Találati lista:
231. cikk / 338 Víziközmű bérbeadása
Kérdés: Önkormányzatunk törzsvagyonát képező ivóvíz- és szennyvízhálózatát a saját alapítású kft.-je felé – önkormányzati képviselő-testületi határozatával – bérbeadás útján hasznosítja. A víziközművagyont 1996. évben aktiváltuk. Adólevonási jogunk volt a szennyvízhálózat építésénél és a hálózat rekonstrukciós munkáinál. 1996-tól 2005-ig áfásan adtuk bérbe a hálózatot, illetve adtuk át üzemeltetésre. 2004. január 1-jétől egyéb ingatlanok bérbe-, illetve haszonbérbe adása tekintetében az általános szabályok szerinti adózást választottuk. Helyesen jártunk-e el az említett bérbeadási ügyletnél? A 10 év leteltével 2006-ban is áfásan kell-e számlázni a bérleti díjat, vagy mint a koncessziós törvény hatálya alá tartozó tevékenység (ha nem koncessziós szerződés van), nem gazdasági tevékenységként, hanem közhatalom gyakorlásával végzett tevékenységként tekinthetjük-e a víziközművagyon bérbeadását, és az áfa hatálya alá nem tartozó tevékenységként számlázhatjuk-e a bérleti díjat?
232. cikk / 338 Adólevonási jog gyakorlása
Kérdés: Önkormányzatunk bérbeadási célból kíván megvásárolni egy sportcsarnokot. A tervezés során felmerült az a kérdés, hogy milyen módon igazolhatjuk a beruházáshoz kapcsolódó beszerzések esetében az adólevonáshoz szükséges tartalmi feltételt, tehát azt, hogy a sportcsarnokot gazdasági tevékenységünkhöz kívánjuk hasznosítani. Egyáltalán van-e lehetőségünk az adólevonási jog gyakorlására?
233. cikk / 338 Cégtelefon magánhasználata
Kérdés: Mi tekinthető a cégtelefonok magáncélú használatának az Áfa-tv. szerint? Ha a magánhasználatot a cég továbbszámlázza a dolgozóknak, akkor az még mindig magánhasználatnak minősül, és ugyanígy nem vonható le az adó?
234. cikk / 338 Cégtelefon magánhasználati költségének továbbszámlázása
Kérdés: Miként változik a helyzet, ha az előző kérdésben szereplő példabeli magánhasználatnak csupán 29%-át számlázza tovább a dolgozókra (azaz nem éri el a 30%-os továbbszámlázási korlátot)?
235. cikk / 338 Cégtelefon magánhasználatának figyelemmel kísérése
Kérdés: Bonyolultnak tartottuk a céges telefon magánhasználatának figyelemmel kísérését, ezért azt – az Szja-tv. által biztosított – lehetőséget választottuk, miszerint vélelmezni lehet, hogy a beérkező számla 20%-a magánhasználat. Ennek ellenére a magánhasználat aránya valószínűleg meghaladja a 20%-ot, bár a pontos arányt nem tudjuk meghatározni. A beérkező számla 20%-át a dolgozóknak meg kellett téríteniük (áfával együtt). Kérdésünk, hogy ez esetben levonhatjuk-e a beérkező számla teljes áfatartalmát?
236. cikk / 338 Telefonszolgáltatás továbbszámlázása
Kérdés: A dolgozók a céges telefont üzleti és magáncélra egyaránt használják. Az üzleti és a magáncélt a gyakorlatban nehéz elkülöníteni, de becsléseink szerint a beszélgetések kb. 40%-a magánjellegű. Az Szja-tv. adta átalány lehetőséget választottuk, tehát a beérkező számla 20%-át magánhasználatnak tekintjük. Az Áfa-tv. azonban 30%-ról rendelkezik. Arra gondoltunk, hogy amennyiben a beérkező telefonszámla 30%-át a dolgozókra továbbhárítjuk, akkor egyben levonhatóvá válik a beérkező számla teljes áfatartalma. Helyesen gondoljuk?
237. cikk / 338 ISPA-forrásból finanszírozott beruházás áfája
Kérdés: Települési önkormányzataink (szennyvíz)beruházást hajtottak végre ISPA-támogatásból. Az egyik önkormányzat a beruházásban fővállalkozói szerepet töltött be. Hogyan alakul a beruházás áfájának megítélése?
238. cikk / 338 Készpénzforgalom szabályozása
Kérdés: Számítástechnikai szolgáltatást végző egyéni vállalkozó kérte, hogy korábban átutalással teljesített számláját a jövőben készpénzben egyenlítsük ki. Milyen feltételekkel tehetjük ezt meg költségvetési szervként? Melyik jogszabály rögzíti, hogy ki köteles bankszámlanyitásra?
239. cikk / 338 Önkormányzati támogatás bejelentése II.
Kérdés: Egy önkormányzat 100 százalékos tulajdonát képezi a Rendezvénycsarnok Kft. Részére az önkormányzat támogatást nyújt működési célra. A támogatás bejelentési kötelezettség alá tartozik-e a PM Támogatásokat Vizsgáló Irodája részére, a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet alapján? Bejelentési kötelezettség fennáll-e, amennyiben az önkormányzat részben vagy egyáltalán nem tulajdonosa egy támogatott gazdasági társaságnak?
240. cikk / 338 Települési víziközmű
Kérdés: Az önkormányzat víz- és csatornaszolgáltatási feladatait 100 százalékban az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság látja el. A szolgáltatást a társaság az önkormányzat által beapportált és azt követően 1995-től saját beruházásában megvalósított saját tulajdonú víziközmű-vagyona felhasználásával nyújtja. A Htv., illetve az Áht. 2005. évi XCII. módosítása alapján az önkormányzatok a tulajdonukban lévő, korlátozottan forgalomképes víziközmű-vagyont vagyonkezelésbe adhatják. A törvénymódosítás 2007. január 1-jén lép hatályba. A vagyonkezelés intézményével az önkormányzat a tulajdonjog megtartása mellett minden üzemeltetési és vagyonkezelési feladatot átadhat a vagyonkezelőnek, így az eszközökkel kapcsolatos beruházási feladatokat is. Mivel a kijelölés törvényi felhatalmazáson alapul, helyes-e az a feltételezés, hogy az ingyenesen megszerzett vagyonkezelői jog átadása, gyakorlása nem keletkeztet általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettséget? Ha a vagyonkezelői jogot a vagyonkezelő ingyenesen szerzi meg, a vagyonkezelésbe adás az önkormányzat részéről gazdasági tevékenységnek minősül-e? A vagyonkezelői jog átadása közhatalmi tevékenységnek minősül-e az önkormányzat szempontjából? Amennyiben nem minősül annak, akkor az önkormányzat csak a megépült közmű ellenérték fejében történő bérbeadásával, vagy pályáztatás keretében ellenérték fejében való vagyonkezelésbe adással válik-e jogosulttá az áfa levonására?
