262 talált cikk az érvényesítés kifejezésre

Kérdés: A Kjt. 21/A. §-ának (1) bekezdése alapján 3 hónap próbaidő kikötése közalkalmazotti jogviszonyban kötelező. 2023. január 1-jétől kiegészült az Mt. 192. §-a az (5) bekezdéssel, miszerint a legfeljebb tizenkét hónapra létesített munkaviszony esetén a próbaidő tartamát – a 45. § (5) bekezdése és az 50. § (4) bekezdése szerint meghatározott tartam figyelembevételével – arányosan kell megállapítani. Az Mt. 45. §-ának (5) bekezdése és az Mt. 50. §-a nem alkalmazható a közalkalmazotti jogviszonyban [Kjt. 24. § (2) bekezdés], azonban az Mt. 192. §-a (5) bekezdésének alkalmazását a Kjt. nem zárja ki. Álláspontunk szerint, mivel az Mt. 192. §-a (5) bekezdésének első mondata az Mt. 45. §-ának (5) és 50. §-ának (4) bekezdésével megállapított próbaidő arányosítását írja elő, az nem alkalmazható a közalkalmazotti jogviszonyban (tehát 12 hónapnál rövidebb, helyettesítésre létrejött közalkalmazotti jogviszonyban is ki kell kötni legalább 3 hónap próbaidőt), mivel a közalkalmazotti jogviszonyban nem az Mt. 45. §-ának (5) bekezdése és az Mt. 50. §-ának (4) bekezdése alapján kerül meghatározásra a próbaidő, hanem a Kjt. 21/A. §-a alapján. A 12 hónapnál rövidebb, helyettesítésre létrejött közalkalmazotti jogviszonyban arányosítani kell a három hónap próbaidőt 2023. január 1-jétől?

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója elvált szülőként nevel egy gimnazista és egy 21 éves egyetemista gyermeket. Az egyetemista gyermek egy balesetben elveszítette a teljes bal karját. Ő saját jogán családi pótlékot kap, ami után az édesanya szülőként veszi igénybe a családi kedvezményt. Ha az egyetemista gyermek fogyatékossági támogatást venne igénybe a családi pótlék helyett, a családi kedvezményt továbbra is tudja-e érvényesíteni az édesanya?

Kérdés: Költségvetési szervünk kisadózó egyéni vállalkozóval van szerződéses kapcsolatban. Az egyéni vállalkozónak három gyermeke van. A három gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítheti-e a magánszemély ebben az esetben?

Kérdés: Szociális ágazatban (családsegítő központban) dolgozó közalkalmazott 2026. augusztus 1. napjával szeretne a nők kedvezményes nyugdíjába menni (szolgálati ideje megvan). A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése nélkül igényelheti-e a kedvezményes nyugdíjat? Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a közalkalmazottnak?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású szociális intézményünk duális képzőhelyként működik. Az intézmény vezetője köthet-e megbízási szerződést az általa vezetett intézménnyel óraadói tevékenységre, elméleti és gyakorlati órák megtartására? A vezetői megbízása kapcsán intézményvezetőként a duális képzés szervezése, ellenőrzése, pénzügyi felügyelete a munkakörébe tartozik. Az óraadói oktatói tevékenység emellett megbízási szerződés keretében ellátható-e, ebben az esetben ki a megbízó, ki írja alá a szerződést?

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója vásárolt egy ingatlant közösen az élettársával 26 millió forintért, 50-50%-os tulajdoni részesedéssel. 35 éven aluliak, és ez az első ingatlanjuk. Igénybe vehető-e az első lakástulajdont szerzőkre vonatkozó illetékkedvezmény?

