690 talált cikk a GYED kifejezésre

Kérdés: A 288/2010. (XII. 21.) kormányrendelet előírásai szerint 2011. január 1-jével megalakultak a kormányhivatalok, amelyek átvették a központi költségvetési szervek jogszabályban meghatározott egyes feladatait és hatásköreit. Az általunk vizsgált költségvetési szervnél a kormányrendelet 28. § (2) bekezdés alapján a központi költségvetési szerv önálló jogi személyiséggel nem rendelkező területi egységei a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervévé váltak 2011. január 1-jétől. A feladat- és hatáskörök, valamint a feladatellátáshoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében ettől kezdve a kormányhivatal tekinthető az azonos feladatot ellátó, megszűnt területi szerv jogutódjának. A kormányrendelet szerint az átvett feladathoz tartozó ingó és ingatlan eszköz, valamint az infrastruktúra-állomány is térítésmentesen átadásra kerül a jogutód részére, a jogutódlás egyes kérdéseit az átalakulásban érintett szerveknek megállapodásban kell rögzíteni, a megállapodás megkötésére előírt határidő 2010. december 28-a volt. A rendelet 34. § (2) bekezdése szerint a jogutódlás során a vagyonállományt illetően a 2010. november 30-ai időpontot kellett figyelembe venni.
A megállapodások megkötésére egy kormányhivatallal sem került sor határidőre, ugyanakkor a feladatellátáshoz szükséges ingó és ingatlan eszközöket, immateriális javakat a kormányhivatalok használatba vették 2011. január 1-jétől. Az átadás-átvétellel kapcsolatos megállapodásokat 2011 második félévében fogják megkötni, az első aláírt szerződés 2011. június 30-i keltű. A központi költségvetési szerv a fent említett immateriális javakat és tárgyi eszközöket nem 2011. január 1-jével, hanem a megállapodások aláírásának napját követően, 2011. július 1-jével vezetné ki a könyveiből, és az értékcsökkenést is ő számolná el a megállapodás aláírásáig.
Az eszközök kivezetésének időpontja helyes-e? Az eszközöket a kormányrendelet szerinti jogutódlás napjával, azaz 2011. január 1-jével kell-e kivezetni a könyvekből, vagy arra csak a megállapodások aláírását követően kerülhet sor?

Kérdés: Közalkalmazotti jubileumi jutalomba nem számít bele a 30 napon túli fizetés nélküli szabadság. Mi a helyzet abban az esetben, ha valaki családtagjának ápolása miatt (ápolási díj) volt 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságon? Az intézmény nem számította bele a jogosultsági időbe, de fenntartói ellenőrzés alkalmából az ellenőrök kifogásolták. Szerintük bele kellett volna számolni, előbb járt volna a jubileumi jutalom.

Kérdés: Önkormányzatunk saját maga termeli meg a zöldségféléket saját konyhájára. Kérdésem, hogyan kerülhet be a készletek közé, és milyen értékkel kell ezt nyilvántartanunk?

Kérdés: Önkormányzatunk kötelező alapfeladatként köztemetőt üzemeltet. A temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők temető-fenntartási hozzájárulást fizetnek, s egyéb szolgáltatások után is van fizetendő díj. Kérdésünk, hogy helyesen járunk-e el, ha az ilyen jogcímeken fizetendő tételeket áfával növelten számlázzuk ki? Van-e lehetőség a tevékenységgel kapcsolatosan felmerült kiadások (pl. közüzemi számlák) áfájának levonására?

Kérdés: A 18/2009. (X. 6.) PM rendelet alapján költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet csak nyilvántartásba vett, regisztrált belső ellenőr végezhet. A rendelet hatálybalépése előtt szülési szabadságra, illetve GYED-re mentem. Kérdésem, hogy visszakerülhetek-e belső ellenőri munkakörbe, ha jelenleg nincs meg a regisztrációm, ha igen, mennyi időn belül kell kérelmezni a nyilvántartásba vételt (meddig láthatom el a feladatot regisztráció nélkül)? Erre vonatkozóan nem találok a kapcsolódó jogszabályokban iránymutatást.

