1219 talált cikk az értékesítés kifejezésre

Kérdés: A Lechner Tudásközpont által üzemeltetett E-ING-ből – elektronikus földhivatali rendszerből – a polgármesteri hivatal dolgozói, az önkormányzati feladatok ellátása kapcsán (pl.: adó- és értékbizonyítvány, hagyatéki ügyek, adóhatósági ügyek stb.) e-hiteles ügyleti tulajdonilap-másolatokat kérnek le. Az e-hiteles ügyleti tulajdonilap-másolatok egy része kapcsán a szolgálató számlát állít ki. A számlát a polgármesteri hivatal vagy az önkormányzat nevére szükséges kiállítania a szolgáltatónak?

Kérdés: Az önkormányzat a 100%-ban ingyenes gyermekétkeztetésről köteles-e számlát („nullás számlát”) kiállítani? Amennyiben igen, azt milyen jogszabályhelyek alapján?

Kérdés: Az önkormányzat feladata a gyermekek közétkeztetése (bölcsőde, óvoda, iskola) és a szociális étkeztetés, amit vásárolt élelmezés és saját konyhán főzés útján lát el. A szolgáltatásról a 27%-os áfát is tartalmazó számlákat csak az önkormányzat állítja ki az igénybe vevők felé. Az étkezők különböző kedvezményi kategóriákba tartoznak (pl.: 100% kedvezmény, 50% kedvezmény vagy 0% kedvezmény). Az önkormányzat a gyerekétkeztetésre és a szociális étkeztetésre az államtól a költségvetési törvényben meghatározott finanszírozást kap még. A szociális étkeztetés esetén fix összeg van meghatározva. 2025-ben 88.520 Ft/fő/év összegben. A finanszírozást azon étkezők után lehet igényelni, akik mindennap igénybe veszik a szolgáltatást. Ez 2025-ben 42 fő/hó volt, ezzel szemben, átlagosan havi 44-50 főt szolgált ki az önkormányzat a szociális élelmezés keretein belül, akik nem mindennap vásároltak menüt. A gyerekétkezés finanszírozása ezzel szemben összetettebb. Az önkormányzat által leadott finanszírozási igénnyel szemben a Kincstár számol egy elvárt bevételt. Az így kapott egyenleget az egy főre jutó adóerő-képesség alapján 50–90%-ban finanszírozza. Ez a településünk esetében 2025-ben 90% volt. Az állami finanszírozás kiterjed a személyi jellegű kifizetésekre, a dologi kiadásokra és a beruházásokra, felújításokra is. Az önkormányzat 2-es adószámú, az óvoda és bölcsőde is 1-es adószámú. A tevékenységgel kapcsolatban költséget is számol el az önkormányzat, az óvoda és a bölcsőde is. A bölcsődében jelentkezik azoknak a költségeknek a nagy része, amelyek a saját főzőkonyhán ellátott gyermekek étkeztetésével kapcsolatosak. Többek között közüzem, nyersanyag (csak a bölcsődés gyerekeké!), tisztítószerek, élőmunka, karbantartási kiadások. Az óvodában jelentkeznek azok a költségek, amelyek az óvodai tálalókonyhával kapcsolatosak. Pl.: közüzem (egy számlán a köznevelési feladatokkal együtt), élőmunka, tálalóeszközök. Az önkormányzatban jelentkeznek az iskolai tálalókonyhával kapcsolatos kiadások/költségek. Pl.: KLIK által kiállított közüzemi számlák, élőmunka, konyha karbantartása, tálalóeszközök beszerzése … stb. Az önkormányzatnál jelentkezik még a gyerekétkeztetéssel kapcsolatban a közüzemi díj, a főzőkonyha karbantartása, élőmunka, a főzőkonyhák és a tálalókonyhák között az ételszállítás, az ételszállító járművek fenntartása. Az önkormányzatban jelentkezik még a szociális étkeztetéssel kapcsolatban az élőmunka, az étel kiszállításával kapcsolatos jármű tankolása, karbantartása … stb. Az önkormányzat a vásárolt élelmezéssel kapcsolatban 2 szolgáltatóval kötött szerződést, akik havonta számláznak az önkormányzatnak. Az önkormányzat a 27%-os áfát is tartalmazó bejövő számla tételeit vásárolt élelmezésként számolja el. Az egyik szerződött partner az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló nonprofit kft., a másik pedig egy piaci alapon működő kft. A nonprofit kft. az önkormányzat tulajdonában álló bölcsődei főzőkonyhán főzi le a közétkeztetésben részt vevő óvodás, iskolás gyerekeknek és a szociális étkezésben részt vevőknek a menüt.
A kérdéssel kapcsolatban fontos információ még, hogy az önkormányzat jogszabály alapján a gyerekétkezést maximum alapanyagáron értékesítheti az igénybe vevők felé. A szociális étkeztetés tekintetében az eladási ár maximum a vásárolt élelmezés beszerzési ára lehet. Ebből következik, hogy a kiszámlázott szolgáltatás mindig a beszerzés alatt marad, mivel a vásárolt élelmezés beszerzési árában nemcsak nyersanyag szerepel, hanem az élőmunka és az eszközök értékcsökkenése is a része. Ebben az esetben hogyan kell számolni a fizetendő áfát? Az önkormányzatnak csak a kiállított számlák áfatartalmát kell az áfabevallásban szerepeltetnie? Vagy a kedvezményesen étkezők esetében a kedvezmény mértéke alapján számított áfát is be kell állítani a bevallásába? A beszerzések után milyen arányban vonhatja le, igényelheti vissza az áfát az önkormányzat? Kérem, a válaszban a pontos jogszabályi hivatkozásokat is tüntessék fel!

