1289 talált állásfoglalás az ellenérték kifejezésre

Kérdés: Központi költségvetési szerv értékesített egy autót, melynek van könyv szerinti értéke még, és az alacsonyabb, mint a piaci érték. Vagyis drágábban adtuk el, mint a könyv szerinti érték. Mi a teendő, mik a pontos könyvelési tételek?

Kérdés: Számlázással kapcsolatban kérem a segítségüket. Az önkormányzat előszerződésben eladott egy tulajdoni lapon szántónak jelölt területet, melyre befolyt a foglaló és az előleg. A terület a foglalót követő 15 napon belül átminősítésre kerül "Gksz"-ről "Má"-ra (ennek költsége közös). A fennmaradó vételár augusztus végén lesz esedékes. Milyen áfatartalommal kell az értékesítés után a számlát kiállítanunk (előlegre, foglalóra, fennmaradó részre)?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 228. számában megjelent 4210. számú kérdéssel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy abban az az esetben, ha a költségvetési intézmény a bérbeadáshoz kapcsolódó közüzemi díjakat, mint alapügylethez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat, adómentesen számlázza tovább, és a továbbszámlázás mérőóra alapján történik, akkor a B403-as rovatra a továbbszámlázott, áfát is tartalmazó beszerzési árat számoljuk el bevételként, de hogyan járunk el helyesen a kiadásoknál? A B403-ra elszámolt pl. 127 Ft bevételhez kapcsoló kiadásokat milyen rovatra könyveljük? 100 Ft-ot a K335-re és 27 Ft-ot a K351-re, de akkor nem ugyanaz az összeg szerepel a K335 és B403 rovatokon, vagy 127 Ft-ot a K335-re, de akkor meg a számla áfatartalma nem az áfarovaton szerepel?

Kérdés: Mikor kerül a számlával vásárolt tárgyi eszköz a tulajdonunkba? Mikor kell aktiválni -?véleményünk szerint használatbavételkor, amely független a kiegyenlítés dátumától –, ha a számlán található az alábbi szöveg: "a tárgyi eszköz az eladó tulajdonát képezi a számla kiegyenlítéséig"?

Kérdés: Az önkormányzat által lebonyolított startmunka mintaprogramok működése kapcsán az önkormányzat konyháját működtető – önkormányzat által alapított – intézménynek kerül térítésmentesen átadásra a közfoglalkoztatottak által megtermelt mezőgazdasági termény, amelyet a konyha közétkeztetéshez szükséges nyersanyagként használ fel. Azon termények, amelyek felhasználására a közétkeztetés során nincs szükség, nem kerülnek átadásra, hanem elsősorban az önkormányzat szociális rendeletében foglaltak szerint, rászorultság alapján kerül kiosztásra. Amennyiben még ezek után marad feleslegessé vált készlet, akkor azt az önkormányzat értékesíti. Tekintettel arra, hogy az önkormányzat áfaalany, az értékesítés is áfával növelten történik. Az önkormányzat a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó beszerzések tekintetében az áfát nem vonja le, mivel ezen tevékenységnek a célja kötelező önkormányzati feladatellátások (közétkeztetés, szociális ellátások) segítése és nem pedig az értékesítés. Véleményünk szerint ezen tevékenység nem meríti ki az adóköteles gazdasági tevékenység fogalmát, ezért az önkormányzati intézménynek történő ingyenes átadás után nem számítunk fel áfát. Kérdésünk az, hogy helyes-e az ingyenes átadásra vonatkozó áfát érintő értelmezésünk?

Kérdés: Önkormányzatunk általános művelődési központ (óvoda, étkeztetés, művelődés) intézményének vezetője szakmai napot szervez a környező települések dolgozóinak, vezetőinek. A?résztvevőktől részvételi díjat kíván szedni, melyért étkezést, illetve a szakmai napot biztosítja. Az intézménynek milyen bevétele lesz a részvételi díj?

