480 talált cikk az étkeztetés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk részben önállóan működő költségvetési szervéhez tartozik a saját üzemeltetésű konyha. Az önkormányzat dolgozói részére étkezési utalványt ad (saját előállítású), amelyet csak a saját üzemeltetésű konyhában lehet levásárolni. A konyha pénzügyi gazdasági feladatait a polgármesteri hivatal látja el. Az utalvány kibocsátója a polgármesteri hivatal. A dolgozók étkezési díjukat ezzel az utalvánnyal fizetik meg.
Melyek az utalvány kiállításának, illetve a dolgozóknak történő átadásnak a könyvelési tételei?

Kérdés: A Megyei Közgyűlés 2011 februárjában döntött az intézményei átszervezéséről. 2011. május 1-jétől a közgyűlés beolvadással megszüntetett négy egészségügyi intézményt, melyeknek a Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház a jogutód intézménye, és a megszűnő intézmények a kórház telephelyei lettek. A megyei kórházban mint központban az élelmezési szolgáltatást, kiszervezett tevékenység keretén belül, külső intézet látja el mind az ellátottak, mind az alkalmazottak vonatkozásában. A négy telephelyen azonban saját konyhát üzemeltetnek, amely biztosítja az étkeztetést az ellátottak és alkalmazottak részére. A dolgozók részéről fizetendő étkezési díj a kiszervezett és a saját konyhai étkezés esetében telephelyenként is más és más pénzösszegbe kerül. A fentiekkel kapcsolatban kérdéseink: – Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése nem áll-e fenn a fentiek miatt? – Egy intézményen belül megvalósulhat-e az, hogy egy tevékenység kiszervezettként és sajátként is üzemel, illetve a dolgozók által térített étkezési díj összegét lehetséges-e telephelyenként meghatározni, vagy egységesíteni kell? Követelmény-e, hogy az étkeztetés a telephelyeken is kiszervezett tevékenység legyen, és az alkalmazottak részére egységes térítési díjat kell-e meghatározni?

Kérdés: Az önkormányzatok igazgatási tevékenysége és a szociális étkeztetés szakfeladaton lévő 1-1 fő közalkalmazott takarítónő kéri 40 év munkaviszonyra tekintettel munkaviszonya megszüntetését (lemondással vagy közös megegyezéssel). A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/A. § (1) bekezdése alapján az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezés és felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása és az állásból való felfüggesztés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. A fenti esetekben a polgármesternek nem kell a képviselő-testület döntését kérni az ügyben, hanem elfogadhatja a lemondást, illetve hozzájárulhat a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűnéséhez? A két álláshelyet be szeretnénk tölteni. E két állás betöltésére pályázatot kell kiírni a Kjt. 20/A. § (1) bekezdése alapján, vagy nem kötelező ez? Ha pályázat kiírása szükséges, akkor erről a képviselő-testület dönt? A kinevezésük a Kjt. 83/A. § (1) bekezdése alapján pedig szintén a képviselő-testület hatáskörébe tartozik (akkor is, ha nem kell pályázatot kiírni az állás betöltésére)?

Kérdés: Önkormányzatunknál önálló intézményként működik az ÁMK. Az óvodai és iskolai kedvezményes étkeztetésben részesülők után járó támogatást intézményfinanszírozásként adjuk át az ÁMK részére. Kérdésem, hogy az ÁMK-nál hogyan jelenik meg a könyvelésben az étkeztetési támogatás? Kell-e a támogatást könyvelni az 583224-es számlán, és ha igen, azt milyen módon?

Kérdés: Intézményünk önállóan működő költségvetési szerv. Az önkormányzat konyháját üzemelteti, amely keretében ellátja az óvodai és iskolai étkeztetést, de a szabad kapacitást kihasználva "külső" megrendelésre is főz. Áfaalany, negyedéves bevallásra kötelezett. A közfoglalkoztatás keretében alkalmazott dolgozók, akiket az intézmény foglalkoztat, az önkormányzat tulajdonában lévő földterületen – kizárólag saját konyha részére – zöldségféléket termelnek. Az önköltség-számítási szabályzat alapján megállapítjuk az előállított termék egységre jutó önköltségét (munkabér, járulék, vetőmag, gépi munka stb.), és ennek alapján belső számviteli bizonylattal dokumentáljuk a megtermelt mennyiséget, amelyet külön átadás-átvételi bizonylat alapján (mennyiség és érték feltüntetésével) átadunk a konyha részére. A konyha a készletet bevételezi. Milyen pénzforgalmi helyesbítő tételeket kell könyvelni a készletmozgással egy időben? Kell-e könyvelni a konyha költséghelyen az "élelmiszer-vásárlást" dologi kiadásként, és ezzel egy időben a 011300. Zöldségféle, dinnye, gyökér-, gumós növény termesztése szakfeladaton az önköltségi áron megállapított bevételt? A fenti könyvelési tétel módosítaná az áfabevallás levonható, illetve befizetendő adó sorait is.

