1230 talált cikk az értékesítés kifejezésre

Kérdés: Az ingatlan-bérbeadás tudomásunk szerint beletartozik az alanyi adómentességre jogosító értékhatárba. A kérdésünk ezzel kapcsolatosan, hogy az önkormányzati költségvetésirendelet-tervezet előterjesztése mellékletében bemutatott közvetett támogatásként szereplő bérbeadások beleszámítanak-e az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárba?

Kérdés: Egy felszámolás alatt álló cég "kivett vendéglőudvar" megjelölésű ingatlanértékesítésére a felszámoló nyilvános pályázatot írt ki. Önkormányzatunk az ingatlan megvásárlásának lehetőségét elnyerte. Az eladó áfafizetésre kötelezett adóalany, aki az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontjában foglalt ingatlanértékesítésre áfafizetési kötelezettséget választott. Önkormányzatunk szintén áfafizetésre kötelezett adóalany, és a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadására az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választottuk. Jól értelmezzük, hogy az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján fordított adófizetésre vagyunk kötelezettek? Jogosultak vagyunk áfa-visszaigénylésre, ha az ingatlant a későbbiekben bérbe kívánjuk adni? Hogyan alakul az áfafizetési kötelezettségünk, ha a bérbeadás mellett adómentes tevékenységhez is használjuk az ingatlant (pl. kulturális rendezvények lebonyolítása)?

Kérdés: Alanyi adómentes önkormányzat vagyunk. A szociális étkezők részére a készételt egy külső cégtől vásároljuk 600 Ft/adag áfás áron. Az állami támogatás összege ételadagonként 220 Ft/adag, amelyet nettó finanszírozás keretében kapunk. Az étkező által fizetendő térítési díj így 380 Ft lenne, de az önkormányzat saját hatáskörében további 50 Ft kedvezményt nyújt, így az 330 Ft/adag. Az alanyi adómentességre jogosító értékhatár számításakor mely összeggel kell kalkulálnunk? A teljes 600 Ft-tal, a 380 Ft-tal vagy a 330 Ft-tal? Mely főkönyvi számlára könyveljük a térítésidíj-bevételt?

Kérdés: Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő ingatlant a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) 3. §-a (1) bekezdésének 19. bd) alpontjának megfelelően 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társasága részére vagyonkezelésbe adná annak érdekében, hogy a társaság az ingatlan teljes körű felújítását követően az ott kialakításra kerülő lakásokat bérbeadás útján hasznosítsa. A felújításhoz szükséges fedezet egy részét a 2012/21/EU bizottsági határozatnak megfelelő támogatásként adná az önkormányzat. A másik megoldási lehetőség, hogy az önkormányzat saját hatáskörben a teljes fedezet biztosításával valósítaná meg az építési beruházást, és azt követően adná vagyonkezelésbe a lakásokat magában foglaló ingatlant. A fenti konstrukciókkal kapcsolatban az alábbi adójogi kérdések merültek fel:
1. Az Mhötv. 109. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint az önkormányzat rendeletében foglaltak alapján a vagyonkezelésbe adás történhet ellenérték fejében vagy ingyenesen. A vagyonkezelői jog ingyenes alapítása esetében keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, ha igen, mi lesz annak alapja?
2. Az Mhötv. 109. §-ának (6) bekezdése alapján a vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni, és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni. Amennyiben a vagyonkezelői jogot visszterhesen alapítják a felek, és annak ellenértékét az Mhötv. 109. §-ának (6) bekezdésén túli beruházásban határozzák meg, úgy keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, ha igen, mi lesz annak alapja?
3. Amennyiben a vagyonkezelő – idegen tulajdonban lévő ingatlanon végzett beruházásként – valósítja meg az építési beruházást, akkor az azzal kapcsolatos áfát visszaigényelheti-e?

Kérdés: A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 156. §-a alapján, az abban foglaltak fennállása esetén a lefoglalt dolog előzetes értékesítésére kerülhet sor. Az előzetes értékesítést a törvényszék gazdasági hivatala végzi a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet (továbbiakban: R.) előírásainak megfelelően. Az elkobzott dolgok előzetes értékesítése (az áfa megítélése szempontjából) közhatalmi tevékenységnek minősül-e?

