326 cikk rendezése:
1. cikk / 326 Fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékértékesítés
Kérdés: Egy társaság az USA-ban bejegyzett elektronikai, szórakoztatóipari termékeket gyártó, értékesítő anyavállalatának Romániában bejegyzett fióktelepe, romániai székhellyel. A társaságot olyan román társaságnak kell tekinteni, amely Magyarországon nem rendelkezik magyarországi székhellyel, illetve gazdasági tevékenysége alapján bejelentkezésre (az áfa szempontjából) nem köteles. A társaság a közelmúltban szerződést kötött egy magyarországi székhelyű társasággal (magyar társaság), amely alapján az vállalta, hogy a magyar társaság tulajdonában álló stúdiókba speciális hangszórókat, mikrofonokat és keverőpultokat (berendezés) telepít, épít be. A berendezések értékesítése, telepítése magában foglalja a lábon álló hangszórók, mikrofonok telepítését, továbbá falakba, illetve mennyezetbe történő beépítését, kábelek fektetését, a falakon belüli huzalozást, kábelezést stb., a berendezések kalibrálását, szoftverek értékesítését, telepítését, tesztek elvégzését, amely munkafolyamat körülbelül 3-5 hetet vesz igénybe. A társaság egy magyar szolgáltatóval együttműködve végzi el ezt a tevékenységet a magyar társaság két telephelyén. A magyar szolgáltató a berendezések szállítását és telepítését is végzi. A társaság által elvégzett hangszórók, mikrofonok és keverőpultok értékesítése és telepítése mint termékértékesítés az Áfa-tv. 32. § szerinti fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékértékesítésnek minősül-e, és az Áfa-tv. 139. §-a alapján a fordított adózás szabályai szerint a beszerző köteles-e a termékértékesítés után felszámítani, bevallani, megfizetni az áfát?
2. cikk / 326 Hobbifestő festményeladása
Kérdés: Vásárolhat-e az önkormányzat magánszemélytől „festményt” számla nélkül, adásvételi szerződéssel? A hivatalunk egyik dolgozója hobbiszinten festeget. Képei semmiféle hivatalos nyilvántartásban nem szerepelnek. Tevékenységét magánszemélyként végzi, adószámmal nem rendelkezik, számlát adni nem tud. Vásárolhat-e az önkormányzat tőle adásvételi szerződés keretében – vagy bármilyen más formában – képet, amelyet az önkormányzat nyilvántartásba nem vesz, mert nem saját tulajdonba akarja, hanem például testvérvárosi látogatás alkalmával ajándékként adná?
3. cikk / 326 Intézményi konyha gyümölcsbeszerzése
Kérdés: Intézményünk két konyhát üzemeltet, amely az iskolai és óvodai gyermekétkeztetést látja el, szeretnének gyümölcsöt őstermelőtől vásárolni. Milyen feltételekkel tehetjük meg?
4. cikk / 326 Összeférhetetlenségi szabályok a beszerzési eljárásban
Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzéseire vonatkozó beszerzési szabályzatának elkészítésekor szeretnék rögzíteni az eljárás előkészítésében és lefolytatásában, valamint az eljárásban ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő személyként, szervezetként részt vevőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat. Tételes jogszabályi rendelkezést nem találtunk, amely alapján a szabályzat vonatkozó rendelkezéseit megfogalmazhatnánk. Van-e olyan jogszabályi rendelkezés vagy elvi iránymutatás, melyet alkalmazni kell az összeférhetetlenségi szabályok szabályzatban történő rögzítésekor?
