349 cikk rendezése:
31. cikk / 349 Előírt végzettség megszerzésének elmulasztása
Kérdés: Család- és gyermekjóléti központunk 2018. 09. 05-én nem gyermekvédő pedagógus végzettséggel alkalmazott óvodai, iskolai szociális segítő munkakörben, határozatlan időre egy dolgozót, közalkalmazotti jogviszonyban (1963. áprilisi születésű). Mivel a 15/1998. NM rendelet előírja a nem gyermekvédő pedagógus végzettségűek részére a gyermek- és ifjúságvédelmi oklevél meglétét, és a dolgozó nem rendelkezett vele, az intézmény vezetője előírta részére 2023. 06. 15-ig a munkakör betöltéséhez szükséges végzettség megszerzését. A dolgozó bejelentette, hogy szeretné a nők kedvezményes (40 éves) nyugdíját igénybe venni, a szükséges 40 év szolgálati idővel a kormányhivatal igazolása alapján 2023. 08. hónapban már rendelkezni fog. 60 nap + 6 hónap felmentési idő járna neki. Kérésére jogviszonyának 2023. 08. hónapban felmentéssel történő megszüntetéséről az irat 2022. év végén elkészült. Jól értelmezzük, hogy mivel a közalkalmazott jogviszonyának a nők kedvezményes (40 éves) nyugdíjazása miatti felmentéses megszüntetése már folyamatban van, a közalkalmazottra már nem vonatkozhat az előírt végzettség megszerzésének elmulasztása miatti, 2023. 06. 15-i, törvény erejénél fogva történő megszüntetés is?
32. cikk / 349 Nők kedvezményes öregségi nyugdíja
Kérdés: Intézményünk 1983. 07. 01. óta közalkalmazotti alkalmazásban lévő munkavállalója a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idővel fog rendelkezni 2023 márciusában.
1. Rendelkezhet-e úgy a munkavállaló, hogy nem él a felmentési idő igénybevételével? Jelenleg nálunk nem szeretné igénybe venni a pedagógus a felmentési időt.
2. Lehetséges-e, hogy a felmentési időt a nyugdíjba vonulás után venné igénybe? Akár a korhatár betöltésére vonatkozó nyugdíjba vonuláskor? Vagy ez egy teljesen abszurd kérdés?
3. Mikortól kell/kellett volna már kiadni a felmentési időt ebben az esetben?
4. A munkáltató csak a felmentési idő felét köteles elengedni (8 hó/2 = 4 hó)? Ez lehet ebben az esetben a legkevesebb?
1. Rendelkezhet-e úgy a munkavállaló, hogy nem él a felmentési idő igénybevételével? Jelenleg nálunk nem szeretné igénybe venni a pedagógus a felmentési időt.
2. Lehetséges-e, hogy a felmentési időt a nyugdíjba vonulás után venné igénybe? Akár a korhatár betöltésére vonatkozó nyugdíjba vonuláskor? Vagy ez egy teljesen abszurd kérdés?
3. Mikortól kell/kellett volna már kiadni a felmentési időt ebben az esetben?
4. A munkáltató csak a felmentési idő felét köteles elengedni (8 hó/2 = 4 hó)? Ez lehet ebben az esetben a legkevesebb?
33. cikk / 349 Végkielégítés
Kérdés: Kifizethető-e a végkielégítés annak a köznevelésben foglalkoztatott közalkalmazottnak, akinek jogviszonya létszámleépítés miatt került felmentéssel megszüntetésre, de a felmentési idő alatt jogosulttá vált a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjára, és azt igénybe is kívánja venni, ezért a jogviszonyának jövőbeni megszűnése időpontjában nyugdíjasnak fog minősülni? Számít-e a felmentési okirat átadásának időpontja ebben az esetben? Vagy a Kjt. 37. §-a (2) bekezdésének a) pontja az okirat átadása után bekövetkezett nyugdíjasstátuszra is alkalmazandó? Kifizethető-e a végkielégítés abban az esetben, ha a jogviszony megszűnésének időpontjában szüneteltetné a közalkalmazott a nyugdíját, tehát az Mt. szerint nem minősülne nyugdíjasnak?