Kérdés: Önkormányzatunk nyilvánosan meghirdetett pályázat vagy egyedi döntés alapján esetenként támogatást nyújt magánszemélyeknek – jellemzően művészeknek – különböző önálló programjuk megvalósításához (pl. könyvkiadás, kiállítás szervezése stb.). A támogatás tényleges kifizetése támogatási szerződés alapján történik, melyben rögzítésre kerül a támogatás összege, mely összeggel a támogatottnak a szerződésben meghatározott időpontig a támogatott nevére szóló bizonylatokkal, számlákkal el kell számolni. Amennyiben a szerződésben foglalt elszámolási kötelezettségét nem teljesíti, nem a teljes összeggel számol el, vagy a támogatás összegét nem a szerződésben meghatározott cél megvalósítására használja fel, köteles a támogatás összegét részben vagy teljes összegben az önkormányzat részére visszafizetni. Fent leírt feltételekkel nyújtott támogatás a magánszemély támogatottnál keletkeztet-e szja-fizetési kötelezettséget? A támogatási összeg kifizetésekor az önkormányzatnak mint kifizetőnek miként kell eljárnia?

Kérdés: Önkormányzatunk továbbszámlázza az internetet. Megtehetjük-e a kedvezményes 18%-os áfakulccsal, ha olyan vállalkozásnak állítjuk ki a számlát, amellyel van bérleti szerződés, illetve nincs bérleti szerződés, csak a rezsit számlázzuk a részükre? Nem lakóingatlan-bérbeadás tekintetében áfaalanyok vagyunk.

Kérdés: Önkormányzatunk az alábbi jogcímeken teljesít kifizetéseket olyan magánszemélyek részére, akikkel nem áll foglalkoztatási jogviszonyban: szakmai munka elismeréseként egyszeri jutalom; önkormányzat által alapított városi kitüntetéssel járó pénzjutalom.
Létrejön-e az önkormányzat és a magánszemély között a fenti esetekben biztosítotti jogviszony, azaz az ilyen jogcímen teljesített kifizetések után a kifizetőnek csak szja-előleget, vagy nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot is kell vonnia a magánszemélytől?
Kell-e nyilatkoztatni a magánszemélyt, hogy van-e biztosítotti jogviszonya máshol (például főállás, vállalkozó stb.)?
Dönthet-e a magánszemély arról, hogy a kifizető biztosítotti jogviszonyként vagy anélkül teljesítse a kifizetést?

Kérdés: Költségvetési szervünknél külső ellenőrzés során az alábbi megállapítást, észrevételt tették: "A kötelezettség összesen sora a főkönyvi kivonattal és analitikával megegyezett. A kötelezettség állományának év végi egyeztetése szabályosan megtörtént, ugyanakkor a szállítói kötelezettségről az Szt. 42. §-ának előírása ellenére a szállító partnerek által hitelesített visszaigazolások nem állnak teljeskörűen rendelkezésre, mivel a dokumentáltan kiküldött egyenlegkérő leveleket döntő részben költségvetési intézmények nem igazolták vissza a mérlegkészítés időpontjáig". Ez azt jelenti, hogy a szállító által visszaküldött hitelesített egyenlegközlők jelentik az elismertséget? Véleményünk szerint a könyvvizsgáló felelőssége, hogy a "Külső megerősítési eljárások eredményei (jelen esetben számlaegyenlegek) releváns és megbízható könyvvizsgálati bizonyítékot nyújtanak-e, vagy szükség van-e további könyvvizsgálati bizonyítékra", valamint a könyvvizsgálati bizonyíték megbízhatóbb, ha a gazdálkodóegységen kívüli független forrásokból szerezték be. Kötelezettségegyenlegek esetén megbízható képet a mérlegfordulónap utáni pénzkifizetések, vagy harmadik féltől érkezett levelezés és egyéb nyilvántartások mutatnak, nem pedig az általunk nem teljeskörűen visszakapott és bemutatott egyenlegközlők.