5. cikk / 326 Határon átnyúló alanyi adómentesség 2025. január 1-jétől
Kérdés:
Községi önkormányzatunk az Áfa-tv. 7. §-a szerinti közhatalmi tevékenységen túl gazdasági tevékenységet is végez, amely tevékenységére alanyi adómentességet választott az önkormányzat (a közhatalmi tevékenységen túli gazdasági tevékenységeinkből származó bevétel évek óta nem haladja meg az alanyi adómentesség 12 millió forintos értékhatárát). Ezen tevékenységünk keretében kizárólag belföldi partnereink vannak, külföldi teljesítési helyű ügyletek nem fordultak elő, azonban ilyen ügyletekre a jövőben sor kerülhet. Ismereteink szerint 2025. január 1-jétől változnak az alanyi adómentesség szabályai. Milyen változások várhatóak? Mennyiben érintik a módosítások önkormányzatunkat?
6. cikk / 326 Magánszemély ingóértékesítése
Kérdés:
Költségvetési szervünk dolgozója ajándékba kapott ingó vagyontárgyát szeretné értékesíteni. Milyen adókötelezettsége keletkezik az értékesítés során?
7. cikk / 326 Igazgatási szolgáltatási díj
Kérdés: A 229/2012. Korm. rendelet 34. §-ának (2) bekezdése 2024. VII. 30-tól hatályos, és előírja, hogy az iskolai bizonyítványnyomtatványok másolatainak kiadásával összefüggésben nyújtott szolgáltatásokért nyomtatványonként 3000 forint térítési díjat kell megfizetni. Ez a térítési díj áfamentesnek minősül az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének i) pontja, vagy valamely másik jogcím alapján?
8. cikk / 326 Kényszertörléssel megszűnt beszállító
Kérdés: Önkormányzatunk szerződést kötött egy kft.-vel 2023-ban. A teljesítés határideje az idei év (2024). A feladat ellátása kapcsán előlegszámlát bocsátott ki a kft., ami kiegyenlítésre került, majd a feladatot teljes mértékben el is látták. A cég 2024-ben kényszertörlés alá került, a működéstől eltiltották, valamint az adószáma is törlésre került. A fennmaradó összeget hogyan tudja az önkormányzat kiegyenlíteni? Ilyen esetben végszámlát sem tud már a kft. kiállítani? Ha nem tud végszámlát kiállítani, akkor az önkormányzat könyveiben lévő előlegszámlát hogyan lehet szabályosan rendezni? Van arra lehetőség, hogy a kényszertörlés alatt álló kft. az önkormányzattal szemben fennmaradó követelését mint engedményező engedményezésre átadja az alvállalkozójának?
9. cikk / 326 Vámtartozás részét képező importáfára vonatkozó adólevonási jog
Kérdés: Az alábbi, fuvarozókat, illetve címzetteket (raktározókat) terhelő importáfaköltség átterhelés, átszámlázás útján történő érvényesíthetősége, továbbá a termékek tulajdonosainak adólevonási joga kapcsán merültek fel az alábbi kérdések. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet (UVK) 233. cikkének (3) bekezdése elsődleges kötelezettként a fuvarozók, illetve másodlagos kötelezettként a címzettek esetében is előírja az áruk vám elé állításáért való felelősséget. A vám elé állítás elmaradása esetében az UVK 79. cikke alapján ilyen esetekben behozatali vámtartozás keletkezik. A kötelezettséget nem teljesítő, jelen esetben a fuvarozó és a címzett adósnak minősül, a vámhatóság megállapítja a vámot, importáfát és ezekkel egyetemben a vámbírságot is. A fuvaros vagy a címzett a hivatkozott kötelezettség megszegése esetében megfizeti az importáfát. Az importáfa levonása kapcsán azonban tartalmi és formai feltételt is megállapít az Áfa-tv. A fuvarozók/címzettek (jellemzően raktárosok) által a nyújtott szolgáltatás járulékos költségeként továbbszámlázott importáfa levonásba helyezhető-e a tulajdonosi oldalon?
10. cikk / 326 Eszközbérlet magánszemélytől
Kérdés: Központi költségvetési szerv bérleti szerződéssel magánszemélytől utánfutót bérelne. A bérleti díj ellenértékéről kötelező-e számlát kiállítani, vagy elegendő a bérleti szerződés alapján megfizetni a bérleti díjat a magánszemélynek?
