1236 talált cikk az ellenérték kifejezésre

Kérdés: 2015. évben egy, az önkormányzatunk 100 százalékos tulajdonában álló társaság személygépkocsit vásárolt nyílt végű pénzügyi lízinggel. Az előlegszámlának és a havi számláknak az áfáját a társaság levonásba helyezte. A futamidő vége előtt végtörlesztésre került sor, és az eddigi "bérlő", vagyis a társaság tulajdonába került a személygépkocsi, a lízingcég az általános forgalmi adóval növelt ellenértékről a számlát ki is állította. A társaság most értékesíteni szeretné a személygépkocsit. A termék értékéhez mérten csekély összegű maradványértéken megvásárolt személygépkocsi értékesítése adómentes ügyletnek tekinthető-e az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontjában foglalt szabály alapján, figyelemmel arra, hogy a termék beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó az Áfa-tv. 124-125. §-ai szerint valóban nem levonható, vagy a személygépkocsi nyílt végű lízingjét terhelő áfa levonásának lehetősége kizárja a 87. § b) pontjának alkalmazását?

Kérdés: A Mötv. 42. §-ának 4. pontjában foglaltak szerint a képviselő-testület nem ruházhatja át többek között az "alapítványi forrás átvétele és átadása" tárgyában hozandó döntési hatáskört. Önkormányzati forrás alapítvány részére történő átadása esetében a jelenleg hatályos szabályozás szerint ki a hatáskör gyakorlója, hol található meg ennek szabályozása? A helyi önkormányzat feladatai ellátása során támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. Az önkormányzat a Mötv. 13. §-ának (1) bekezdése szerinti helyi közügyek és a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok kapcsán jogosult – saját bevételei vagy az erre a célra biztosított külön források terhére – természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek (civil szervezetek) támogatására, feltéve hogy ez a kötelező önkormányzati feladatok ellátását nem veszélyezteti.

Kérdés: Szerződés alapján önkormányzatunk a rendeletében meghatározott mértékű összegben számlázza ki a közterületet használó vállalkozásoknak a közterület-használati díjat. Egyes esetekben a vállalkozó kérelmezi, hogy a díjat visszamenőleg csökkentsék le számára. Az önkormányzati rendelet indokolt esetben lehetővé teszi a kérelem alapján történő díjcsökkentést. Amennyiben a kérelemnek eleget tesz az önkormányzat, csökkenthető-e a korábban kiszámlázott adóalap és adó összege az Áfa-tv. 77. §-ában megfogalmazottak szerint, vagy más egyéb megfontolás alapján? Ha teljes mértékben elengedésre kerül a díj (a rendelet lehetővé teszi), akkor érvényteleníthetők-e a korábban kiállított számlák, illetve módosíthatóak-e azok az Áfa-tv. 69. §-ában meghatározott adóalapra? E kérdések további specifikációja, hogy amennyiben nem külső okokra (például időjárás miatti korlátozott tényleges közterület-használat stb.) hivatkozik a vállalkozó, hanem az anyagi problémáira, akkor lehetséges-e az adóalap és az adó csökkentése? Amennyiben a közterület-használati szerződés olyan módon kerül módosításra, hogy nem a korábbi díjak kerülnek csökkentésre, hanem a módosítást követő (jövőbeni) időszakok díjait csökkentik, akkor a csökkentett összeg lesz az adóalap, vagy az eredeti díjat kell továbbra is számlázni a vállalkozó részére? E tekintetben kérjük, hogy az Áfa-tv. 71. §-ában foglaltakat értelmezzék számunkra. Milyen módon kell eljárnunk akkor, ha a jövőbeni időszakra teljes mértékben elengedésre kerül a díjfizetés a szerződés módosításának következtében?

Kérdés: Saját konyhán a dolgozók részére cafeteriajuttatásként természetbeni étkezést biztosítunk a dolgozóink részére, illetve az intézményünk által megvásárolt élelmiszert biztosítjuk ingyenesen a dolgozóik részére természetbeni étkezésként. Hogyan kell helyesen könyvelni ezeket a természetbeni étkezéseket, illetve fel kell-e adni a KIRA rendszerbe mint személyi juttatást?

Kérdés: Magánszemély, illetve egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság milyen módon nyújthat támogatást szabályosan az önkormányzat részére? Milyen jogcímen lehetséges a támogatás, és milyen szabályoknak kell megfelelni? Működési célra lehetséges-e támogatást nyújtani?