Kérdés: Önkormányzatunk teljes mértékben támogatásból mezőgazdasági termékeket állít elő. Ha a támogatási részt levesszük, az így megtermelt termékek önköltsége nulla lesz. A megtermelt termék (zöldség) egy részét saját konyhának szeretnénk átadni, a megmaradó részt értékesítjük, illetve szociális juttatásként használjuk fel. A konyhát nem az önkormányzat, hanem egy általa alapított költségvetési szerv üzemelteti.
Milyen áron és hogyan adjuk át az így megtermelt zöldségeket (térítésmentesen vagy számlázva)? Hogyan történik ennek a számviteli, könyvviteli elszámolása?

Kérdés: Önkormányzatunk a Start közmunkaprogramban a mezőgazdaságra, állattartásra alapozott. A program keretében előállított termékeket a mennyiségük miatt nemcsak a saját konyhán kívánjuk felhasználni, hanem értékesíteni is szeretnénk. Az önkormányzat a többletbevételt a mezőgazdasági programba kívánja visszaforgatni. Értékesíthető-e az ebből a programból előállított termék? Hogyan tud értékesíteni az önkormányzat? A saját előállítású termékek saját konyhán történő felhasználása tekintetében, mivel a program 100%-ban támogatott, az önköltségszámításnál mely közvetlen költségekkel kell számolnunk?

Kérdés: A költségvetési szervként működő többcélú kistérségi társulás több település társult önkormányzataiból jött létre 2004-ben. Az évek során több, eszközbeszerzésre irányuló pályázatot is nyertünk, amelyek keretében a társult önkormányzatok részére használatra átadtuk ezeket az eszközöket (közmunkapályázatok stb.), mivel a feladatellátás ott valósul meg. Több éve már, hogy használják ezeket az eszközöket, és az önkormányzatok úgy döntöttek, hogy ezekre vonatkozóan szeretnék a tulajdonjogot megszerezni. Társulásunk a működése óta alanyi mentes az áfakört tekintve, és az eszközök beszerzésekor sem igényeltünk vissza áfát, ezek fedezete is adómentes volt. Az alábbi esetekben keletkezik-e áfabefizetési kötelezettségünk, van-e számlakibocsátási kötelezettségünk? Illetve az átvevő önkormányzatoknak van-e áfabefizetési kötelezettsége?
1. Térítésmentesen adjuk át az eszközöket az önkormányzatoknak.
2. A társulás könyveiben szereplő értéken (értékcsökkentett) vagy megegyezés alapján egy bizonyos összegért adjuk át az eszközöket az önkormányzatoknak. Illetve mivel egy épületről is szó van, amelynek forgalmi értéke 20 000 000 Ft, ebben az esetben van-e következménye áfastátuszunkra az átadás-átvételnek?

Kérdés: Egy munkatársunk, aki magyar állampolgár, diplomataként dolgozik Ausztriában, budapesti állandó lakcímmel, továbbá 3,5 éve bécsi lakcímmel is rendelkezik, gépjárművet akar vásárolni – a diplomáciai kedvezményét kihasználva – áfamentesen. Tudomásunk szerint használt gépjármű belföldre hozatala után nem kell áfát fizetni, új gépjárműre viszont kell, de érdeklődésem során különböző értelmezéssel találkoztam, hogy mit is jelent pontosan az Áfa-tv.-ben szereplő meghatározás, és bizonytalanok vagyunk az ügylet pontos megítélésében. Kérem írják le, mely jogszabály alapján és van-e az adott esetben adófizetési kötelezettség?

Kérdés: A régi és az új áfatörvény alapján is áfakötelezettség kapcsolódik a támogatáshoz, ha a támogatás összege valamely konkrét szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés ellenértékét képezi. Ehhez kapcsolódóan kérdésünk, hogy ilyen esetben a támogatás összegét kell-e az adó alapjaként meghatározni, és erre kell felszámítani a hatályos áfakulcs figyelembevételével az adótartalmat, vagy a támogatás összegét bruttó összegként kell figyelembe venni, és ezen összegből kell visszaszámolni az áfatartalmat? (Például 25%-os adókulcs figyelembevételével, 1 000 000 Ft támogatás folyósítása esetén az adó alapja 1 000 000 Ft, az adótartalom 250 000 Ft; vagy az adó alapja 800 000 Ft, az adótartalom 200 000 Ft?)