Találati lista:
101. cikk / 215 Szolgáltatás továbbszámlázása
Kérdés: Az állami intézmények közötti, az áfa hatályán kívüli szolgáltatás továbbszámlázása a számlán milyen áfatartalommal kell, hogy szerepeljen? (Nincs bérleti díj, a kérdés az áram adókörön kívüli tételére vonatkozik.)
102. cikk / 215 Leltárhiány megtérítése
Kérdés: Intézményünk költségvetési szerv. Év végével leltárhiány került megállapításra, melyet szeretnénk megtéríttetni a munkavállalóval. A?nyilvántartásunkban nettó értéken szerepelnek a készletek. A számlát nettó értékben áfa nélkül, nettó értékben áfával, vagy felbruttósított nettó értékben állítsuk ki?
103. cikk / 215 Megbízási jogviszony pénzügyi, számviteli területen
Kérdés: Költségvetési szervnél számviteli, pénzügyi területen lévő státuszt megbízási jogviszonnyal be lehet tölteni?
104. cikk / 215 Elismert kötelezettség
Kérdés: Költségvetési szervünknél külső ellenőrzés során az alábbi megállapítást, észrevételt tették: "A kötelezettség összesen sora a főkönyvi kivonattal és analitikával megegyezett. A kötelezettség állományának év végi egyeztetése szabályosan megtörtént, ugyanakkor a szállítói kötelezettségről az Szt. 42. §-ának előírása ellenére a szállító partnerek által hitelesített visszaigazolások nem állnak teljeskörűen rendelkezésre, mivel a dokumentáltan kiküldött egyenlegkérő leveleket döntő részben költségvetési intézmények nem igazolták vissza a mérlegkészítés időpontjáig". Ez azt jelenti, hogy a szállító által visszaküldött hitelesített egyenlegközlők jelentik az elismertséget? Véleményünk szerint a könyvvizsgáló felelőssége, hogy a "Külső megerősítési eljárások eredményei (jelen esetben számlaegyenlegek) releváns és megbízható könyvvizsgálati bizonyítékot nyújtanak-e, vagy szükség van-e további könyvvizsgálati bizonyítékra", valamint a könyvvizsgálati bizonyíték megbízhatóbb, ha a gazdálkodóegységen kívüli független forrásokból szerezték be. Kötelezettségegyenlegek esetén megbízható képet a mérlegfordulónap utáni pénzkifizetések, vagy harmadik féltől érkezett levelezés és egyéb nyilvántartások mutatnak, nem pedig az általunk nem teljeskörűen visszakapott és bemutatott egyenlegközlők.
105. cikk / 215 Érvényesítésre jogosult személyek kijelölése
Kérdés: Az adószakértő munkaköri leírásában szerepel az érvényesítési feladat ellátása. Ezenfelül a pénzügyi kötelezettség zavartalan működése érdekében több megfelelő végzettségű pénzügyi munkatárs külön írásbeli meghatalmazással rendelkezik az érvényesítői jogkör gyakorlásáról, de a munkaköri leírásukban nem szerepel. Aláírásmintával a jogcím gyakorlásához rendelkeznek. Mivel az Ávr. 55. §-ának (2) bekezdése csak az írásbeliséget írja elő kötelező erővel, és a kijelölés módjáról nem rendelkezik, ezért kérdésünk arra vonatkozik, hogy intézményünk eleget tett az Ávr. 58. §-ának (4) bekezdésében az érvényesítők kijelölésére vonatkozó előírásnak? Az Ávr. 55. §-ának (2) bekezdése értelmében a kötelezettséget vállaló szervnél kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére költségvetési szerv gazdasági vezetője, vagy az általa e rendelet előírásainak megfelelően írásban kijelölt, a 9. § (5) bekezdésének a) pontja szerinti költségvetési szerv alkalmazásában álló személy jogosult.
106. cikk / 215 Beolvadás áfarendszerbeli megítélése
Kérdés: Egy korlátolt felelősségű társasági formában működő leányvállalat beolvad részvénytársasági formában működő anyavállalatába (az anyavállalat a beolvadáskor belföldön nyilvántartásba vett adóalany). Álláspontunk szerint, amennyiben a beolvadás kapcsán teljesülnek az Áfa-tv. 18. §-ának (1)–(2) bekezdéseiben meghatározott feltételek, akkor az Áfa-tv. hatályán kívüli ügyletről van szó, és a leányvállalatnak a beolvadással kapcsolatban nincs számlakibocsátási kötelezettsége, valamint nem keletkezik áfabevallási és áfafizetési kötelezettsége sem. Helyes ez a meglátás?
107. cikk / 215 Nyitó pénzkészlet
Kérdés: Melyek a legfontosabb tudnivalók a nyitó pénzkészlettel kapcsolatban?
108. cikk / 215 Költségvetési szerv tulajdonában álló busz üzemeltetése, bérbeadása
Kérdés: Önkormányzatunk 9, illetve 17 személyes kisbusszal rendelkezik. Szeretnénk a buszt bérbe adni. Milyen módon tehetjük ezt meg? Hogyan kell szabályozni a bérbeadást? Szükséges-e hozzá külön szabályzat, illetve milyen egyéb módon kell szabályozni a felelősséget, mely számviteli szabályokra kell odafigyelni?
