350 talált cikk a gazdasági tevékenység kifejezésre

Kérdés: Nőnapra tekintettel, az önkormányzat gazdasági társasága bizonyos termékeket – gazdasági tevékenységünk elősegítése érdekében – ellenérték nélkül ad át. Hogyan kell elszámolni az ilyen ajándékot?

Kérdés: Az egyházakról szóló törvény a kegytárgyak értékesítését nem tekinti gazdasági tevékenységnek. Az egyház kegytárgyakat értékesít. Véleményünk szerint ez nem minősül gazdasági tevékenységnek, így nem kell adóalanynak bejelentkeznie. Helyes-e a vélekedésünk?

Kérdés: Önkormányzatunk törzsvagyonát képező ivóvíz- és szennyvízhálózatát a saját alapítású kft.-je felé – önkormányzati képviselő-testületi határozatával – bérbeadás útján hasznosítja. A víziközművagyont 1996. évben aktiváltuk. Adólevonási jogunk volt a szennyvízhálózat építésénél és a hálózat rekonstrukciós munkáinál. 1996-tól 2005-ig áfásan adtuk bérbe a hálózatot, illetve adtuk át üzemeltetésre. 2004. január 1-jétől egyéb ingatlanok bérbe-, illetve haszonbérbe adása tekintetében az általános szabályok szerinti adózást választottuk. Helyesen jártunk-e el az említett bérbeadási ügyletnél? A 10 év leteltével 2006-ban is áfásan kell-e számlázni a bérleti díjat, vagy mint a koncessziós törvény hatálya alá tartozó tevékenység (ha nem koncessziós szerződés van), nem gazdasági tevékenységként, hanem közhatalom gyakorlásával végzett tevékenységként tekinthetjük-e a víziközművagyon bérbeadását, és az áfa hatálya alá nem tartozó tevékenységként számlázhatjuk-e a bérleti díjat?

Kérdés: Önkormányzatunk bérbeadási célból kíván megvásárolni egy sportcsarnokot. A tervezés során felmerült az a kérdés, hogy milyen módon igazolhatjuk a beruházáshoz kapcsolódó beszerzések esetében az adólevonáshoz szükséges tartalmi feltételt, tehát azt, hogy a sportcsarnokot gazdasági tevékenységünkhöz kívánjuk hasznosítani. Egyáltalán van-e lehetőségünk az adólevonási jog gyakorlására?

Kérdés: Mi tekinthető a cégtelefonok magáncélú használatának az Áfa-tv. szerint? Ha a magánhasználatot a cég továbbszámlázza a dolgozóknak, akkor az még mindig magánhasználatnak minősül, és ugyanígy nem vonható le az adó?

Kérdés: Miként változik a helyzet, ha az előző kérdésben szereplő példabeli magánhasználatnak csupán 29%-át számlázza tovább a dolgozókra (azaz nem éri el a 30%-os továbbszámlázási korlátot)?

Kérdés: Bonyolultnak tartottuk a céges telefon magánhasználatának figyelemmel kísérését, ezért azt – az Szja-tv. által biztosított – lehetőséget választottuk, miszerint vélelmezni lehet, hogy a beérkező számla 20%-a magánhasználat. Ennek ellenére a magánhasználat aránya valószínűleg meghaladja a 20%-ot, bár a pontos arányt nem tudjuk meghatározni. A beérkező számla 20%-át a dolgozóknak meg kellett téríteniük (áfával együtt). Kérdésünk, hogy ez esetben levonhatjuk-e a beérkező számla teljes áfatartalmát?

Kérdés: A dolgozók a céges telefont üzleti és magáncélra egyaránt használják. Az üzleti és a magáncélt a gyakorlatban nehéz elkülöníteni, de becsléseink szerint a beszélgetések kb. 40%-a magánjellegű. Az Szja-tv. adta átalány lehetőséget választottuk, tehát a beérkező számla 20%-át magánhasználatnak tekintjük. Az Áfa-tv. azonban 30%-ról rendelkezik. Arra gondoltunk, hogy amennyiben a beérkező telefonszámla 30%-át a dolgozókra továbbhárítjuk, akkor egyben levonhatóvá válik a beérkező számla teljes áfatartalma. Helyesen gondoljuk?

Kérdés: Települési önkormányzataink (szennyvíz)beruházást hajtottak végre ISPA-támogatásból. Az egyik önkormányzat a beruházásban fővállalkozói szerepet töltött be. Hogyan alakul a beruházás áfájának megítélése?

Kérdés: Számítástechnikai szolgáltatást végző egyéni vállalkozó kérte, hogy korábban átutalással teljesített számláját a jövőben készpénzben egyenlítsük ki. Milyen feltételekkel tehetjük ezt meg költségvetési szervként? Melyik jogszabály rögzíti, hogy ki köteles bankszámlanyitásra?