34. cikk / 349 Felmentési idő alatt elhunyt köztisztviselő végkielégítése
Kérdés: Önkormányzati hivatal köztisztviselőjének jogviszonyát felmentéssel szerettük volna megszüntetni a következőképpen:
2022. 07. 21-én lejárt a táppénzjogosultsága, a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat alapján a munkavégzésre egészségi okból nem volt alkalmas. Felmentéssel megszüntettük a jogviszonyát kéthavi felmentési idővel, amelyből 2022. 07. 22. – 2022. 08. 21-ig szabadság, 2022. 08. 22. – 2022. 09. 21-ig felmentés a munkavégzési kötelezettség alól. Tehát a jogviszonya 2022. 09. 21-én szűnt volna meg, és 37 évi jogviszony után még 8 havi végkielégítés és szabadságmegváltás is járna. Sajnos 2022. 08. 29-én meghalt. Ha a megszűnés jogcímét elhalálozásra módosítom, akkor 2022. 08. 22. – 2022. 09. 29-ig felmentési időre járó bért számfejthetünk-e, és végkielégítés ez esetben megilleti-e az örökösöket? A még ki nem vett szabadságok kifizetése, szabadságmegváltás jogcímen szerintem mindenképpen jár.
2022. 07. 21-én lejárt a táppénzjogosultsága, a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat alapján a munkavégzésre egészségi okból nem volt alkalmas. Felmentéssel megszüntettük a jogviszonyát kéthavi felmentési idővel, amelyből 2022. 07. 22. – 2022. 08. 21-ig szabadság, 2022. 08. 22. – 2022. 09. 21-ig felmentés a munkavégzési kötelezettség alól. Tehát a jogviszonya 2022. 09. 21-én szűnt volna meg, és 37 évi jogviszony után még 8 havi végkielégítés és szabadságmegváltás is járna. Sajnos 2022. 08. 29-én meghalt. Ha a megszűnés jogcímét elhalálozásra módosítom, akkor 2022. 08. 22. – 2022. 09. 29-ig felmentési időre járó bért számfejthetünk-e, és végkielégítés ez esetben megilleti-e az örökösöket? A még ki nem vett szabadságok kifizetése, szabadságmegváltás jogcímen szerintem mindenképpen jár.
35. cikk / 349 Szabadság a felmentési idő alatt
Kérdés: Intézményünkben egy közalkalmazott 8 hónap felmentési idővel nyugdíjba megy. A felmentési ideje szeptember 1-jével kezdődik, tehát a következő év január 1-jével tölti a felmentési idejének azt a részét, amelyben fel van mentve a munkavégzés alól. A törvény szerint erre az időre is jár neki a szabadság, de ezt – mivel egyébként is fel van mentve a munkavégzés alól – nem tudjuk neki kiadni, ebben az évben pedig úgy gondoljuk, hogy nem adhatjuk ki neki a jövő évre járó szabadságot. Mi a teendő ilyenkor?
36. cikk / 349 Személyi kedvezmény érvényesítése
Kérdés: Önkormányzatunk felmentési időre egy összegben előre fizetett ki juttatást. Hogyan veheti figyelembe a munkáltató a személyi kedvezményt az adóelőleg megállapításakor?