Kérdés: Az önkormányzat tulajdonában lévő jármű Romániában lerobbant. A gépjármű szállításáról, javításáról román nyelven készpénzes számla került kiállításra. Az önkormányzat közösségi adószámmal nem rendelkezik. A számlát a román fél adómentesen állította ki. A kiállított számla alapján az önkormányzatnak az áfát Magyarországon kell bevallani és megfizetni? A számlát a könyvelésbe a pénztárba történő kifizetés napján érvényben lévő MNB-árfolyamon kell nyilvántartásba venni, és kifizetni?

Kérdés: Központi költségvetési szervnél a beruházások között kimutatott (használatba nem vett, kis értékű) „új” tárgyi eszköz értékesítésére került sor, mert „tartalékként” több darab került megvásárlásra, de a használatbavétele már nem várható, így – használatbavétel nélkül – az értékesítés mellett született döntés. A beszámoló 15. űrlap 09. sorában (értékesítés) a beruházások oszlopban nem lehet adatot feltüntetni (ez az Áhsz. 8. mellékletből nem következik), a változás az egyéb csökkenés (13.) sorban mutatkozik, és a terven felüli értékcsökkenés (növekedés 21. és kivezetés 22.) sorokban is szerepel. Az Áhsz. 17. §-ának (5) bekezdése és az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti meghatározás meglátásunk szerint nem értelmezhető erre az esetre, mert a használatba nem vett eszköz értéke tartósan nem csökken le, nem a tevékenység változása miatt vált feleslegessé. Amennyiben a mérleg tagolása alapján a „tárgyieszköz-értékesítés” szabályait kellene teljeskörűen alkalmazni. akkor is értékesítés jogcímen lenne indokolt a 15. űrlapon a csökkenés kimutatása. Milyen szabály vonatkozik a leírt esetre (több más esetben is életszerű lehet üzembe helyezés előtt „beruházás”-értékesítés)? Mi támasztja azt alá, hogy a „beruházás”-t nem lehet értékesítés címén kivezetni a nyilvántartásból (a beszámoló 15. űrlapján feltüntetni), illetve terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni akkor is, ha az érték tartósan nem csökken le, és nem a tevékenység változása miatt válik feleslegessé a beruházások között nyilvántartott tárgyi eszköz? Melyek helyesen a kapcsolódó könyvelési tételek?

