Találati lista:
11. cikk / 212 Hivatalsegéd szabadsága
Kérdés: Önkormányzatnál az Mt. hatálya alá tartozó hivatalsegéd van foglalkoztatva határozatlan idejű munkaszerződéssel. Jelenleg 115 nap ki nem adott szabadsága van nyilvántartva, mely az előző vezetés ideje alatt halmozódott fel. Kiadható-e a bent ragadt szabadsága a dolgozónak? Ugyanezen foglalkoztatott tekintetében kérdezem, hogy kötelező-e megadni neki a garantált bérminimumot? A végzettsége 8 általános és ruhaipari szakmunkás, de – véleményem szerint – a munkakör betöltéséhez nem szükséges a végzettsége.
12. cikk / 212 Jubileumi jutalom
Kérdés: Munkatársunk 2024. 09. 01. nappal került hivatalunkhoz köztisztviselői jogviszonyba. A Kttv. szerinti jubileumi jutalomhoz történő beszámítás alapján 26 év 6 nap jogosító idővel rendelkezik. A munkavállaló nyilatkozata alapján a korábbi munkáltatóknál nem került kifizetésre a 25 éves jubileumi jutalma. A korábbi munkáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban állt. Az Eszjtv. szerint szolgálati elismerés jár 25 év jogviszony után. Az Eszjtv. és a Kttv. ugyanazon szolgálati időket tekinti a jubileumi jutalom/szolgálati elismerés alapjának. A fennálló helyzetben a jelenlegi munkáltató – utólagosan – köteles-e kifizetni a köztisztviselőnek a 25 éves jubileumi jutalmat?
13. cikk / 212 Köznevelési foglalkoztatotti jutalom
Kérdés: Óvodapedagógusunk 2024. augusztus 1. napján volt jogosult a 40 éves jubileumi jutalomra, aminek kifizetését 3 héttel később kérte. Ezzel egy időben kézhez kaptuk tőle a nyugdíjas határozatát, amely szerint 2024. július 24. napjától nyugdíjas. Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya nem szűnt meg. Ilyen esetben is kifizethető az általa kért jubileumi jutalom?
14. cikk / 212 Szabadság görgetése
Kérdés: A polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselőnek több mint nyolc éve görgetett (felhalmozódott) szabadsága a Kttv. 104. §-ának (6) bekezdése alapján – eltérve a 192. §-ban előírt elévülési szabályoktól – mikor fizethető ki, vagy hogyan adható ki? Munkaviszonya nem szűnt meg. A szabadságkimutatásnak tartalmaznia kell az összes előző évekről áthozott szabadságnapokat?
15. cikk / 212 GYES-ről visszatérő anyuka szabadsága
Kérdés: GYES-ről visszatérő munkatársunk a szülési szabadság igénybevétele előtt vezetői pozícióban volt (szociális intézmény), amely alapján megillette őt +5 nap vezetői/beosztás szerinti pótszabadság. A számításnál figyelembe kell vennem ezt a +5 nap vezetői szabadságot, vagy csak az alapszabadságot és a gyermek után járó pótszabadságot?
16. cikk / 212 Adatszolgáltatás költségvetési szerv tartozásállományáról
Kérdés: A költségvetési rendeletünkben évek óta szerepel a következő rendelkezés: "A költségvetési szerv vezetője e rendelet 16. mellékletében foglalt adatlapon köteles a tartozásállományról adatot szolgáltatni. A költségvetési szerv az általa lejárt esedékességű elismert tartozásállomány tekintetében – nemleges adat esetén is – havonta a tárgyhó 25-i állapotnak megfelelően a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig az önkormányzat jegyzője részére köteles adatszolgáltatást teljesíteni." Az idei évi rendelet összeállításakor meg szerettünk volna bizonyosodni arról, hogy ezt a rendelkezést egy magasabb rendű jogszabály írja elő, és nem mi magunk állítottuk fel ezt a szabályt. Azonban nem találunk erre vonatkozóan egy jogszabályban sem ilyen előírást. Átnéztük nagyon sok önkormányzat költségvetési rendeletét, és majdnem mindegyikben szerepel ilyen rendelkezés. Kérjük az Önök szakértőinek segítségét abban, hogy melyik jogszabály ír elő ilyen kötelezettséget!
