706 talált cikk a GYED kifejezésre

Kérdés: Az egyedi értékelés elvét hogyan kell a gyakorlatban végrehajtani, és milyen bizonylat fogadható el a nagy értékű tárgyi eszközök tekintetében? Intézetünknek kb. 3700 db ilyen eszköz van a tulajdonában, és ennek megközelítőleg az 50 százaléka 0-ra íródott. Sok esetben már a cég sem létezik, akitől annak idején a gépet, berendezést beszereztük, illetve ilyen vagy ehhez hasonló eszközt nem gyártanak.

Kérdés: A jogszabályon alapuló ingyenes étkeztetés után kell-e áfát fizetni, illetve befolyásolja-e a levonási jogot?

Kérdés: Terheli-e önálló pénzforgalmibankszámla-nyitási és -bejelentési kötelezettség a költségvetési szervet, ha adókapcsolattal rendelkezik?

Kérdés: Az önkormányzat vagyonát a Vagyon Rt.-vel felértékeltette (az intézmény kezelésében lévő vagyont is). Az intézmény kezelésében lévő ingatlanok analitikáját az egyes intézmények vezetik, ám nem tüntetik fel a piaci értéket, mivel azt az önkormányzat nem adja meg. Helyes-e, ha a kartonon nincs feljegyezve a piaci érték?A törvényben előírt nyilvántartási kötelezettségnek nem tud maradéktalanul eleget tenni az intézmény. Pl. 1970-ben épült iskola szétbontása: telek, iskola, kerítés, kerékpártároló, garázs, számítástechnikai hálózat, riasztórendszer. Ebben az esetben ki a felelős a hiányosságért? A fenntartó, a gazdasági és kisegítő feladatokat ellátó GAMESZ vezetője, vagy a részben önálló intézmény vezetője? Az utóbbi kettőnek nincs anyagi lehetősége olyan szakember megbízására, aki ezt az értékelési feladatot elvégezné.

Kérdés: Felsőoktatási intézményben (központi költségvetési szerv) a revízió kifogásolta az 50 ezer forint alatti tárgyi eszközök leltárhiánylistáját, amelyben csak darabszámban tüntettük fel a hiányt, tételesen értékben nem. Szeretnénk teljes körű magyarázatot kapni – törvényi hivatkozással – az 50 ezer forint egyedi beszerzésű eszközökre vonatkozóan:- az Szt. melyik paragrafusa vonatkozik erre a kérdésre,- milyen analitikus nyilvántartást kell vezetni (mennyiségben, értékben, mindkettőt?),- milyen időközönként kell leltározni,- a leltárhiányt hogyan kell elszámolni?

Kérdés: A késedelmesen kiegyenlített követelések után megküldött késedelmi kamat előírását tartalmazó kiértesítéseket hogyan lehet a követelések között feltüntetni?

Kérdés: 2003-tól a múzeumi tevékenység is áfaköteles lett. Ezzel kapcsolatosan több kérdés vetődik fel. – Egyes napokon, illetve bizonyos kör számára ingyenesen látogatható a múzeum. Befolyásolja-e ez a levonási jogot? Mi a helyes eljárás, ha előre nem ismert, hogy hány fő lesz az adott kiállítás ingyenes látogatója? – Kell-e áfát fizetni a múzeum által elnyert pénzösszegre? – A kiállításokhoz kiállításvezetőt adunk azoknak, akik megvásárolják a belépőjegyet. Kell-e ez után áfát fizetni? – Ingyenesen adunk bizonyos kiadványokat. Áfás ez az átadás? – Tevékenységünk, a tulajdonunkban lévő anyag térítés nélkül kutatható. Keletkeztet-e ez az ingyenes tevékenység áfakötelezettséget, illetve módosítja-e a levonható adót? – 2002. évben ellenértéknek minősülő támogatást kaptunk, amiből 2002. év teljesítési időponttal beszerzéseket teljesítettünk, és a szolgáltatást is 2002-ben végeztük, azonban a számlák kifizetésére csak 2003-ban került sor. Milyen adómértéket kell alkalmazni?

Kérdés: Egy tanfolyamon hangzott el, hogy a kötelezettségvállalást a 0-s számlaosztályban kell könyvelni az analitikus feladás alapján. Kérem, hogy gyakorlati példán keresztül szíveskedjenek az 50 ezer forint feletti és az 50 ezer forint alatti kötelezettségvállalás nyilvántartását bemutatni. A 8. lapszámban olvastam, hogy a nyilvántartásra nincs központi szabály, de mégis jó lenne, ha mintát közölnének, valamint gyakorlati példa alapján levezetnék a kötelezettségvállalással kapcsolatos tennivalókat, könyvelési tételeket, mert ez sokunknak gondot okoz.

Kérdés: Felújítás alkalmával kb. 3 részletben fizetek. Az 1., 2. részlet előleg, a 3. végszámla. Mikor kell a felújítást ráaktiválni pl. az épületre vagy a gépre? Amikor elkészült, birtokba vettük, vagy minden számla könyvelésekor? Azért fontos ez a dátum, mivel most már napra számoljuk az écs-t. Egyébként a még előlegként átutalt összeget, hogyan kell könyvelni? Milyen naplót és milyen főkönyvi számlát használunk? Ez a kérdés eddig azért nem volt érdekes, mert egész évre, illetve negyedévente lehetett écs-t elszámolni.

Kérdés: Szabályzatom szerint az 50 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó eszközt kis értékű tárgyi eszköznek könyvelem el, még akkor is, ha több éven át szolgálja az intézményt. Helyesen járok-e el, vagy beruházásként kellene könyvelnem? Erről természetesen nyilvántartást vezetek, de értékcsökkenést nem számolok el, mivel költségként azonnal leírom.