Találati lista:
81. cikk / 293 Külföldi kiküldetési előleg és a napidíj összege
Kérdés: Külföldi kiküldetés alkalmából előleget vesz fel a dolgozó, a kiküldetés végeztével elszámol a költségeivel, számlákkal alátámasztva. Így nem keletkezik adóköteles jövedelme. Emellett jár-e neki napidíj?
82. cikk / 293 Önálló tevékenységhez adott támogatás
Kérdés: Az önkormányzat költségvetésének terhére 150 000 Ft összegű támogatást szeretne nyújtani egy mű fordításához a szerzőnek. A kérdésünk, hogy adható-e támogatás magánszemélynek, illetve adó szempontjából az önkormányzatnak, illetve a magánszemélynek milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Kell-e a magánszemélynek számlát benyújtani az elszámoláshoz?
83. cikk / 293 Előző évről áthúzódó számla elszámolása
Kérdés: Hogyan kell elszámolni év végén és az azt követő év elején beérkező számlákat? Hogyan kell eljárnunk, amikor a számla teljesítése áthúzódik a következő évre?
84. cikk / 293 Önkormányzati rendezvények adómentessége
Kérdés: Az önkormányzati nyilvános rendezvényeket (pl. március 15-ei ünnepség) sok esetben nem az önkormányzat, hanem az önkormányzat által alapított költségvetési szerv, pl. a művelődési ház rendezi meg. Értelmezhető-e az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.35. pontja szerinti adómentesség abban az esetben, ha az önkormányzat önálló adószámmal rendelkező intézménye rendezi meg, illetve bonyolítja le a rendezvényt? A plakátokon általában az önkormányzat szerepel rendezőként, és az önkormányzat is biztosítja a pénzügyi fedezetet a rendezvényre.
85. cikk / 293 Tanulmányi támogatás adózása 2019-től
Kérdés: 2019-től milyen jogcímen kezelendő a munkavállalók részére továbbtanuláshoz nyújtott támogatás (képzési díj, útiköltség, tankönyv)? Ki (munkavállaló és munkáltató), milyen és mekkora mértékű járulékterheket visel? Azokat a képzéseket milyen elbírálás alatt ítéljük meg, melyek elvégzését a munkáltató kötelezően előírja, de azok iskolarendszer keretein belül valósulnak meg? Ebben az esetben milyen járulékterheket viselnek a felek? Amennyiben a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége származik, milyen módon tudja azt a munkáltató átvállalni? Értelmezésünk szerint egyetlen esetben nyújtható adómentes továbbtanulásra irányuló támogatás, amikor egy iskolarendszeren kívüli képzést a munkáltató a munkakör ellátásához kötelező jelleggel előírja.
86. cikk / 293 Fordított áfás ügyletek kötelezettségvállalásba vétele
Kérdés: Intézményünknél fedezethiány jelentkezett. Kiderült, hogy fordított adózás alá eső beruházás áfáját nem vettük kötelezettségvállalásba. Hogyan kellene eljárnunk a fordított áfás számlák kötelezettségvállalásánál?
87. cikk / 293 Lakosság részére, rendezvényre utazáshoz biztosított busz költségének elszámolása
Kérdés: Költségvetési intézmény (általános művelődési központ) rendezvényekre a lakosság részére utakat szervez, az utazási költséget költségvetéséből fizeti. Milyen juttatásnak kell minősíteni a lakosság egy részének ingyenesen biztosított buszköltséget, mi az adóvonzata, és milyen rovatra kell könyvelni?
88. cikk / 293 Érvényesítés
Kérdés: Önkormányzati intézmény házipénztárának belső ellenőrzése kapcsán az alábbi kérdésünk merült fel. Házipénztárból történő előleg kiadását kell-e érvényesíteni? (Az Áht. és Ávr. kapcsolódó rendelkezései számunkra nem adtak egyértelmű választ.)