Kérdés:

Költségvetési szervünk munkavállalójának négy kiskorú gyermeke van, és úgy nyilatkozott, hogy igénybe veszi év közben a munkabéréből a családi adó- és járulékkedvezményt. Bruttó 600.000 forint a havibére. Az édesanya is felvételt nyert költségvetési szervünkhöz, havi 350.000 forintos bruttó munkabérért. Az anyuka nyilatkozott a négy gyermeket nevelő anyák kedvezményéről (a továbbiakban: NÉTAK), de ez járulékkedvezményre nem jogosítaná. Ebben az esetben szükséges-e az édesanyának nyilatkoznia a családi adó- és járulékkedvezmény igénybevételéről is? Az anyuka igénybe tud venni járulékkedvezményt, ha az apuka már igénybe vette?

Kérdés:

Önkormányzatunk dolgozójának három gyermeke van. 2007. 08. 29-én születtek a hármas ikrei, akik közül az egyik halmozottan sérült, tartósan beteg. A három gyermek közül kettő jelenleg is az édesanyjával lakik, utánuk családi pótlékot folyósítanak. A halmozottan sérült harmadik kisfiút 2021-ben szociális intézményben helyezték el. Ettől az időponttól a családi pótlékot az intézmény kapja mint tartási díjat, az édesanya lemondott róla. 2025-ben a gyermek betöltötte a 18. életévét, az intézmény kérésére gondnokot kellett kijelölni számára, mivel az állapota nem teszi lehetővé, hogy ügyeit maga intézze. A tartósan beteg gyermek után az édesanya a születésétől számítva több mint 14 évig kapta a családi pótlékot. A magánszemély édesanya jogosult-e a személyijövedelemadó-mentességet igénybe venni? A családi járulékkedvezményt kettő vagy három gyerekre veheti igénybe az édesanya?

Kérdés: Önkormányzatunk postát üzemeltet. A Szerencsejáték Zrt.-vel szerződést kötöttünk sorsjegy-értékesítés kapcsán. A Szerencsejáték Zrt. óvadéki számla nyitását tette kötelezővé, mely ügynöki számla, nem pénzforgalmi, és korlátozott rendeltetésű. Az óvadéki számlára egy előírt összegű óvadékot kell befizetni, valamint felhatalmazást kell adni csoportos beszedési megbízásra. Az óvadék átvezetésének könyvelésében (mind kiadásként, mind bevételként), valamint az utána lévő sorsjegy-értékesítés során keletkező bevétel és a Szerencsejáték Zrt. által inkasszált vagy csoportos beszedéssel teljesített kiadás könyvelési tételeiben szeretnék segítséget kérni. Elegendő a fent leírt tranzakciók végrehajtásához egy óvadéki számla, vagy szükséges pénzforgalmi számlát is nyitni? Kötelező POS-terminált üzemeltetni a sorsjegy-értékesítéshez? Amennyiben igen, ez a POS-terminál hozzárendelhető az óvadéki számlához? A Szerencsejáték Zrt. külön kérése, hogy az óvadéki számlára utaljunk 5000–10.000 forintot, ami fedezheti az esetlegesen felmerülő többletköltségeket. Jeleztem, hogy számla, bizonylat hiányában ennek nem tudunk eleget tenni, ám erre azt mondták, hogy ebben az esetben megbontják az óvadék összegét, és azt kötbér terheli. Ezt hogyan tudnám szabályosan elkerülni?

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottjának két gyermeke van. Az édesanya és a két gyermek állandó lakcíme azonos, illetve van egy ideiglenes lakcímük is. Az édesapa ideiglenes lakcíme megegyezik az édesanya és a két gyermek állandó lakcímével. A családi pótlékot az édesanya kapja a két gyermek után, melynek felét odaadja az édesapának. Tehát nem váltak el, de életvitelszerűen a két szülő nem él együtt, felváltva gondozzák gyermekeiket, egymás közti megállapodás alapján, de a családi pótlékra teljes mértékben az édesanya jogosult. Ebben az esetben mindkét szülő igénybe veheti-e a családi kedvezményt év közben úgy, hogy az édesanya az egyik gyermek után és az édesapa a másik gyermek után? Ha igen, akkor mennyi kedvezményt érvényesíthet az édesapa és mennyit az édesanya?