1216 talált cikk az értékesítés kifejezésre

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk. Több ingatlant is értékesíteni szeretnénk. Az általános forgalmi adóról szóló törvény 2. számú melléklete szerint tárgyi adómentes a földterület (kivéve beépítésre szánt terület, építési telek), lakóingatlan értékesítése (lakóingatlannál kivéve az építés befejezését, valamint az építés befejezését követő első értékesítést). Mi minősül áfaszempontból lakóingatlannak, illetve földterületnek?

Kérdés: Önkormányzatunk vásárolt egy lakóingatlant, amelyet még nem lehet tudni, hogy milyen formában fog hasznosítani. Ha a lakóingatlant eladnánk vagy bérbe adnánk, a lakóingatlan utáni áfa levonásba helyezhető-e?

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlant adott el egy társaság részére. A szerződés szerint a társaság egy összeget fizetett az ingatlan átvételekor, majd a vételár maradék részét a társaság által építendő mélygarázsból, az önkormányzat részére parkolóhely átadásával volt köteles teljesíteni. Az ingatlannal kapcsolatos tulajdonjogunkat fenntartottuk a parkolóhelyek átadásáig. Azonban a társaság a mélygarázs megépítésére nem kapott engedélyt, így a kötelezettségét pénzben szeretné teljesíteni, amibe mi beleegyeztünk. Időközben a társaság az ingatlant parkolóként hasznosította. Áfa szempontjából mi a helyes eljárás?

Kérdés: Költségvetési szerv ingatlant vesz bérbe egy társaságtól. A szerződés szerint a költségvetési szervnek 3 havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot kell fizetnie biztosítékként, amely összeg a szerződés végén bérleti díjként tudható be. Esetleges károk esetén a társaság kielégítheti igényét az óvadékból, a költségvetési szerv pedig köteles azt kiegészíteni a 3 havi bérleti díj összegére?

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk közhatalmi tevékenységére tekintettel jelenleg nem adóalany. 2007. évben értékesíteni tervez egy gazdasági épületet 15 millió forintért. Úgy tudom, hogy ez az összeg beszámít a 4 millió forintos értékhatárba, azonban még ezen értékesítés után nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, csak az ezt követő értékesítésekre. Mit jelent ez áfa szempontjából 2007. évben, és mit 2008. évben? A 15 millió forintos ingatlanértékesítés után be kell-e jelentkezni az áfakörbe? Mi a helyzet a következő években, amikor várhatóan nem lesz ingatlanértékesítés, és nem végez más gazdasági tevékenységet a hivatal? Kérni kell-e az alanyi mentességet? Ha igen, mikor?

Kérdés: Önkormányzatunk 2006. december 1-jéig közhatalmi besorolású volt. 2006 májusában értékesítettünk egy ingatlant, melynek megnevezése "művelési ág alól kivett beépített terület", amelyen lakóingatlan áll. A lakóingatlant az állam (mint akkori tulajdonos) engedélyével építették. 1969-ben földhasználati jogot jegyeztek be rá a mostani vásárló javára – az 1965. évi árrész utáni ún. "C" akció keretében az ártéren lévő telep felszámolása keretében. 1992-ben átszállással lett önkormányzatunk tulajdona a terület, melyen már állt a lakóingatlan. A lakás tulajdonosa most megvásárolta a hozzá tartozó területet. A szerződésben részletfizetési kedvezményben állapodtak meg a felek a következőképpen. Az első vételárrészt követően a vevő 60 hónapon át, minden hó 15. napjáig 5000 Ft-ot fizet. Az eladó önkormányzatunk a vételár maradéktalan kiegyenlítéséig tulajdonjog-fenntartással él. A szerződés áfatartalomról nem tesz említést. 2006 decemberében önkormányzatunk egy másik ingatlan értékesítése kapcsán 4 000 000 Ft-ot meghaladó adóköteles bevételhez jutott. Ezért be kellett lépnie az áfakörbe. Kérdéseink a következők: – Jól értelmezzük-e hogy a lakóingatlanhoz tartozó ingatlan értékesítése tárgyi adómentes? – Első értékesítésnek számít-e a jelen ügylet? – A teljesítés napja a teljes kiegyenlítés, illetve a tulajdonjog-fenntartás dátuma-e (2011. 05. 15.)? – Csak addig kell-e számlát kiállítani a törlesztőrészletekről, amíg az önkormányzat áfaalany? – Tárgyi adómentes-e ez az értékesítés, vagy ha nem, hogyan kezelhető a szerződés?