Kérdés: Önkormányzatunk 2015. évben szolgálati lakás építését kezdte meg saját rezsis beruházásként. Az építkezés során 27 százalékos áfa került megfizetésre, melyet a termék beszerzéséhez kapcsolódóan más adóalany rá áthárított, illetve az építési-szerelési szolgáltatások igénybevétele kapcsán fizetendő adóként megállapított. A beruházással létrehozott lakóingatlan mint tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavétele 2016. január 1-je utáni időpontra esett (a használatbavételi engedélyt önkormányzatunk 2016 januárjában meg is kapta). Az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján fizetendő áfa esetében alkalmazható-e az 5 százalékos adómérték, amennyiben a lakóingatlan a kedvezményes, 5 százalékos adómérték alkalmazhatósága kapcsán előírt valamennyi feltételnek megfelel?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 220. számában a 4085. kérdésszám alatt megjelent válasszal kapcsolatban kérdezném, hogy a közfoglalkoztatás keretében előállított élelmiszer-nyersanyagot, ha az önkormányzat szociális rászorultság alapján kiosztja a rászorultak között rendkívüli ráfordításként (8), csak pénzügyi számvitelben kell lekönyvelni? Ha költségvetési számvitelben is, akkor milyen főkönyvi számra? A bevételét hogyan könyveljük?

Kérdés: Egy költségvetési szerv szeretne egy másik költségvetési szervet (pl. egészségügyi intézmény könyvtárát) megajándékozni könyvvel, melynek értéke 5000, illetve 18 000 Ft. A megajándékozott költségvetési szerv (pl. kórház) munkájával hozzájárul az ajándékot juttató költségvetési szerv hatékonyabb működéséhez. A könyvet az a kórház kapja, ahol a legtöbb szervkivételre alkalmas donort jelentették és ápolták a transzplantációra váró betegek életének megmentése érdekében. Lehet-e költségvetési szervnek ajándékozni "üzleti ajándék" formájában az Szja-tv 3. §-ának 27. pontja alapján? Amennyiben nem minősül üzleti ajándéknak, adható-e csekély értékű ajándékként költségvetési szervnek, vagy csak egy ott dolgozó magánszemélynek? Költségvetési szervnek történő ajándékozás esetén milyen adóvonzat keletkezik? Hogyan adható ajándékkönyv a költségvetési szervnél dolgozó magánszemélynek? Mi alapján és milyen adózással?

Kérdés: Önkormányzatunk szociális rászorultsági alapon, települési támogatás keretében élelmiszer-, gyógyszer- és tüzelőutalványokat ad a rászoruló helyi lakosoknak. Az utalványokat önkormányzatunk bocsátja ki, azok szigorú számadású nyomtatványok. Az utalványok beváltására megállapodásokat kötöttünk helyi élelmiszerüzletekkel, gyógyszertárakkal és Tüzépekkel. Rendszeres elszámolás alapján átutalással fizetjük ki nekik a náluk beváltott utalványok ellenértékét. A beváltóhelyek közül van, aki a beváltott utalványok ellenértékéről áfakörön kívüli számlát ad az önkormányzatunk részére, élelmiszer-utalvány beváltásáról. Van, aki ahhoz ragaszkodik, hogy nem tud erről számlát adni, mert duplán lenne neki bevétel, és áfa szempontjából sem jó. Kell-e a beváltóhelyeknek számlát kiállítaniuk az utalványok beváltásáról, vagy elegendő számviteli bizonylat? Mit fogadhat el önkormányzatunk, hogy helyesen járjon el?

Kérdés: Költségvetési intézmény a kezelésében, illetve a tulajdonában lévő ingatlanjai egy részét ingyenesen adja használatba, egy részét bérleti díj ellenében. A közüzemi költségeket mindkét esetben továbbszámlázzák. Az Áfa-tv. 88. §-ának (1) bekezdése alapján nem élt az intézmény az adóhatósághoz tett előzetes bejelentési lehetőséggel ezen tevékenység adókötelessé tételével kapcsolatban, ezért a bérleti díjakat adómentesen számlázzuk ki. A számlákon milyen adómértéket kell alkalmazni a közüzemi díjak vonatkozásában, és milyen rovatra kell őket könyvelni, ha:
– van bérleti díj, és a közüzemi díjak továbbszámlázása külön mérőóra alapján történik;
– van bérleti díj, és a közüzemi díjak továbbszámlázása négyzetméter arányában történik;
– nincs bérleti díj, csak használatba adás, és a közüzemi díjak továbbszámlázása külön mérőóra alapján történik;
– nincs bérleti díj, csak használatba adás, és a közüzemi díjak továbbszámlázása négyzetméter arányában történik?