42 talált cikk a háziorvos kifejezésre

Kérdés: A háziorvos mellé felvett közalkalmazott asszisztens OKJ-s iskolai végzettsége érettségire épülő emelt szintű képesítés. "E" vagy "D" fizetési osztályba sorolandó az érintett?

Kérdés: Községi önkormányzatként a háziorvosi szolgálat ellátását vállalkozásba adtuk. Képviselő-testületi döntés alapján nyújthatunk-e támogatást a vállalkozó háziorvosi szolgálatnak, ha igen, akkor milyen célból és milyen feltételekkel?

Kérdés: A vállalkozó háziorvos által megbízási szerződés alapján végzett és kiszámlázott bölcsődei orvosi ellátás, illetve ügyeleti tevékenység a vásárolt szolgáltatások, illetve a szellemi tevékenységek között kerül számviteli elszámolásra?

Kérdés: Közalkalmazott háziorvosaink és a körzeti közösségi nővérek napi munkaidejükből 4 órát a rendelőben, 4 órát pedig területen töltenek (lakcímre hívások). Szabályosan járunk-e el, ha részükre a saját gépjármű üzemanyag-térítését kiküldetési rendelvény alapján számoljuk el?

Kérdés: Kell-e cégautóadót fizetni az olyan autók után, amit csak hivatali utakra használ intézményünk, és menetlevelet vezetünk? Ha kell fizetni, akkor kötelező-e a menetlevél vezetése? Kérem a jogszabályhelyi megjelölését is!

Kérdés: Az Áht-vhr. 103-104. §-ai rendelkeznek a helyi önkormányzatok és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek számláiról. Ennek értelmében szolgáltatás nyújtásából származó – külföldi támogatásnak, segélynek nem minősülő – bevételek fogadására nyithat-e devizaszámlát a helyi önkormányzat költségvetési szerve?

Kérdés: Közalkalmazottként dolgozó háziorvosunk 2 községre kiterjedő körzetben látja el tevékenységét. Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 14. § (4) bekezdése alapján a szolgáltató, a háziorvosi körzet területén élő lakosság elhelyezkedésének adottságait figyelembe véve, a betegek orvos általi felkeresése költségei fedezetére területi kiegészítő díjazásra jogosult havonta. Ez a díj több településre kiterjedő körzetben 38 000 Ft. Ezt a díjat a szolgáltató, tehát az önkormányzat – a háziorvos kérésére, mivel saját autóját használja – a háziorvos béréhez adja, ami területi pótlékként jelenik meg a bérjegyzéken, és az összes bérjellegű járandóságának részét képezi. Tehát bérként "viselkedik". Kérdésem, hogy helyesen járunk-e el, vagy az önkormányzatnak meg kell-e követelnie a háziorvostól útnyilvántartás vezetését a felkeresett betegekről? Ha igen, akkor ez az útnyilvántartás a betegnapló alapján készül-e, és kiküldetésként kell elszámolni? A fenti esetben hogyan jár el jogszerűen az önkormányzat?

Kérdés: Több évtizede közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott háziorvos, jogviszonyát közös megegyezéssel megszüntetve, a továbbiakban vállalkozóként kívánja folytatni tevékenységét. Milyen igényekkel állhat elő a dolgozó, kérheti-e például 5 évre visszamenőleg a ki nem vett szabadsága megváltását?

Kérdés: Önkormányzatunk szakfeladaton, tehát nem intézményként működteti a háziorvosi szolgálatot 1 orvossal és 1 asszisztenssel. A Kjt. alapján ilyen esetben vezető beosztásúnak minősül-e a háziorvos, és megilletik-e a törvényben a vezető beosztásúnak járó kedvezmények (pótszabadság, vezetői pótlék)?

Kérdés: Intézményünk önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény, áfaalany. Bevételeink: tárgyi adómentes bevételek, adóköteles bevételek, működésre átvett pénzeszközök (OEP-támogatás, munkaügyi központ közhasznú foglalkoztatottak támogatása), közvetített szolgáltatások bevételei, intézményfinanszírozás. A közvetített szolgáltatások főként energia- és telefondíjak továbbszámlázása, melyet intézményünk nem tud kiküszöbölni. (Egészségügyi központ épületében a vállalkozó háziorvosok felé történő közös energiamérők, közös telefonvonal miatti továbbszámlázás.) Az Áfa-tv. 38. § előírja, hogy amennyiben az adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás végzésénél a termékértékesítéshez, szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó előzetesen felszámított adó összege maradéktalanul nem különíthető el, az el nem különíthető adó összegét az arányosítás szabályai szerint kell megosztani levonható és le nem vonható részre. Működésünket biztosító önkormányzati támogatást, (intézményfinanszírozást) nem címkézetten kapja intézményünk. Az adóköteles bevételeinket és közvetített szolgáltatásainkat azonban teljes mértékben elkülönítetten (külön szakfeladaton) kezeljük. A költségvetésből és a költségvetési beszámolóból világosan kitűnik, hogy az adóköteles bevételeink fedezik az ehhez kapcsolódó kiadásainkat (beleértve a személyi juttatásokat, járulékokat, továbbá az adóköteles tevékenység szakfeladatára osztott központi irányítás kiadásait is), vagyis az adóköteles tevékenységünkhöz intézményfinanszírozás nem kapcsolódik. A közvetített szolgáltatásainkhoz természetesen szintén nem kapcsolódik önkormányzati támogatás. A fentiek ismeretében kérem, szíveskedjenek tájékoztatni, hogy intézményünkre nézve kötelező-e az arányosítás szabályait alkalmazni. Ha igen, a közvetített szolgáltatásokat hogyan kell szerepeltetni a levonási hányad meghatározásakor. Kérem, szíveskedjenek a levonási hányadot meghatározni egy konkrét példa alapján: – közvetített szolgáltatások bevételei nettó: 3 000 000 beszedett áfája:600 000 közvetített szolgáltatások kiadásai nettó: 3 000 000 befizetett áfája:600 000 – adóköteles tevékenységünk bevételei nettó: 8 300 000 beszedett áfája:2 169 000 Adóköteles tevékenységünk kiadásai nettó: 8 000 000 [főként személyi juttatások, járulékai, ezért a levonható áfa éves szinten (arányosítást nem alkalmaztuk) csak 87 000] befizetett áfája:2 169 000 – működésre átvett pénzeszközök:33 000 000 – intézményfinanszírozás: 56 000 000 – tárgyi adómentes bevételeink:14 000 000