1253 talált cikk az ellenérték kifejezésre

Kérdés:

Költségvetési szervünk az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan egy meghatározott részét használja (pontosabban fenntartásunkban lévő intézményünk oktatási tevékenységet végez), és azon a területen a működésből adódóan üzemeltetési, fenntartási feladatokat is ellát. Az ingatlan másik részét egy másik intézmény (külön fenntartó) használja. A közös használat miatt a teljes épületre vonatkozó egyes üzemeltetési feladatok összehangoltan, részarányos költségmegosztás alapján történnek költségmegosztási megállapodás alapján. Költségvetési szervünk alkalmazásában áll egy karbantartó munkavállaló, aki mindkét használati területhez kapcsolódó üzemeltetési feladatokat lát el (pl. javítás, hibaelhárítás stb.). A karbantartó bérköltsége részben azon a területen végzett tevékenységhez kapcsolódik, amelyet nem mi használunk. A költségmegosztási megállapodás alapján a bérköltség 20%-át a másik fenntartóra, havonta, részletes elszámolás alapján áthárítjuk. A fenti esetben – ahol a karbantartó munkavállaló költségvetési szervünk alkalmazottja, a költségmegosztás alapja a használati terület aránya, és az áthárítás nem tartalmaz nyereséget – alkalmazható-e az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontja, és mentesül-e az áthárított költség az adó alól? Vagy a leírt helyzet alapján az áthárított költség szolgáltatásnyújtásnak minősül-e, amely után az általános szabályok szerinti áfafizetési kötelezettség keletkezik? A karbantartó jogilag költségvetési szervünk alkalmazottja, a másik fenntartó nem munkáltatója, és nem megrendelője a szolgáltatásnak. A bérköltség részarányos megtérítése költségátvállalásnak [71. § 1. bek. c) pont] vagy szolgáltatásnyújtásnak minősül? Az áthárított költség áfa szempontjából szolgáltatásnak minősül?

Kérdés: Költségvetési szervünk (tankerületi központ) az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan (iskola) fenntartását 2017-ben átvette. Mivel a melegítőkonyha nem volt része az átadásnak, ezért a felek vagyonkezelési szerződésben rögzítették az üzemeltetési költségek megosztását. Ennek részeként a távhőfogyasztás költségét kezdetben területi alapon százalékosan, majd almérő beépítése után tényleges hőmennyiség alapján osztjuk meg. Az eredeti és a továbbszámlázott áfakulcsok egyezőségét a távhő esetében is biztosíthatjuk, tekintettel arra, hogy a szerződés alapján egyértelműen látszik, hogy a szolgáltatás csak közvetítésre kerül, és nem válik a közvetítő fél saját szolgáltatásává? A távhőt változatlan formában, külön tételként és nem nyereséggel számlázzuk tovább. A melegítőkonyha almérője alapján mért távhő tényleges felhasználója az, akire továbbszámlázzuk. Másik kérdésünk azokra az Áfa-tv. hatályán kívüli tételekre vonatkozik, amelyeket az áramszolgáltató az áramszámláján feltüntet. Továbbszámlázhatjuk-e ezeket mi is áfán kívüli tételként, mivel közvetített szolgáltatás történik, vagy fel kell számolnunk rájuk a 27%-os áfakulcsot?

Kérdés: Villamosenergia-díjat számlázunk tovább folyamatosan, minden hónapban költségvetési szervnek. Egy továbbszámlázott számlánkat visszaküldték azzal a kifogással, hogy az általunk kiállított számla nem lehet folyamatos teljesítésű (a kiállított számlánk teljesítése és fizetési határideje 2025. 08. 19.). A továbbszámlázott áramdíj számlájának teljesítése 2025. 07. 21-e, melyet 2025. július hónapban egyenlítettünk ki. A számlán fel van tüntetve az elszámolási időszak: 2025. 05. 01. – 2025. 05. 31. Mivel a villamosenergia-számla 07. 21-ei teljesítésű, nem a reklamációban hivatkozott 07. 30-ai teljesítési dátummal számláztuk azt tovább, a teljesítés dátumát 08. 19-re állítottuk (folyamatos teljesítésre). Rosszul jártunk el? A számla beltartalmában szereplő 05. 31-ei dátumot kellett volna figyelembe vennünk?

Kérdés: Dolgozóval találmányi díjra vonatkozó szerződést is kötött a cég a munkaszerződés mellé, amely tartalmazza, hogy a munkakörébe tartozik, hogy találmányokat dolgozzon ki. A szerződés a találmányok jövőbeni díjazására vonatkozik. Ha a munkáltató a találmány után végleges szabadalmi oltalmat kap, vagy know-how-ként értékesíti, a munkáltató meghatározott összegű találmányi díjat fizet a munkavállalónak. Milyen adó- és járuléklevonási és -befizetési kötelezettség terheli munkavállalói és munkáltatói oldalról ezeket a kifizetéseket?