37. cikk / 349 Egészségügyi jogviszonyban dolgozó nyugdíjazása
Kérdés: Egészségügyi jogviszonyban dolgozó munkavállalónk nyugdíjba vonulását tervezi. Az Eszjtv. 12. §-ának (6) és (7) bekezdése szerint a közalkalmazottnak kell kérni a felmentését, és a munkáltató hozzájárulásával szűnik meg a munkaviszonya. Az Mt. 69. §-ának (1) bekezdése hivatkozik a felmondási időre, ami harminc nap. A felmondási idő feléről a dolgozót a munkavégzés alól fel kell menteni. A dolgozó a szakszervezet jogászához fordult, aki a következők szerint értelmezi a jogszabályt: "Az Eszjtv. 12. § (6) és (7) bekezdése – amely a jogviszony megszüntetéséről szól – szinte szó szerint vette át a Kjt. 30. §-ának (4) és (5) bekezdését. E joghely szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyt felmondással meg kell szüntetni, ha a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmondási idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi. Ez azt jelenti, hogy ha valaki »nők 40« nyugdíjba szeretne elmenni, és legkésőbb a jogviszonya megszűnésekor a »nők 40« nyugdíjhoz szükséges jogosultsági feltételek beállnak, kérelmére a jogviszonyát a munkáltatónak kell felmondással megszüntetnie. A törvény 1. §-ának (9) bekezdése szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyra az Mt. szabályait kell alkalmazni abban az esetben, ha a szolgálati jogviszonyról szóló törvény eltérően nem rendelkezik. Mivel az Eszjtv.-ben a felmondási idő mértékére nincs eltérő rendelkezés, ezért e tekintetben az Mt. 69. §-át kell alkalmazni. E szerint a felmondási idő hossza 40 év jogviszony után 90 nap. Összegezve: értelemszerűen a dolgozó jogviszonya a felmondási idő (90 nap) végével szűnik meg." Jelzése szerint a "nők 40" nyugdíjazás esetén a dolgozó kérelmére a dolgozó jogviszonyát munkáltatói felmondással kell megszüntetni. Ebben az esetben a felmondási idő 90 nap, melynek feléről a dolgozót a munkavégzés alól is mentesíteni kell. Az Mt. 66. §-ának (2) bekezdése előírja a munkáltató általi felmondás indokait, mely között nem szerepel a nyugdíjazás. A másik aggályunk, hogy ha a munkáltató mond fel, a dolgozó nem minősül még nyugdíjasnak, így a munkáltató általi felmondás esetén végkielégítést is kell fizetni a dolgozónak. Véleményünk szerint csak a dolgozó kezdeményezheti a felmentést, a törvényes felmondási idő 30 nap, mely a 69. § (3) bekezdés szerint maximum hat hónappal meghosszabbítható. Kérjük állásfoglalásunk megerősítését!
38. cikk / 349 Felmentési idejét töltő közalkalmazott szabadsága
Kérdés: Közalkalmazottunk 40 év szolgálati idővel szeretne nyugdíjba menni. A felmentési idő esetében 8 hó, a felében mentesítve van a munkavégzés alól. A szabadság hogyan jár, mind a 8 hónapra, vagy csak a munkával töltött időre (4 hó)?
39. cikk / 349 Intézményvezetői pótlék
Kérdés: A napközi otthonos óvoda vezetője a nők 40 éves nyugdíjazási lehetőségét kihasználva 2022. december 30. napjával szeretne nyugdíjba menni. A felmentési idő – mely május 1. napjával kezdődik (8 hónap) – alatt, különösen annak azon részén, amikor már nem végez munkát (4 hónap) – szeptember 1-jétől december 30-ig –, jár-e az intézményvezetői pótlék, illetve a nemzetiségi pótlék? Esedékes a 40 éves jubileumi jutalom is, ez 5 havi illetményének megfelelő összeg. Az illetmény tartalmazza-e ez esetben az ágazati pótlékot és az illetménypótlékokat?
40. cikk / 349 Jubileumi jutalom I.
Kérdés: Köztisztviselőnk kérte felmentését 2022. június 1-jétől, mivel a nők 40 éves kedvezményes nyugdíját szeretné igénybe venni 2022. augusztus 1-jétől. Első munkahelye a Volánnál volt 1978 júliusa és 1979 márciusa között, majd 1983 áprilisától dolgozott újra, a nagyközségi tanácsnál előadóként 1985 szeptemberéig. 1985 szeptemberétől 4 órás hivatalsegédi állása volt, majd 4 órában párhuzamosan a művelődési otthon igazgatója is lett. 1987 áprilisától 1990 végéig a GAMESZ-nél volt előadó, majd átkerült az akkori polgármesteri hivatalhoz 1991. januártól, ez a köztisztviselői jogviszonya jelenleg is fennáll. Foglalkoztatása alatt volt időszak, mikor csak 4 órában dolgozott, és olyan is, amikor egyszerre volt párhuzamosan kettő 4 órás munkaviszonya. A 4 órás foglalkoztatási viszony beszámít a jubileumi jutalomba, illetve ha egyszerre, egy időtartamban volt két 4 órás foglalkoztatási jogviszonya is, az beszámítható? Továbbá a Volánnál töltött évek – álláspontunk szerint – nem számíthatóak be. Valóban így van?