89. cikk / 293 Csatlakozási díj átvezetése
Kérdés: Az önkormányzatnak a letéti számlájára kerülnek befizetésre a cégek által a villamossági hálózat kiépítésére vonatkozó szerződés szerinti csatlakozási díjak. Az önkormányzat feladata, hogy továbbutalja a szolgáltatónak. Hogyan könyveljük le, hogy az önkormányzat tovább-utalja a csatlakozási díjat a szolgáltatónak a letéti számláról?
90. cikk / 293 Önkormányzat költségvetési rendeletének módosítása
Kérdés: Önkormányzatunk költségvetési rendelete a költségvetést érintő módosítások, átcsoportosítások átvezetésének határidejére vonatkozóan az alábbi rendelkezést tartalmazza:
"A képviselő-testület a rendeletet a központi költségvetésből kapott, a feladatellátás alapján az adott önkormányzat által irányított költségvetési szervet megillető pótelőirányzatok, az átruházott hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítások, átcsoportosítások, valamint az önkormányzat által irányított költségvetési szervek saját hatáskörű előirányzat-módosításai, átcsoportosításai miatt legalább negyedévenként, de legkésőbb 2019. február 25-ig – december 31-i hatállyal – módosítja. Egyébként a képviselő-testület minden költségvetést érintő döntésekor a rendeletet módosítani kell."
A gyakorlatban legalább minden rendes testületi ülésre – havi rendszerességű, egyes esetekben a rendkívüli ülésre is – elkészítésre kerül az eredeti költségvetési rendeletet módosító rendelettervezet, mely a fentiek szerinti saját és átruházott hatáskörű döntések átvezetését tartalmazza, illetve a képviselő-testületi üléseken előzőekben elfogadott határozatok pénzügyi átvezetését, amennyiben az egy esetleges rendkívüli ülés miatt nem került átvezetésre. Az adott rendes ülésen megszületnek a költségvetési rendeletet érintő további pénzügyi döntések, és az ülés végén ezen döntések átvezetésével együtt tesszük fel szavazásra a kiküldött költségvetést módosító rendelettervezetet. (Ezt követően azonnal megtörténnek az átvezetések, és az alaprendeletet módosító rendelet kihirdetésre kerül.) Előfordul olyan eset, hogy az így szavazásra feltett módosító rendelettervezet nem kapja meg az elfogadásához szükséges minősített többséget. Mi a teendő abban az esetben, ha a képviselő-testület nem fogadja el a módosító költségvetési rendelettervezetet a fentiekben említett szabályozás alapján?
"A képviselő-testület a rendeletet a központi költségvetésből kapott, a feladatellátás alapján az adott önkormányzat által irányított költségvetési szervet megillető pótelőirányzatok, az átruházott hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítások, átcsoportosítások, valamint az önkormányzat által irányított költségvetési szervek saját hatáskörű előirányzat-módosításai, átcsoportosításai miatt legalább negyedévenként, de legkésőbb 2019. február 25-ig – december 31-i hatállyal – módosítja. Egyébként a képviselő-testület minden költségvetést érintő döntésekor a rendeletet módosítani kell."
A gyakorlatban legalább minden rendes testületi ülésre – havi rendszerességű, egyes esetekben a rendkívüli ülésre is – elkészítésre kerül az eredeti költségvetési rendeletet módosító rendelettervezet, mely a fentiek szerinti saját és átruházott hatáskörű döntések átvezetését tartalmazza, illetve a képviselő-testületi üléseken előzőekben elfogadott határozatok pénzügyi átvezetését, amennyiben az egy esetleges rendkívüli ülés miatt nem került átvezetésre. Az adott rendes ülésen megszületnek a költségvetési rendeletet érintő további pénzügyi döntések, és az ülés végén ezen döntések átvezetésével együtt tesszük fel szavazásra a kiküldött költségvetést módosító rendelettervezetet. (Ezt követően azonnal megtörténnek az átvezetések, és az alaprendeletet módosító rendelet kihirdetésre kerül.) Előfordul olyan eset, hogy az így szavazásra feltett módosító rendelettervezet nem kapja meg az elfogadásához szükséges minősített többséget. Mi a teendő abban az esetben, ha a képviselő-testület nem fogadja el a módosító költségvetési rendelettervezetet a fentiekben említett szabályozás alapján?
