2339 talált állásfoglalás az elszámolás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában lévő irodát bérbe adta. A bérbeadásra adókötelezettséget választottunk 2007-re. A szerződés szerint bizonyos összeget a bérbevevő óvadékként ad át részünkre. Nem világos számunkra, hogy ez esetben hogyan kell megállapítani az áfát. Az óvadék áfafizetési kötelezettséggel jár?

Kérdés: Településünk a magyar-osztrák határ mellett található. Egy ausztriai cég szeretne hirdetéseket elhelyeztetni az önkormányzatunk folyóiratában, hogy ezzel a szomszédos ausztriai településen található áruházát hirdesse. Hogyan kell e szolgáltatásnyújtás után általános forgalmi adót fizetni?

Kérdés: Intézményünkben a magáncélú telefonhasználatra vonatkozóan a szolgáltatás 20 százaléka után fizetjük meg a közterheket, és ezt nem téríttetjük meg a dolgozókkal. A telefonszámlákat az 55. (szolgáltatások) és 56. (áfa) főkönyvi számlákra könyveljük le a teljesítéskor. Kérdésünk, hogy az adókötelezettség alapjául szolgáló összeget (telefonszámlák 20 százalékát) át kell-e könyvelni a dologi kiadásokról a személyi juttatások közé (51-52.), mivel ez természetbeni juttatásnak minősül?

Kérdés: A képviselő-testület dönthet-e úgy, hogy a polgármester részére költségátalánya mellett egyéb más költségei teljes megtérítésére további költségtérítést juttat?

Kérdés: Az új Áfa-tv. a közhatalmat gyakorló szervekre jóval rövidebb rendelkezést tartalmaz, mint a jelenlegi. Kérem, hogy nyújtsanak fogódzót az új szabályok értelmezésére, különösen a visszaigénylési jog érdekel!

Kérdés: 2007. szeptember 1-jétől a kiegészítő szabályok 10. f) pontja szerint az óvodai nevelés alapnormatíva igénybevételéhez számítandó teljesítménymutatóhoz az első, illetve a második-harmadik nevelési évhez külön paraméterek tartoznak. A vegyes csoport esetén (eltérő életkorú gyerekek egy csoportban való nevelése) melyik kategória szerint (1 vagy 2-3 nevelési év) kell a számítást végezni?

Kérdés: Igazgatóságunk főpályázóként olyan EU-s pályázatban vesz részt, ahol nincs hazai finanszírozó szervezet a rendszerbe iktatva. A pályázatban a főpályázó partnerekkel áll kapcsolatban, akiknek egy része szintén költségvetési szerv, más része pedig államháztartáson kívüli gazdálkodó szervezet. Az uniós forrás egy részének, a partnerek felé támogatásként való továbbadását milyen főkönyvi számokon kell könyvelni a főpályázónál, illetve a költségvetési szervként működő partnernél?

Kérdés: A gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény 148. § (5) bekezdés d) pontja alapján kedvezményes étkeztetésre jogosult a fogyatékos gyerek. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (9) bekezdése alapján, ha jogszabály fogyatékos gyermekek részére kedvezményt állapít meg, a fogyatékos gyermek, tanuló fogalom alatt a sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót kell érteni. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló fogalmát meghatározó Közoktatási tv. 121. § (1) bek. 29. b) pontját a 2006. évi CXXI. törvény 29. § (5) bekezdése azonban 2007. január 1-jétől hatályon kívül helyezte, mely alapján a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekek már nem tartoznak bele a sajátos nevelési igényűek fogalmába. A Közoktatási tv. 2007. július 10-től hatályos 126. § (1) bekezdése alapján a szakértői és rehabilitációs bizottság 2007. december 31-ig megvizsgálja az érintett gyermekeket, de a vizsgálat eredményétől függetlenül a juttatások tekintetében 2008. augusztus 31-ig sajátos nevelési igényű gyerekeknek, tanulóknak kell tekinteni őket. A fentieknek ellentmond a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 2007. február 18-tól hatályos 26/A. § (4) bekezdése, mely alapján az érintett gyermekeket, tanulókat 2008. július 31-éig – a vizsgálat eredményétől függetlenül – megilletik azok a jogok, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat, beleértve a gyerekek, tanulók után igényelhető normatív hozzájárulásokat és támogatásokat. Fentiek alapján a 2007. január 1. és február 18. közötti időszakra vonatkozóan nem találtunk olyan jogszabályi előírást, mely alapján a kedvezmény megilletné a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekeket, tanulókat.

Kérdés: Az új Áfa-tv. több esetben bejelentési kötelezettséget ír elő az adózóknak. A bejelentéseket az adóévet megelőzően kell megtenni, de a törvény csak január 1-jén lép hatályba. Lesz-e külön adatlap a bejelentésre? A korábbiakban egy új bejelentés megtételekor az adóhatóság a bejelentési határidőt meghosszabbította. Lehet, hogy ez most is megtörténik?

Kérdés: Hogyan kell kivezetni a főkönyvből és az analitikából a behajthatatlannak ítélt követeléseket? (Felszámoló cég behajthatatlansági igazolása alapján kerül rá sor.)