622 talált állásfoglalás az előleg kifejezésre

Kérdés: Megbízási szerződés alapján fizettünk ki tiszteletdíjat, de sajnos az ügyintézőnk rosszul állapította meg az adóelőleget. A magánszemélyt többször kerestük, hogy korrigálni tudjunk, de sajnos a kapcsolatfelvétel nem sikerült. Mit kell tennünk, hogy szabályosan járjunk el?

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az Áfa-tv. 58. §-a szerinti időszakos elszámolásos ügyletek esetében a fizetési határidőt megelőzően megfizeti a beszerző az ellenérték egy részét? Keletkezik-e adófizetési kötelezettségünk?

Kérdés: Iskolánkban a vizsgaidőszakban külsős vizsgáztatókat alkalmazunk megbízási szerződéssel. A megbízási szerződéssel foglalkoztatott vizsgáztató megbízási díját számfejtjük, amelyből 10% költséghányad alkalmazásával vonjuk le a járulékot és az adóelőleget. A vizsgáztató saját gépjárművével érkezik a vizsgára. Milyen módon fizethetjük ki a költségtérítését, hogy a jogszabály szerinti költségtérítést adómentesen kapja?

Kérdés: Közművelődési intézményünk egyik dolgozója kapott egy végzést a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságtól, melyben öregségi nyugdíj ügyben arányos nyugdíjelőleget állapítottak meg részére. Ez a végzés hivatalosan nem került a munkáltató kezébe, a dolgozó nem tájékoztatta őt arról, hogy ilyen irányú kérelmet nyújtott be. A Tny-tv. 73. §-a alapján: Ha a nyugellátásra jogosultság kétséget kizáróan fennáll, a nyugellátás összege azonban adatok hiánya vagy egyéb ok miatt az igénybejelentéstől számított 30 napon belül várhatóan nem határozható meg, akkor a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő részére végzésben előleget kell megállapítani és folyósítani. A nyugellátás megállapításakor a nyugellátás összegébe a folyósított előleget be kell számítani. Kérdésünk, hogy a dolgozó ezen esetben kimeríti-e a Kjt. 37/B. §-ban említett nyugdíjasnak minősülés esetét, ami felmentési indok?

Kérdés: Munkavállaló részére a cég önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást. A munkáltatói hozzájárulás mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot. Kérdés, mit kell ez után a munkáltatónak fizetnie, és a 0808-as nyomtatvány mely soraiban kell ezen összegeket szerepeltetnie? A következő két megoldás közül nem tudunk választani. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában feltüntet. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel. Tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54% szja-t és a 29%-os társadalombiztosítási járulékot. A másik változat szerint a munkavállalótól nem von semmilyen járulékot, viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.

Kérdés: Román állampolgárságú, Romániában élő – Magyarországon adószámmal, taj-számmal nem rendelkező – előadóművésznek zsűrielnöki tevékenységért (egyszeri alkalom) megbízási díjat fizettünk ki. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a magánszemélynek, illetve a kifizetőnek?

Kérdés: 1. A bejáró köztisztviselők távolsági bérletét az adómentes határig térítjük (busz 80%, vonat 86%), kifizetés a bérletszelvény leadása ellenében történik. Kell-e a munkavállalónak a munkáltató nevére szóló számlát is leadni, vagy elégséges a saját felhasználás igazolása a bérletszelvénnyel? 2. Helyi bérletet térítünk megbízással foglalkoztatottak részére, köztük nyugdíjasok is vannak. Mi az elszámolás helyes módja? Teljes árú bérletről szóló számla a megbízó nevére bérletszelvény leadása mellett, vagy elégséges bérlet, illetve számla? Nyugdíjasbérletről csak magánszemély nevére adnak számlát. Az önálló tevékenység költségtérítésekor minden esetben nyilatkoztatni kell a megbízottat a költségtérítés mértékéről? Ez esetben a megbízott a bérlet teljes árát felmerült költségként a bevételből levonásba helyezheti? Kifizetőként terhel-e járulék- és adófizetési kötelezettség?

Kérdés: Önkormányzatunk olyan irodaként nyilvántartott ingatlant értékesít, melynek első rendeltetésszerű használatbavételére jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között több mint 2 év telt el. A vevő 2007-ben ajánlati biztosítékot fizetett, az adásvételi szerződést még ez évben megkötöttük. A vételár maradék részét a vevő 2008-ban fizette meg. Az önkormányzat a 2008-as évre nem választott adókötelezettséget az ingatlanértékesítésre.

Kérdés: Hogyan kell állományba venni az intézményünk által vásárolt öt darab 100 ezer forint egyedi értéket meghaladó számítógépet?

Kérdés: A 2008. évi Áfa-tv. január 1-jétől a számla kiállítását határidőhöz köti. Idevonatkozó 163. §-a szerint: "Az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb a) a teljesítésig, b) előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig, de legfeljebb az attól számított 15 napon belül köteles gondoskodni". Milyen szankció sújtja a számla kibocsátóját és a befogadóját, ha ezt időben nem tudja teljesíteni?