Kérdés:

Önkormányzatunk 2023. évben ingyenesen átadta a víziközművagyont az állam részére. Ezzel párhuzamosan a korábbi üzemeltető felé kiszámlázott használati díjat (követelésünket) is ki kellett vezetni a könyvelésből. A használati díjból származó követelésünk többéves, amelynek áfája a korábbi években bevallásra, illetve befizetésre került. Mivel a számlák már nem lesznek kiegyenlítve – a könyvelésből mint követelést ki kell vezetni –, a befizetett áfaösszeg visszaigényelhető a NAV-tól?

Kérdés: Önkormányzatunk egy pályázat igénybevételének segítségével innovációs központot hozott létre. Ennek ünnepélyes megnyitóján szeretnénk fellépőket szerepeltetni és helyi termékek ingyenes kóstolóját biztosítani a megjelenő vendégek számára. Az önkormányzat a fellépő(k) és a termékeket biztosító vállalkozások által kibocsátandó számlá(ka)t fogja befogadni. A rendezvény ingyenes (nem lesz belépőjegy), és az önkormányzat szervezi. Minden érdeklődő számára biztosítva lesz a kóstolás és a rendezvényen való részvétel. A rendezvény kapcsán felmerülő fellépőkkel és termékek kóstolásával kapcsolatos költséget egy nonprofit kft. állná abban az esetben, ha az önkormányzat tovább tudná számlázni az említett kiadásait 8230 (Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése) TEÁOR-kóddal.
A fentiekkel kapcsolatban az alábbi kérdések merülnek fel:
1. A 8230 TEÁOR-kód felvehető az önkormányzat részéről? Ha igen, a MÁK-nál kell kezdeményezni, és automatikusan a NAV-nál is végbemegy a módosítás?
2. Ha a TEÁOR-kódot felvette az önkormányzat, továbbszámlázhatja a fentiek szerinti költségeket?
3. Az önkormányzat az ingatlanok bérbeadására tekintettel áfás. A rendezvénnyel kapcsolatos számlát adómentesen kell kiállítani?

Kérdés: Önkormányzatunk szeretne áfaalanyi mentességet kérni. Nincs semmilyen intézménye (pl. óvoda, orvosi rendelő stb.), a gyermekétkeztetést vásárolt szolgáltatás útján oldja meg. Minimális bevétele van önkormányzati ingatlanok bérbeadásából. Van akadálya, hogy az önkormányzat kikerüljön az áfakörből?

Kérdés:

Az önkormányzati intézmény által elkezdett önkormányzati ingatlanon végzett beruházást az intézmény 2026. 06. 30-ai megszűnését követően a közfeladatot átvevő önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő kft. folytatta. A kft. a közfeladatot közszolgáltatási szerződés alapján számlásan, áfa felszámításával végzi. A közfeladat ellátása érdekében irodai berendezéseket és egyéb eszközöket is vásárolt. A vagyonrendelet kimondja: Az ingatlanfelújítás és az eszközök beszerzésének áfatartalmát levonásba helyezte. Jelenleg az önkormányzat ingyenesen kéri 2025. december 31-ei időponttal az ingatlanon végzett beruházás átadását a kft.-től. A kft. ingatlanértékesítésre és -bérbeadásra nincs az áfa hatálya alá bejelentkezve. 
1. A 2025. december 31-ei átadás milyen bizonylat alapján történjen? Szükséges számlát kiállítani, vagy egy átadás-átvételi bizonylat is elegendő? 
2. A 2025. december hóban történő átadás miatt a december havi áfabevallásban kell megfizetni az átadás áfatartalmát?
3. Az átadás miatt önellenőrzéssel kell a beruházás folyamán levont áfatartalmat befizetni?

Kérdés:

Egy magyar székhellyel és adószámmal rendelkező társaság termékeket szerezne be egy nem alanyi adómentes magyar társaságtól (eladó), amelyeket Magyarországról közvetlenül a társaság vevőihez szállítanának az Európai Unió másik tagállamába, Ausztriába. A fuvart a társaság rendeli meg. A társaság az Európai Unió más tagállamában nem rendelkezik közösségi adószámmal. A tervezett értékesítéssel kapcsolatban az a kérdésünk, hogy az eladó által a társaságnak teljesített termékértékesítésre alkalmazható-e az Áfa-tv. 89. §-a szerinti adómentesség?