17. cikk / 212 Jubileumi jutalom
Kérdés: Önkormányzatunk társulási formában tart fönn óvodát. 2023. október 12-én nyugdíjba ment az egyik pedagógus, 5 havi jubileumi jutalom járt neki, amit meg is kapott. Viszont a pedagógusok bérének rendezésénél láttuk, hogy az újonnan bevezetett esélyteremtési illetmény is részét képezi a jubileumi jutalomnak, amit nem kapott meg. Az új bér alapján kell kifizetni a jubileumi jutalmat? A kifizetés pillanatában még nem volt korrigálva a bére.
18. cikk / 212 Kötelezettségvállalás rögzítése
Kérdés: Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv vagyunk. Honlapunkon még 2023-ban szeretnénk a következő évre vonatkozó pályázati kiírást megjelentetni. Az Ávr. 45. §-ának (1) bekezdése szerint a pályázati kiírás kötelezettségvállalásnak tekintendő. A pályázati felület csak 2024-ben jelenik meg, 2024-ben kerül sor az elbírálásra és a nyertesek kihirdetésére, a támogatások kifizetésére. Megfelelően járunk-e el abban az esetben, ha 2023-ban jövő évi kötelezettségvállalásként rögzítjük a pályázati kiírás szerinti összeget, és a kötelezettségvállalás a 2024. évi költségvetésünket terheli? Annak eldöntésénél, hogy a kötelezettségvállalás mely költségvetési évet terheli, mely dátumot kell figyelembe venni? A pályázati kiírás megjelenésének dátumát, vagy a pályázati kiírásra való jelentkezés kezdetének időpontját? A 2024. évi költségvetési törvény alapján a forrás/fedezet 2024-ben rendelkezésre áll.
19. cikk / 212 Intézményvezető munkajogi intézkedései
Kérdés: Önkormányzatunk intézményének dolgozója munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését kérte, munkáltatójával megegyezve olyan megállapodást kötöttek 2023. március 30. napján, hogy a munkaviszony megszűnésekor, azaz 2023. április 30-án, 2 havi végkielégítésben részesül a dolgozó. A megállapodás aláírását követő napon, azaz 2023. március 31-én az intézményvezető munkaviszonya nyugdíjba vonulás miatt megszűnt. Az intézmény költségvetésének tervezésekor végkielégítés jogcímen kiadást nem terveztek. Az intézményvezető munkáltatói jogkörében eljárva a bérjellegű kiadások terhére ennek ellenére kötelezettséget vállalt. Az új intézményvezető 2023. április 7. napján kezdeményezte a költségvetési szerv költségvetésében a jogcímek közötti átcsoportosítást, s így a végkielégítés jogcím alatt rendelkezésre állt a szükséges összeg, a járandóság kifizetésre került.
1. Megtehette-e az intézményvezető, hogy a személyi kiadások terhére kötelezettséget vállalt munkáltatói jogkörben úgy, hogy erre jogcím nem volt?
2. Amennyiben nem tehette meg, ezzel megkárosította az önkormányzatot a jogtalan kifizetéssel? (Bérkerettúllépés nem történt.)
3. Kötelezhető-e arra, hogy a kifizetett végkielégítés összegét mint kártérítést utólag megtérítse az önkormányzat számára?
4. Meddig terjed az intézményvezető személyi kiadások feletti rendelkezési joga?
1. Megtehette-e az intézményvezető, hogy a személyi kiadások terhére kötelezettséget vállalt munkáltatói jogkörben úgy, hogy erre jogcím nem volt?
2. Amennyiben nem tehette meg, ezzel megkárosította az önkormányzatot a jogtalan kifizetéssel? (Bérkerettúllépés nem történt.)
3. Kötelezhető-e arra, hogy a kifizetett végkielégítés összegét mint kártérítést utólag megtérítse az önkormányzat számára?
4. Meddig terjed az intézményvezető személyi kiadások feletti rendelkezési joga?
20. cikk / 212 Fordított áfa bevallása
Kérdés: Ha kiderült, hogy egy fordított áfás számla után megfizettük, kiegyenlítettük az adót, de az nem került bele az áfabevallás megfelelő sorába, akkor mi a teendőnk?