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2699. "Kötelező étkezés elrendelése" kérdésében, mely szerint kötelezhető-e a dolgozó arra, hogy a munkáltató konyháján étkezzen, Önök hivatkoznak egy rendeletre, amely 1995-ben ezt a korábbi rendelkezést hatályon kívül helyezte. Kérem, szíveskedjenek közölni pontosan a PM rendelet számát, amely a korábbi rendeletet hatályon kívül helyezte, mert nem találjuk! Az AB határozatot megtaláltuk, amire még hivatkoztak ebben az ügyben.

Kérdés: GESZ jellegű oktatási szolgáltató intézmény vagyunk. A közétkeztetést igénybe veszik normatív támogatásban részesülő gyerekek is, 50%-os kedvezménnyel, vagy ingyenesen étkezőként, ami önkormányzat által finanszírozott, állami normatív támogatás. A közétkeztetés-elszámolásnál nyilvántartásunkban a bevétellel szembe tudjuk állítani a rá vonatkozó kiadásokat. Az áfabevallásunkban szerepeltetjük a kiszámlázott szolgáltatás befizetendő áfaösszegét, valamint az előzetesen felszámított áfa összegét arányosítással számítottan. Természetesen a befizetendő adó és az előzetesen felszámított adó nem egyezik meg teljes egészében. A bevallás időszakában hol befizetendő, hol visszaigényelhető adó (áfa) keletkezik. Kérjük szíves állásfoglalásukat megküldeni, hogy a közétkeztetési élelmezési kiadásokkal kapcsolatos előzetesen felszámított áfa visszaigénylése teljes egészében jogos lenne-e? Azaz a támogatási összeg és az ingyenes adagra való tekintet nélkül kell-e kiszámolni a visszaigényelhető áfaösszeget, vagy az általunk alkalmazott, arányos elszámolási gyakorlat a megfelelő?

Kérdés: Önkormányzati intézményként gyermekétkeztetést szolgáltatunk óvodai, iskolai gyermekek számára, alanyi jogon 50%-os díjon, esetenként ingyenes módon. A szülő által meg nem fizetett díjat az önkormányzat biztosítja a normatív alapon kapott állami támogatásból. Kérdés: Az étkezési díj szülők által meg nem fizetett részét mi módon tudjuk érvényesíteni az önkormányzat felé? (számla vagy finanszírozás?) Amennyiben finanszírozásként utalja az önkormányzat, akkor az átutalt összeg az áfás térítési díj, vagy a nettó – nyersanyagköltség – legyen? Ha a fenntartó önkormányzat az összeget finanszírozásként biztosítja, akkor az áfa visszaigénylésére nincs lehetőségünk? A konyha elkülönítetten működik, a tevékenység áfakörös, az étkeztetésért nyersanyagnorma +áfa térítési díjat fizet a gyermek szülője.

Kérdés: Napközi otthonos óvodánk főzőkonyhával rendelkezik, és igény esetén vendégétkezést is biztosít. Az elmúlt években az étkezési térítési díjak megfizetése utólag történt, hó végén. Ez azt eredményezte, hogy folyamatosan voltak hátralékos étkezők, akik nem fizették meg az étkezési térítési díjat. A mai napig is van néhány személy, akik viszonylag nagy összegű tartozást halmoztak fel. Az étkezési térítési díjak befizetése készpénzben történt az óvodában, melyről az élelmezésvezető készpénzes számlát állított ki. A nem fizető egyének esetében az elfogyasztott ételekről analitikus nyilvántartást vezetnek, ahonnan az elfogyasztott adag, valamint a fizetendő összeg kigyűjthető. Az óvoda önállóan működik, de nem önállóan gazdálkodik, az önkormányzat van megbízva a gazdálkodással. A követelések kimutatása a mérlegben (önkormányzat mérlegében) elismert vevői tartozás esetén lehetséges. Mi tehát a teendő, hogyan lehet "elismertetni" a tartozásokat a vevőkkel? Nyilatkoztatni kell az elfogyasztott étellel – dátum, összeg feltüntetésével – kapcsolatban? És ha nem ismeri el, illetve nem reagál a vevői elismerő nyilatkozatra, mi a teendő? Mi a teendő akkor, ha az illető külföldön dolgozik, tehát egyáltalán nem elérhető (itthoni tartózkodása bizonytalan)? Az elismerő nyilatkozatok megelőzik a felszólító levelet, vagy függetlenek egymástól?

Kérdés: Önkormányzat, illetve intézménye (pl. iskola) által fenntartott konyhánál a dolgozók kedvezményesen étkeznek, csak a nyersanyagnormát térítik meg. A rezsit (bér és járulékai + dologi kiadás) természetbeni juttatásként kapják. Kérdésem, hogy ez után az összeg után kell-e általános forgalmi adót fizetni a dolgozónak vagy az önkormányzatnak?