69 talált cikk a használati jog kifejezésre

Kérdés: Költségvetési intézmény nyújthat-e adómentesen lakáscélú támogatást az alkalmazottainak? Amennyiben van erre lehetőség, akkor milyen feltételeknek kell megfelelniük a munkáltatónak és a támogatásban részesülő alkalmazottaknak?

Kérdés: Ha szerződés alapján 3 évig évi kifizetéssel adott darabszámú szellemi termékre (szoftverre) vásárolok használati jogot, majd 3 év múlva ezeket szerződés szerint nem használhatom többé, valamint a szerződésben nem szerepel a bérlet, viszont szerepel a licenc szó, akkor az 1-es vagy 5-ös számlaosztályba könyvelendő? Ha 1-be, akkor mi különbözteti meg ezt a szoftverbérlettől?

Kérdés: A munkáltató által adómentesen nyújtható lakáscélú támogatási rendszerrel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy a munkáltató által – meghatározott feltételek szerint – hitelintézettől felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez [Szja-tv. 72. § (4) bekezdés] nyújtható (kamatmentes) lakáscélú hitelhez hasonlóan nyújthat-e a munkáltató lakáscélú vissza nem térítendő támogatást (Szja-tv. 2. sz. melléklet) is ugyanilyen, ugyanazon hitelintézettől felvett kölcsön törlesztése jogcímen?

Kérdés: Önkormányzatunk 2006. december 1-jéig közhatalmi besorolású volt. 2006 májusában értékesítettünk egy ingatlant, melynek megnevezése "művelési ág alól kivett beépített terület", amelyen lakóingatlan áll. A lakóingatlant az állam (mint akkori tulajdonos) engedélyével építették. 1969-ben földhasználati jogot jegyeztek be rá a mostani vásárló javára – az 1965. évi árrész utáni ún. "C" akció keretében az ártéren lévő telep felszámolása keretében. 1992-ben átszállással lett önkormányzatunk tulajdona a terület, melyen már állt a lakóingatlan. A lakás tulajdonosa most megvásárolta a hozzá tartozó területet. A szerződésben részletfizetési kedvezményben állapodtak meg a felek a következőképpen. Az első vételárrészt követően a vevő 60 hónapon át, minden hó 15. napjáig 5000 Ft-ot fizet. Az eladó önkormányzatunk a vételár maradéktalan kiegyenlítéséig tulajdonjog-fenntartással él. A szerződés áfatartalomról nem tesz említést. 2006 decemberében önkormányzatunk egy másik ingatlan értékesítése kapcsán 4 000 000 Ft-ot meghaladó adóköteles bevételhez jutott. Ezért be kellett lépnie az áfakörbe. Kérdéseink a következők: – Jól értelmezzük-e hogy a lakóingatlanhoz tartozó ingatlan értékesítése tárgyi adómentes? – Első értékesítésnek számít-e a jelen ügylet? – A teljesítés napja a teljes kiegyenlítés, illetve a tulajdonjog-fenntartás dátuma-e (2011. 05. 15.)? – Csak addig kell-e számlát kiállítani a törlesztőrészletekről, amíg az önkormányzat áfaalany? – Tárgyi adómentes-e ez az értékesítés, vagy ha nem, hogyan kezelhető a szerződés?

Kérdés: A munkáltató által adómentesen nyújtható lakáscélú támogatási rendszerrel kapcsolatban szeretnénk tudni, hogy a munkáltató adhat-e adómentesen vissza nem térítendő (lakáscélú) támogatást a munkavállaló által hitelintézettől felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Tárgyi eszközt nyílt végű lízinggel szereztünk be. Mikor lehet levonni és visszaigényelni a tehergépkocsi áfáját? Helyesen járunk-e el, ha az áfát a tárgyi eszköz átvételekor visszaigényeljük?

Kérdés: A társasház közös képviselője a ház udvarába parkoló tulajdonosoktól és külsősöktől beállási díjat szed. Költségvetési szervünk úgyszintén használja a társasház udvarát. Nem értjük, hogy a beállási díjról szóló számlán miért van áfa, ha a lakók áfa nélkül kapják a számlát?

Kérdés: Önkormányzatunk mint intézményfenntartó 2005. évben az informatikai normatíva keretében megrendelte a Taninform 2005. szoftver Gyémánt 1 programot [3/2005. (III. 1.) OM rendelet szerint akkreditált ügyviteli és iskolai adminisztrációs szoftver]. A szerződés szerint intézményeink a fizetett díj ellenében 1 éves használati jogot szereztek (2006. évre vonatkozóan). A főkönyvi nyilvántartásainkban ezt 2005. évben az 1-es számlaosztály vagyoni értékű jogok közé aktiváltuk, majd térítés nélkül átadtuk intézményeinknek. 2006. évben egy új szerződés keretében, újabb díjfizetés mellett biztosították a program újabb 1 éves használatát (2007. évre). Hogyan kell szerepeltetni az újabb – 2007. évre használati jogot biztosító – fizetett díjat a főkönyvi nyilvántartásokban?

Kérdés: Az Ötv. 107. § (2) bekezdése értelmében, a törvény hatálybalépésének napján, 1990. szeptember 30-án a megyei tanács kezelésében lévő székházépület a megyei önkormányzat tulajdonába került. Az 1991. szeptember 1. napján hatályba lépett, az egyes állami tulajdonban álló vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (3) bekezdése rendelte el a következőket: "A köztársasági megbízott hivatalának használatba kell adni az (1) bekezdésben megjelölt vagyont, ha a volt tanács és szervei, illetve tisztviselői, valamint a (2) bekezdésben felsoroltak feladatait jogutódként a köztársasági megbízott látja el." Hivatalunk jogelődje, a Köztársasági Megbízott Hivatala ekkor a feladatellátás céljára egy adott számú irodára, valamint közös használatú helyiségekre (folyosó, termek stb.) nézve a megyei önkormányzattal kötött megállapodás alapján használati jogot szerzett. Az épület üzemeltetésével kapcsolatban jelentkező költségeket a házban elhelyezkedő, az 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (2) bekezdése alapján használati jogot szerzett közhivatalok közösen viselik, az üzemeltetési feladatokat az önkormányzat gazdasági szolgáltató szervezete látja el. Bár a használati joggal rendelkező szervezeteket nem tekintjük úgy, mint önkormányzati társulások tagjait, az épület fenntartása a társulások által fenntartott közös intézményekhez hasonló módon történik. Az a kérdésünk, hogy az épület üzemeltetésével kapcsolatban jelentkező, egyébként áfatartalommal nem rendelkező közös költségek hivatalunkra eső részét (gazdasági szolgáltató szervezetben az épület üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő bér és annak járulékai) teljesíthetjük-e átadott pénzeszközként?

Kérdés: Az önkormányzat a "Gázszolgáltató Rt." tulajdonában levő gázhálózatra vonatkozóan egyedi beruházási hozzájárulást fizetett. Aktiválni kell az összeget, vagy pedig pénzeszköz-átadásként könyvelni?