Kérdés: Az önkormányzatunk fogorvosi rendelőt újított fel. A fogorvos bérbe veszi az ingatlant, amit a kötelező feladatellátás keretében is fog használni, de magánpraxist is fog végezni az épületben. A felújítás költségeinél áfa-visszaigénylés lehetséges-e, mivel lesz belőle az üzemeltetés során áfaköteles bevétel (az önkormányzat 2-es adószámmal rendelkezik, és a bérbeadásra is áfakörbe jelentkezett be), vagy arányosítani kell a hasznosítás függvényében, pl. a rendelési idő arányában?

Kérdés:

Önkormányzatunk dolgozójánál kérdésként merült fel, hogy hány százalék adót kell fizetni a kriptovaluta adás/vétel után? Például, ha egy kriptotőzsdén vált át a magánszemély kriptovalutát dollárra, majd azt kiutalja a Revolutra, majd onnan továbbküldi forintra átváltva a belföldi számlájára, akkor devizakereskedésről beszélhetünk? Ha igen, milyen adókötelezettség keletkezik?

Kérdés:

Költségvetési intézményként egyre gyakrabban találkozunk azzal a problémával, hogy az ideiglenes külföldi kiküldetés keretében a kiküldöttek – önhibájukon kívül – nem kapnak a szállásról az intézmény nevére és címére szóló számlát. A foglalás egy internetes szállásfoglaló portálon keresztül történik. Ilyen esetben (vagy a kiküldött nevére kiállított számlával rendelkezünk, vagy a foglalást igazoló bizonylattal, amin látszik a szállás összege, de számviteli bizonylatnak nem felel meg) megtéríthető-e a szállás költsége a kiküldöttnek? Amennyiben igen, milyen feltételekkel (von-e maga után személyijövedelemadó-, tb-járulék-fizetési kötelezettséget)?

Kérdés: Költségvetési intézményünkben helyiséget béreltek egy 3 napos kiállítás megrendezésre. A kiállítás belépődíjas volt, melyet a kiállítás megrendezője szedett be a helyszínen. A 3 napos kiállításra az intézményünkkel (terem)bérleti szerződés került megkötésre, tehát az intézmény biztosította a termeket – a helyszínt –, a kiállítás megrendezője pedig szedte a bevételt saját maga javára. A szerződésben rögzítésre került, hogy a bérleti díj összege a rendezvény bruttó bevételének 40%-a. A partner meg is küldte az intézmény részére, hogy a 3 nap alatt mennyi bruttó bevétele keletkezett, és hogy annak 40%-a mennyi, amennyi az intézményt illeti bérleti díj jogcímen. A számlát ki is állította az intézmény a szerződésnek megfelelően az általa kiközölt és szerződésben rögzített bruttó 40% összegével. A kiállítás megrendezője azonban nem hajlandó kifizetni, mert véleménye szerint nem helyesen lett a számla kiállítva. Az intézmény 2-es adószámos, de a bérbeadásra nem választotta az adókötelezettséget, így amit kiközölt a partner bruttó 40% bevételnek, ugyanazon összeggel került a számla kiállításra mentesen, tekintettel arra, hogy a bérletre nem választott az intézmény adókötelezettséget. A partner azt kéri az intézménytől, hogy sztornózza a számlát, és a bruttó „nettójáról” állítsa ki a számlát. Az intézmény helyesen állította-e ki a számlát, ha egyszer a szerződésben az volt rögzítve, hogy a bruttó bevétel 40%-a illeti meg?

Kérdés: A művelődési ház és könyvtár (1-es adószámú) fénymásolási és nyomtatási szolgáltatást nyújt. Erről elegendő, ha egyszerűsített nyugtát adnak, amit az ASP-ben rögzítünk, vagy számlát kell kiállítani? A könyvtár a beiratkozásoknál jelképes tagdíjat kér, erről is elegendő, ha egyszerűsített nyugtát ad, ami rögzítésre kerül az ASP-ben, vagy számlát szükséges kiállítani?

Kérdés: Intézményünkben új gazdasági rendszer bevezetését tervezzük. A rendszer bemutatásakor láttuk, hogy a tárgyi eszközök nyilvántartásában különálló eszközként kezeli a program a nagy értékű tárgyi eszközöket és külön eszközként a tartozékokat. A jelenleg használt gazdasági rendszerben a tartozék az eszköz részét képezi (hiszen önálló eszközként nem működik, csak a főeszközzel), a tartozék értéke az eszköz értékét növeli, az értékcsökkenés az eszköz jellegétől függően kerül elszámolásra (14,5%, 33% stb.). Az új gazdasági rendszer kapcsán elbizonytalanodtunk. Szabályos lehet-e az (természetesen a számviteli politikában részletezve), ha a tartozékokat különálló eszközként kezeli a program, mivel így jellemző lesz az, hogy egy nagy értékű eszköznek lehet kis értékű tartozéka (pl. ultrahangkészülék és a hozzá tartozó ultrahangfejek)?