690 talált cikk a GYED kifejezésre

Kérdés: 2003-tól a múzeumi tevékenység is áfaköteles lett. Ezzel kapcsolatosan több kérdés vetődik fel. – Egyes napokon, illetve bizonyos kör számára ingyenesen látogatható a múzeum. Befolyásolja-e ez a levonási jogot? Mi a helyes eljárás, ha előre nem ismert, hogy hány fő lesz az adott kiállítás ingyenes látogatója? – Kell-e áfát fizetni a múzeum által elnyert pénzösszegre? – A kiállításokhoz kiállításvezetőt adunk azoknak, akik megvásárolják a belépőjegyet. Kell-e ez után áfát fizetni? – Ingyenesen adunk bizonyos kiadványokat. Áfás ez az átadás? – Tevékenységünk, a tulajdonunkban lévő anyag térítés nélkül kutatható. Keletkeztet-e ez az ingyenes tevékenység áfakötelezettséget, illetve módosítja-e a levonható adót? – 2002. évben ellenértéknek minősülő támogatást kaptunk, amiből 2002. év teljesítési időponttal beszerzéseket teljesítettünk, és a szolgáltatást is 2002-ben végeztük, azonban a számlák kifizetésére csak 2003-ban került sor. Milyen adómértéket kell alkalmazni?

Kérdés: Egy tanfolyamon hangzott el, hogy a kötelezettségvállalást a 0-s számlaosztályban kell könyvelni az analitikus feladás alapján. Kérem, hogy gyakorlati példán keresztül szíveskedjenek az 50 ezer forint feletti és az 50 ezer forint alatti kötelezettségvállalás nyilvántartását bemutatni. A 8. lapszámban olvastam, hogy a nyilvántartásra nincs központi szabály, de mégis jó lenne, ha mintát közölnének, valamint gyakorlati példa alapján levezetnék a kötelezettségvállalással kapcsolatos tennivalókat, könyvelési tételeket, mert ez sokunknak gondot okoz.

Kérdés: Felújítás alkalmával kb. 3 részletben fizetek. Az 1., 2. részlet előleg, a 3. végszámla. Mikor kell a felújítást ráaktiválni pl. az épületre vagy a gépre? Amikor elkészült, birtokba vettük, vagy minden számla könyvelésekor? Azért fontos ez a dátum, mivel most már napra számoljuk az écs-t. Egyébként a még előlegként átutalt összeget, hogyan kell könyvelni? Milyen naplót és milyen főkönyvi számlát használunk? Ez a kérdés eddig azért nem volt érdekes, mert egész évre, illetve negyedévente lehetett écs-t elszámolni.

Kérdés: Szabályzatom szerint az 50 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó eszközt kis értékű tárgyi eszköznek könyvelem el, még akkor is, ha több éven át szolgálja az intézményt. Helyesen járok-e el, vagy beruházásként kellene könyvelnem? Erről természetesen nyilvántartást vezetek, de értékcsökkenést nem számolok el, mivel költségként azonnal leírom.

Kérdés: Munkavállalónk négy gyermeket nevel saját háztartásában, felesége első házasságából származik három, a negyedik közös gyermek. A feleség első házasságából származó gyermekeket dolgozónk nem fogadta örökbe. A legidősebb gyermek nappali tagozatos egyetemi hallgató, a második most érettségizik és felsőoktatási intézménybe felvételizik, a harmadik második osztályos gimnazista, a legkisebb pedig még általános iskolás. A feleség várandós, a gyermek születése július hónapra várható. Hogyan érvényesíthető esetében a családi kedvezmény? A nyári hónapokra vonatkozóan hogyan kell eljárni? Mi a teendő, ha dolgozónk fizetendő adója nem nyújt fedezetet a neki járó teljes kedvezmény érvényesítésére?

Kérdés: Települési önkormányzat fenntartásában működő, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv negyedik hónapja táppénzen lévő gazdasági vezetőjének munkaviszonyát szakmai alkalmatlanság miatt szeretnénk megszüntetni. A táppénzes állomány megszűnése után meddig áll felmentési tilalom alatt?

Kérdés: Nyugdíjba vonuláskor a felmentési időre járó átlagkeresetet a felmentési idő lejártakor érvényes garantált illetményből számítják-e ki, vagy a felmentési idő kezdetekor érvényes illetményből? Ez az összeg 2002. évben, az 50 százalékos béremelés miatt jelentősen eltér például, ha 2002. augusztus 1-jétől szűnt meg a munkaviszony, illetőleg kezdődött a felmentés, amely 2003. április 30-án ért véget. Jár-e a különbözet a nyolc hónapra (kb. bruttó 400 000 Ft a különbözet)?

Kérdés: Hogyan kell kezelni a polgármesteri hivatalok és költségvetési intézmények természetbeni juttatásait és reprezentációs kiadásait? Hogyan történik ezek adóztatása és nyilvántartása?

Kérdés: Hová kell könyvelni a tartalékba vett CD-ROM-ot, alaplapot vagy billentyűzetet, amit csak később építek be egy számítógépbe? Önálló egységként nem használhatom, ha beépítem a gépbe, természetesen ráaktiválom, de addig egyéb készletként kezelem, és költségként elszámolom? Mi történik, ha csak a következő évben építem be a számítógépbe? Mi történik, ha pl. 2 monitort veszek, aminek az ára az 50 000 forintot meghaladja, de még nem kerül használatba? Elkezdem magára a monitorra az értékcsökkenést elszámolni?

Kérdés: Kötelezettségvállalással kapcsolatban nem eléggé világos számunkra, hogy csak az 50 000 forint felettit kell-e nyilvántartani. Az 50 000 forintos összeghatár egyedi termék vagy szolgáltatás árára vonatkozik, vagy pedig az egy helyen vásárolt több termék együttes árára? Esetleg több helyen, de egy előlegből? A helyiség bérbeadása is nyilvántartási kötelezettség alá esik?