Mi a helyzet abban az esetben, ha az önkormányzat saját közalkalmazott sofőrt is biztosít a bérbeadáshoz?
Mi a helyzet abban az esetben, ha az önkormányzat saját közalkalmazott sofőrt is biztosít a bérbeadáshoz?
109. cikk / 215 Teljesítésigazolás
Kérdés: Egészségügyi intézményekben az elmúlt időszakban megszigorították a számlák felszereltségét (megrendelés, teljesítésigazolás stb.). Van egypár olyan tevékenység, melynek a teljesítésigazolásával kapcsolatosan kérdések merültek fel:
1. Jelenleg az a szemlélet, hogy a teljesítésigazolásokat mind a két félnek alá kell írnia. Egy nagy egészségügyi intézményben számtalan olyan tevékenység van, melyeknél nem munkalap, nem szállítólevél a teljesítésigazoló ügyirat, hanem a kórház/rendelőintézet maga készít teljesítésigazolást. Kérdésünk az, hogy a teljesítésigazolásokat mindig mind a két félnek alá kell írni, vagy elég csak a megrendelőnek? Pl. átalánydíjas karbantartás esetében a szolgáltató cég a számla mellékleteként küld egy tájékoztatót a havi rendelkezésre állásról, a teljesítésigazolást akkor is mind a két félnek alá kell-e írni?
2. Kell-e a vagyon, illetve a felelősségbiztosítási számlák mellé teljesítésigazolás, ha igen, akkor mit kell tartalmaznia?
3. Közüzemi, közműdíjak esetében a szolgáltatók előlegszámlákat nyújtanak be, mely az általuk meghatározott átalánydíj összegét tartalmazza. Kell-e a számla mellé is teljesítésigazolás, vagy elég csak a havi elszámolói számla mellé tenni?
1. Jelenleg az a szemlélet, hogy a teljesítésigazolásokat mind a két félnek alá kell írnia. Egy nagy egészségügyi intézményben számtalan olyan tevékenység van, melyeknél nem munkalap, nem szállítólevél a teljesítésigazoló ügyirat, hanem a kórház/rendelőintézet maga készít teljesítésigazolást. Kérdésünk az, hogy a teljesítésigazolásokat mindig mind a két félnek alá kell írni, vagy elég csak a megrendelőnek? Pl. átalánydíjas karbantartás esetében a szolgáltató cég a számla mellékleteként küld egy tájékoztatót a havi rendelkezésre állásról, a teljesítésigazolást akkor is mind a két félnek alá kell-e írni?
2. Kell-e a vagyon, illetve a felelősségbiztosítási számlák mellé teljesítésigazolás, ha igen, akkor mit kell tartalmaznia?
3. Közüzemi, közműdíjak esetében a szolgáltatók előlegszámlákat nyújtanak be, mely az általuk meghatározott átalánydíj összegét tartalmazza. Kell-e a számla mellé is teljesítésigazolás, vagy elég csak a havi elszámolói számla mellé tenni?
110. cikk / 215 Kötelezettségvállalás
Kérdés: Az Ávr. kötelezettségvállalások pénzügyi ellenjegyzésének szabályaira vonatkozó 50. §-ának (1), valamint 55. §-ának (1)–(2) bekezdéseiben foglaltak alapján a pénzügyi ellenjegyzésnek (pénzügyi ellenjegyzés tartalmi meghatározása: a pénzügyi ellenjegyzés ténye és a pénzügyi ellenjegyző keltezéssel ellátott aláírása) kizárólag a kötelezettségvállalás dokumentumán fizikálisan szabad megtörténnie, avagy megengedett és szabályos-e az olyan ellenjegyzési mechanizmus, melynek keretében az integrált pénzügyi-számviteli rendszerben a kötelezettségvállalás részletező nyilvántartás szerinti adatainak informatikai úton történő virtuális ellenjegyzése történik meg? A folyamat következményeként a kötelezettségvállalás részletező nyilvántartása a következő adatokkal egészül ki: "Pénzügyi ellenjegyző: ... Pénzügyi ellenjegyzés dátuma: év/hó/nap". Az integrált pénzügyi-számviteli szoftverben a részletező nyilvántartásokhoz kapcsolódóan a kötelezettségvállalási dokumentumok pdf-formátumban való feltöltésének lehetősége biztosított. Amennyiben az informatikai úton való pénzügyi ellenjegyzés megengedett és szabályos, abban az esetben szükséges-e többletfeltételeknek e téren a pénzügyi-számviteli szoftvernek megfelelnie (például elektronikus úton történő hitelesítés szabályrendszere, időbélyeg alkalmazása stb.)? Hivatkozással a Költségvetési Levelek 3658. sorszámú kérdés-válaszára, a fenti kérdéskörhöz a következő szövegrész szorosan kapcsolódik: "3658. válasz: Kötelezettségvállalásnak a megkötött szerződést kell tekinteni, ahol a pénzügyi ellenjegyző elsőként, majd a kötelezettségvállaló másodikként írt alá. Az aláírások egy dokumentumon kell, hogy szerepeljenek az aláírás dátumának külön-külön szerepeltetésével. Szerződés esetében rögzíteniük kell a kötelezettségvállalást."