Kérdés: Önállóan gazdálkodó önkormányzati költségvetési szerv vagyunk, adóköteles és adómentes tevékenységet egyaránt folytatunk. A dolgozók a magán-telefonbeszélgetéseiket kóddal elválasztják a hivatalos telefonbeszélgetéseiktől, és a magán-telefonbeszélgetéseket továbbszámlázzuk a dolgozók felé (közvetített szolgáltatás), de nem minden magánbeszélgetést. Van a dolgozók magánbeszélgetésén kívül egyéb közvetített szolgáltatásként továbbszámlázott telefondíj, pl. a büféhelyiséget bérlő telefonszámlája. Hogyan kell a telefondíj áfáját helyesen megbontani? Pl. 100 Ft bruttó telefonszámla, 20 Ft magánbeszélgetési díj, melyből 10 Ft továbbszámlázásra kerül, 10 Ft pedig nem, és 10 Ft egyéb közvetített szolgáltatás, pl. büfé. Melyik helyes: 1. 100 Ft bruttó telefondíj: 100-20 Ft (ez egyrészt a 10 Ft továbbszámlázott dolgozói magánbeszélgetés, 10 Ft pedig az egyéb közvetített telefonszolgáltatás, pl. büfé), ez a 20 Ft-ra eső áfa levonható áfa. 80 Ft-24 Ft a 80 Ft 30 százalékának áfája, az Áfa-tv. 33. § (4) bek. alapján nem vonható le, áfamentes. Az 56 Ft-ra eső áfa arányosításba vonható áfa. 2. 100 Ft bruttó telefondíj-20 Ft (összes közvetített szolgáltatásra jutó áfa, levonható áfa), 80 Ft-10 Ft (a tovább nem számlázott dolgozói magánbeszélgetések díjára jutó áfa, le nem vonható áfa), 70 Ft-21 Ft [ez le nem vonható áfa, a 33. § (4) bek. alapján] 49 Ft-ra jutó áfa arányosításba vonható áfa.

Kérdés: Bérbeadás céljából szereztünk be gépjárműveket. A jogszabályi rendelkezéseken nem tudtuk eligazodni. Azt szeretném megtudni, hogy az általunk tárgyi eszközként nyilvántartásba vett gépkocsik beszerzésekor felszámított áfát, továbbá ezek fenntartási, karbantartási parkolási költségeit, valamint a gázolaj áfáját levonhatjuk-e?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Az egyik könyvkereskedő céggel kötött szerződés szerint nekünk, mint vevőnek, legfeljebb egy évig lehetőségünk van a megvásárolt termék visszaküldésére, mely esetén a teljes vételárat visszatérítik számunkra. A fel nem használt termékeket visszaküldtük, a vételárat megkaptuk. Kell-e számlát kibocsátani?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. A távközlési hálózatok és nyilvános távbeszélő-állomások fenntartási és hibaelhárítási munkálataival az intézmény egy külső céget bízott meg. A szerződés szerint a külső cég csak akkor számláz, ha karbantartási munkák ténylegesen felmerültek, azzal, hogy a díjakat egy összegben, negyedévente kell fizetni a cég által kibocsátott karbantartási igazolás alapján 60 napon belül. Rendelkezésre állási díj nem merül fel. Kérdésünk, hogy folyamatosan teljesített karbantartásnál mi a teljesítés időpontja? Lehet-e a teljesítés időpontja a karbantartási igazolás dátuma vagy a tényleges fizetési határidő? Jól gondoljuk, hogy a fizetési határidő a teljesítés napja?