billentyűzetet a „leszerelést” követően? Nyilvántartásba kell venni önállóan kis értékű eszközként (ha igen, milyen értékkel), függetlenül attól, hogy másik gépnél azonnal vagy csak később (előre nem ismert időpontban) kerül-e használatbavételre? A cserével a géphez került billentyűzet, ha eddig önállóan nyilvántartott – használatba nem vett – kis értékű eszköz volt (külön került korábban beszerzésre kvázi „tartalékként”, éven túli használatú, bár önállóan nem használható), továbbra is önállóan kell nyilvántartani, vagy mi a teendő?

Kérdés: Helyi nemzetiségi önkormányzat képviselője saját nyomtatóba szeretne patront vásárolni. Mivel a nemzetiségi önkormányzat nem rendelkezik saját nyomtatóval, így az önkormányzattal kapcsolatos feladatok ellátásához saját nyomtatót használnak. Az önkormányzat fogadhat-e be patron vásárlásáról szóló számlát úgy, hogy a tárgyieszköz-nyilvántartásában nem szerepel nyomtató?

Kérdés:

A szabályzatunk szerint bizonyos munkakörökhöz ruházati költségtérítést (vezetők és anyakönyvvezetők) és szemüveg-költségtérítést (2 évente, számítógép előtti munkavégzéshez kapcsolódó munkakörök) fizetünk meghatározott keretösszegben. A ruházati a költségvetés elfogadása után, a szemüveg pedig a tényleges vásárlás alkalmával kerül számfejtésre. A keretösszeget számfejtjük mint munkaviszonyhoz kapcsolódó egyéb jövedelmet, tehát adó- és járulékköteles. A költségtérítéssel el kell számolnia a köztisztviselőnek, tehát a megkapott nettó összeget kérjük számlával igazolni. Így szól jelenleg a szabályzatunk. Viszont sokan a jelenlegi szabályozások, illetve a jövőbeni szabályozások miatt adómentesek. Ez alapján dolgozónként más lehet a nettó összeg. Az egységesen felhasználható keret lehetőségét vizsgáltuk. Van arra mód, hogy ezeket az összegeket ne költségtérítésként kezeljük, hanem mint természetbeni juttatást? A közszolgálati szabályzatban is átfogalmaznánk, hogy a hivatal nevére szóló számla alapján adnánk a juttatást éves (illetve szemüveg esetén 2 éves) keret összegéig. A hivatal nevére szóló számla után pedig, mint kifizető, megfizetnénk a kifizetői szja-t és a szochót. Ebben a formában mindenki azonos összegben kapna térítést. Lehetséges, szabályos lenne így?

Kérdés: Intézményünk gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv. A padlóburkolat cseréje felújításnak minősül-e (például: halszálkás parkettáról laminált padlóra, vagy PVC-ről más anyagú burkolatra)?

Kérdés: Kistelepülési önkormányzat vagyunk, és egyre nagyobb a szakemberhiány arra vonatkozóan, hogy kisebb javítási, karbantartási feladatokat elvégeztessünk. A vállalkozások általában ilyen kis volumenű munkát nem vállalnak, de előfordul, hogy a környéken vállalkozás sincs, aki kisebb javításokat elvégez (pl. ajtózárcsere, a buszmegálló törött deszkáinak kijavítása, a mosdóhelyiség kimeszelése, kiesett csavarok pótlása, szekrényzár cseréje, polc javítása stb.). A településen még él egy-két idősebb nyugdíjas, aki el tudja végezni, de nem számlaképes, illetve van olyan vállalkozás, aki elvállalná, de katás vállalkozó, így az önkormányzatnak számlát kiállítani nem tud. Köthet-e az önkormányzat megbízási szerződést egy nyugdíjassal vagy egy katás vállalkozóval a fentiekben felsorolt kisebb javítási feladatok elvégzésére?

Kérdés: Önkormányzatunk közvilágítási hálózatot épített ki, mely a következő létesítményeket foglalja magában: elektromos vezetékek föld-árokban történő elhelyezése, beton lámpaoszlopok állítása, illetve a lámpaoszlopokon lámpatestek elhelyezése. A lámpatesteket időközönként cserélni kell.
1. Hogyan szerepeltessük a közvilágítási hálózatot az analitikus nyilvántartásunkban, különösen arra való tekintettel, hogy önkormányzatunk a Tao-tv. 1. sz. mellékletében meghatározott értékcsökkenési leírási kulcsokat alkalmazza, mely szerint más leírási kulcsa van az elektromos vezetéknek (8%), és más leírási kulcsa van pl. minden egyéb építménynek (2%), mint pl. a lámpaoszlop?
2. A lámpatesteket gép-berendezésként kell nyilvántartani az időszakonként történő cserék miatt, vagy az építményként nyilvántartott lámpaoszlop tartozékaként, de ebben az esetben viszont a lámpatest is 2%-os leírási kulccsal csökken?

Kérdés: 2024. szeptember 1. napjától nem kötelező a munkáltatóknak üzemorvosi vizsgálatot biztosítani a munkavállalók részére. Önkormányzati hivatalunknál sincsenek üzemorvosi vizsgálatra kötelezően előírt munkakörök, ezért 2025-től megszüntettük az együttműködést a foglalkozás-egészségügyi szakorvossal, így most nincs, aki a korábbiak szerint megállapította, hogy a dolgozó részére a képernyő előtti éles látást biztosító szemüveg biztosítása szükséges lehet, és beutalót állított ki szemészeti szakvizsgálatra, melyben feltüntette a munkakört és annak leírását a szakvizsgálathoz. Egyik köztisztviselőnknek szemüveget kell cserélnie. Jelen helyzetben elegendő lehet-e egy szemészszakorvosi ambuláns lap, mely az alábbi szöveget tartalmazza: „Képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveg szükséges”? A szemüveget adómentesen szeretnénk juttatni a dolgozó részére, utólagos elszámolással (a dolgozó veszi meg, és számlával számolja el).

Kérdés: Az önkormányzat a tulajdonában lévő ingatlant bérbe adja úgy, hogy két bérlő van az ingatlanban, akik 1/3, illetve 2/3 arányban bérelnek. Az önkormányzat döntése szerint bérleti díjat nem fizetnek, csak a rezsiköltség kerül nekik kiszámlázásra a bérletük arányában. Az egyik bérlő 1-es adószámos, a másik bérlő 2-es adószámos. Az önkormányzat 2-es adószámos, de a bérletre nem választott adókötelezettséget. A bérlők, saját költségen, felújítást szeretnének a bérelt ingatlanon. Ablakokat cserélnének, laminált padlóznának stb.
1. Az önkormányzati tulajdonban lévő, bérelt ingatlanon a bérlő(k) által elvégzett felújításnak milyen szabályai vannak?
2. Hogyan kell a fentieket számvitelileg helyesen elszámolni, könyvelés és számlázás egyaránt?
3. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége a tulajdonos önkormányzatnak vagy a bérlőknek?