Kérdés: A 46/2009. (XII. 30.) PM rendeletben előírtak szerint a K-11-es beszámolótáblázat 25. számú űrlapja "A helyi önkormányzatok adósságot keletkeztető Ötv. 88. § (2) bek. szerinti éves kötelezettségvállalásának (hitelképességének) felső határa" sorai és kitöltési útmutatója véleményem szerint nem teljesen egyértelműen fogalmazza meg a hitelképesség megállapításához szükséges információkat.
Az előző év(ek)ben keletkezett, tárgyévet terhelő fizetési kötelezettség (12-20. sorok) kitöltése során nem értelmezhető a 13. sor adatigénye, mivel a hosszú lejáratú kötelezettségekből a tárgyévet terhelő összeget a rövid lejáratú fizetési kötelezettségként kell minősíteni, bemutatni, elszámolni. Amennyiben a teljes hosszú lejáratú hitel még hátralévő teljes összegét kell bemutatni, akkor a hitel összege teljesen felborítja a számítást, hiszen csak egyévi bevétellel szemben lehetne kimutatni a hátralévő hitelösszeget.
A 14. sorban a tárgyévet megelőző évben felvett rövid lejáratú hitelek adatait kellene kimutatni. Problémát okoz, hogy a számviteli törvény szerint rövid lejáratú kötelezettségnek kell minősíteni – többek között – az egy üzleti (költségvetési) évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsönt, tehát amelyet abban az évben – december 31-e előtt – kell visszafizetni, amelyben a hitel felvételre került. Amennyiben a likvid hitelt nem kell ideszámítani, akkor minden éven belül visszafizetendő hitelt likvid hitelnek lehet minősíteni, és nincs adat ehhez a sorhoz. Az éven túli hitel nem rövid lejáratú hitel! A rulírozó hitel viszont inkább hosszú távú hitelnek nevezhető, hiszen a bank felé a rendelkezésre álló díjat folyamatosan kell fizetni, akár folyósítja a hitelt, akár nem. Amennyiben sor kerül a rulírozó hitel folyósítására, akkor annak a visszafizetése akár több éven keresztül is gördülhet, a folyamatos felvét és visszafizetés miatt. Viszont itt gond, hogy mely összeget kell bemutatni. A rendelkezésre álló hitelkeretet, vagy épp az adott pillanatban (december 31-én?) kimutatott, felhasznált hitelösszeget kell kimutatni?
A 18. sorba csak azokat a garancia- és kezességvállalásból származó fizetési kötelezettségeket kell beírni, amelyek nemcsak mint kötelezettség merültek fel, hanem mint pénzforgalom, biztosan megjelennek a könyvekben. Az egyezőség csak így állhat fel a mérleg hivatkozott sorával. Így viszont a valós, vállalt kötelezettség nincs bemutatva!
A 20. sor szállítói tartozások során is csak a számlával és nemcsak szerződéssel alátámasztott kötelezettséget kell kimutatni, bár a folyamatos szerződések számla nélkül is fizetési kötelezettséget eredményeznek. Ugyanakkor a ki nem fizetett számlák ellenértékének fedezete lehet a pénz (előirányzat)-maradvány is, és nem biztos, hogy azt a tárgyévi saját bevételből kell fedezni.
A táblázat nem tartalmazza teljeskörűen azokat a kifizetési kötelezettségeket, amelyeket a saját bevétel terhére vállalt a költségvetési szerv, csak azokat, amelyeket elvileg a saját bevételéből kellene fizetnie. Így egy saját bevételi forintot többször is elkölthet az önkormányzat, hiszen a táblázat adata – a gazdálkodásra jogosult képviselő-testület felé – azt sugallhatja, hogy hitelképes az önkormányzat.

Kérdés: Önkormányzatunk alapító okiratban önállóan működő költségvetési intézmény feladatai közé sorolta a lakó- és nem lakóingatlanokkal kapcsolatos feladatok ellátását. A lakóingatlanok bérleti díjait, valamint azok kiadásait alaptevékenységként a 6820011 szakfeladaton számolja el az intézmény. A nem lakóingatlanok között szerepelnek olyan épületek, melyek nem az alaptevékenységet szolgálják (pl.: vendéglátó-ipari helyiség, gyógyszertár, újságospavilon stb.), ezért felmerül a kérdés, hogy megteheti-e az intézmény, hogy az ingatlanok bérletidíj-bevételeit, az ingatlanok kiadásait szabad kapacitás kihasználásként a 6820022 szakfeladaton számolja el, hiszen az Ötv. 8. § (1) bekezdés szerint a lakásgazdálkodás önkormányzati feladat. Vagy kötelező ezeket vállalkozási tevékenységként könyvelni a 6820024 szakfeladaton? Ezen ingatlanok bevételei fedezik a kiadásokat, jelenleg önkormányzati támogatást nem igényel.

Kérdés: Önkormányzatunkat egy ingatlan-bérbeadással foglalkozó cég az alábbi problémával kereste meg. A szóban forgó cég zárt végű pénzügyi lízingszerződés keretében lízingel egy ingatlant. A tulajdoni lapon a lízingbe adó bank szerepel tulajdonosként, és a tulajdoni lap III. részében a lízingbe vevő fel van tüntetve, mint tulajdonjog-fenntartással történő átadás jogosultja. A lízingbe adó bank a továbbterhelt építményadóra áfát számít fel a továbbterhelő számlában. Visszaigényelhető az erre a tételre eső áfa?

Kérdés: Egy önkormányzat 100%-os tulajdonrésszel létrehozott több gazdasági társaságot kft., zrt., nonprofit kft., nonprofit zrt. formában. Kérdés, hogy amennyiben az említett társaságok megfelelnek az Áfa-tv. 8. §-ában foglalt feltételeknek, létrehozhatnak-e csoportos áfa-adóalanyiságot, lehetnek-e csoportos adóalanyiságban tagok?

Kérdés: A gyermektartás megelőlegezéssel kapcsolatos elszámolást szeretnénk megnyugtatóan tisztázni. Ehhez kérnénk segítséget. Hogyan kell elszámolni az önkormányzatok által megelőlegezett gyermektartásdíj-kifizetéseket? Az eddigi gyakorlat szerint a gyámhivatal határozata alapján az önkormányzat a gyermektartásdíj megelőlegezését a központi költségvetés terhére biztosította. Ennek alapján az önkormányzat által kifizetett gyermektartásdíjat a központi költségvetés megtérítette. Tehát e tétel az önkormányzatoknál lebonyolítás jellegű kiadás, ezért a kiadást a költségvetési átfutó kiadások számlán kellett elszámolni. A kiadások megtérítését ugyanezen a számlán számoltuk el. A 8/2010. (IX. 10.) NGM tájékoztató az államháztartás szakfeladatait tartalmazza, melyben a 889936. gyermektartásdíj megelőlegezés elszámolására szolgál. Több helyen érdeklődtünk, hogy a szakfeladatot melyik költségvetési szervnek (központi költségvetés, vagy az önkormányzat) kell alkalmaznia, mert annak következménye az elszámolás. Amennyiben 2010-től az önkormányzat költségvetésében kell szerepeltetni a kiadást, kérem abban is a segítségét, mely főkönyvi számlákat alkalmazzuk!