683 talált cikk a GYED kifejezésre

Kérdés: Milyen nagyságrendű kerekítési eltérés fogadható el az ingatlanvagyon-kataszter és a számviteli analitika egyeztetésekor?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Előfordul, hogy támogatást folyósítunk meghatározott intézeteknek. Kérdésünk, hogy mikor áfás a támogatás?

Kérdés: Önkormányzatunk a magyar-szlovák határ mellett fekszik, és egyik beruházásunkhoz szeretnénk onnan alapanyagot beszerezni. Kérdésünk az lenne, hogy a szlovák fél mint eladó által kiállított számlának milyen formai követelményeknek kell megfelelnie, ha külföldi fizetőeszközben állítják ki, illetve nálunk mint vevőnél az elszámolása hogyan történik, illetve milyen árfolyamon?

Kérdés: Az önkormányzatra vonatkozó áfaszabályok érdekelnének bennünket. Kezdő pénzügyesek vagyunk, segítségünk nincs. Nem értjük, az adóköteles kiadásba miért csak az élelmezéssel, veszélyes hulladékkal, úthasználattal kapcsolatos számlákat számolhatjuk el? Hol találjuk meg, miért így kell csinálni? Hol találjuk meg, mely bevallásokra kötelezett egy nagyközségi önkormányzat?

Kérdés: Oktatási intézmény vagyunk. Éves, fenntartó által elfogadott, illetve jóváhagyott költségvetésből gazdálkodunk. Kiadásaink, bevételeink működésre kerülnek felhasználásra. Könyvelésünk az államháztartási törvény (Áht.) alapján kettős könyvvitel. Ez az alapja a beszámolók elkészítésének. Szükség van-e a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján egy analitikus nyilvántartás vezetésére kötelezettségvállaláshoz? Véleményünk szerint e rendelet 67. pontja szabályozza a kötelezettségvállalás dokumentumait. A költségvetési intézmények az elfogadott éves költségvetésüket előirányzat alapján a főkönyvi könyvelésben (TTG-program) rögzítik, amely minden havi zárás után adatot szolgáltat a költségvetés időarányos felhasználásáról. Fenti rendelet alapján kötelezővé tették egy kötelezettségvállalást nyilvántartó analitikus rendszer vezetését. Kérem szíves válaszukat, hogy a beszámoló alapját jelentő főkönyvi könyvelés mellett van-e jelentősége és szakmai alapja egy ugyanolyan módszerrel egy második kettős könyvelés vezetésére!

Kérdés: Köztisztviselőnk számlára, saját gépjárművébe üzemanyagot vásárolt. Milyen adófizetési kötelezettség keletkezett?

Kérdés: Önállóan gazdálkodó közoktatási intézmény a gyermekétkeztetést vásárolt élelmezéssel biztosítja. Önköltségi áron (nyersanyagnorma + rezsi + áfa) beszerzi az élelmiszert, és továbbszámlázza az azt igénybe vevő gyermekeknek nyersanyagnorma + áfa áron. A gyermekek egy része rászorultságára tekintettel kedvezményben részesül alanyi jogon. Részükre az étkezéshez normatív állami támogatás vehető igénybe. Az intézménynek tovább kell-e számláznia a térítési díj és a kedvezmény (50, illetve 100 százalék) különbözetét, melyre az állami támogatás nyújt fedezetet, vagy bevételeit azon a szinten tervezi és teljesíti, amit a kedvezmények igénybevétele reálisan jelent? Ha a különbözetet a fenntartó és az állami támogatást igénybe vevő önkormányzat számlára kifizeti az intézménynek, áfavonzata van, ami a visszaigényelhető áfát az egyéb feltételek teljesítése esetén csökkenti, mert így magasabb lesz a beszedett áfa. Ha nem kell a fenntartó és állami támogatást igénybe vevő önkormányzatnak a különbözet áfája nem kerül be a beszedett áfába. (Bár ez utóbbi esetben az állam a nyújtott támogatás "kvázi áfatartalmát" visszavonja.)

Kérdés: Német nyelvet tanító tanárnő 2005. szeptember 3-án szült. Helyettesítő tanárt vettünk fel, aki 2007. szeptember 1-jétől nem kíván már iskolánkban tanítani. Szeretnénk, ha 2007. szeptember 3-ától visszajönne tanítani a jelenleg GYED-en lévő tanárnő. 2007. szeptember 3-ától GYES-en lesz, mivel ekkor lesz a gyermek 2 éves, ettől az időtől ugye korlátok nélkül vállalhat munkát? De hogyan alakul a tanárnő szabadsága, ha 2007. szeptember elején munkába kell állnia, mivel nincs, aki a német nyelvet tanítsa, tehát 2007 szeptembere után már nem tudjuk kiadni részére a szabadságot, mivel szükség van rá?

Kérdés: Étkezési hozzájárulás jár-e a felmentési időre, vagy ezt kollektív szerződésben kell szabályozni?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. A távközlési hálózatok és nyilvános távbeszélő-állomások fenntartási és hibaelhárítási munkálataival az intézmény egy külső céget bízott meg. A szerződés szerint a külső cég csak akkor számláz, ha karbantartási munkák ténylegesen felmerültek, azzal, hogy a díjakat egy összegben, negyedévente kell fizetni a cég által kibocsátott karbantartási igazolás alapján 60 napon belül. Rendelkezésre állási díj nem merül fel. Kérdésünk, hogy folyamatosan teljesített karbantartásnál mi a teljesítés időpontja? Lehet-e a teljesítés időpontja a karbantartási igazolás dátuma vagy a tényleges fizetési határidő? Jól gondoljuk, hogy a fizetési határidő a teljesítés napja?