442 talált cikk a hitel kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk rövid távon rendelkezésre álló bankszámlapénzét számlán történő lekötéssel hasznosítja. Így történt ez december utolsó napjaiban is. A lekötés lejárata december 30-a volt. Bankunk a felszabadult betétállományt csak január 1-jei könyveléssel, január 1-jei kivonaton jelenítette meg, de december 30-i értéknappal. Milyen nappal könyveljük le a betét felszabadítását, illetve a pénzmaradvány elszámolásakor figyelembe vehetjük-e záró pénzkészletnél, illetve a mérlegben hol szerepeltessük ezt az összeget?

Kérdés: Önkormányzatunk kizárólag élelmiszer-vásárlásra felhasználható utalványok kibocsátását tervezi, melyet a helyi kereskedelmi egységeknél lehetne beváltani, és az önkormányzat a vállalkozókkal kötött megállapodás értelmében térítené meg a beváltott utalványok értékét. Fel lehet-e használni ilyen saját kibocsátású utalványokat saját dolgozóinknak juttatandó adómentes természetbeni étkeztetés céljából, illetve milyen nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség keletkezik az utalványok kapcsán?

Kérdés: Hogyan kell kivezetni a főkönyvből és az analitikából a behajthatatlannak ítélt követeléseket? (Felszámoló cég behajthatatlansági igazolása alapján kerül rá sor.)

Kérdés: A költségvetési törvény 3. számú melléklete kiegészítő szabályok 10. f) pontban foglaltak alapján: "Azoknál a jogcímeknél, ahol a létszám megállapítása a c) pont szerinti egyéb tanügy-igazgatási dokumentumokra, illetve analitikus nyilvántartásokra épül, az ezek alapján – tanévenként, költségvetési éven belül – számított mutató a tervezés és az elszámolás alapja. Azoknál a jogcímeknél, ahol a mutatót éves átlaglétszámra számítva kell meghatározni, a képletben mindkét tanévre azonos mutató szerepel." Melyek azok a konkrét jogcímek, amikre a fentiek szerint kell a létszámadatot meghatározni, illetve figyelembe venni? Mit kell az alatt érteni, hogy "a képletben mindkét tanévre azonos mutató szerepel"?

Kérdés: Középiskolában dolgozó közalkalmazott esetében, aki a pedagógusi végzettsége mellé szakirányú végzettségéről csak egy tanúsítványt tud felmutatni, beszámítható-e az illetménynövekedésnél a Kjt. 66. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a 7 százalékos növekedés?

Kérdés: Egyházközségünk jogi személy, önálló adószámmal rendelkezik. Szervezeti egységei: lelkészi hivatal, oktatási (óvoda, gimnázium, diákotthon), szociális intézmény, és ezen intézmények ellátottai, dolgozói étkeztetését biztosító konyha (munkahelyi vendéglátás, közétkeztetés). A konyha szabad kapacitásának kihasználásával kb. 80 vendég étkeztetését végezzük. Az intézmények részben önállóan gazdálkodó szervek, külön adószámuk, önálló bankszámlájuk nincs. Az egyházközség könyvvezetési kötelezettségének kettős könyvvitellel tesz eleget. Egyszerűsített éves beszámoló mérlege és eredménykimutatása a 218/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet alapján történik. Az eddigiek folyamán Tao-tv. 9. §-a alapján készítettük el az adóbevallást, a konyha bevételét vállalkozási bevételnek minősítettük (éves árbevétele meghaladja az 50 millió Ft-ot, ezért könyvvizsgálatot kértünk). Az egyházak és jogi személyiségeik (egyházközség) közhasznú besorolással nem rendelkezhetnek, de a társaságiadó-alapot a közhasznú szervezetekre vonatkozó adózási szabályok alapján állapíthatják meg, ezt a módszert követve jártunk el eddig mi is. – A fentiek alapján az egyházközség helyesen járt-e el a Tao-tv. alapján, amikor az étkeztetés árbevételét vállalkozási tevékenységként kezelte? Vagy, mint az alaptevékenységet (hitéleti, oktatási tevékenység folytatása) szolgáló kiegészítő tevékenység nem vállalkozási bevétel, így nem adóköteles tevékenység? Kedvezményezett tevékenységek: Az egyház önálló képviseleti szervvel rendelkező (jogi személyiségű) szervezeti egységét a kedvezményezett tevékenységek tekintetétben 2001. január l-jétől választási jog illeti meg. Ha az egyház jogi személyiségű szervezeti egysége él e választási joggal, akkor nem minősül vállalkozási tevékenységnek: a) a hitéleti, nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport-, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység folytatása, valamint az ilyen tevékenységekhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásnyújtás (az étkeztetés idetartozik-e).

Kérdés: Önkormányzatunk gyakorlatában többször előfordul, hogy a részére kiállított számlákon az adószám utolsó három számjegyében eltérés van az APEH nyilvántartásához képest. A számlán minden más egyéb adat (az adószám első 8 jegye – törzsszám; szállító neve; címe) egyezést mutat. Kérdésünk: alkalmas-e ilyen formában a számla adóalanyiság bizonyítására valamint az általános forgalmi adó visszaigénylésére?

Kérdés: Az önkormányzatnak kötelező-e az önkormányzati tulajdonú lakások értékesítéséből származó bevételét idegen pénzeszközként kezelnie, könyvelnie? A számlatükörben a költségvetési számla alszámlájaként (32-esek közt) és idegen pénzeszközök közt is (35124.) rendelkezésre áll ennek lebonyolítására főkönyvi szám. Mikor kell az előbbit és mikor az utóbbit alkalmazni?

Kérdés: Kölcsön igénylése során a pénzintézet a benyújtott bevallásaink másolatait is kéri. Sajnos nem elegendő, ha lemásoljuk a korábban papíralapon benyújtott beadványokat, az APEH által hitelesített bevallásokat kérnek. Köteles-e az adóhatóság a másolatok kiadására?

Kérdés: 2007-ben ingatlaneladásból jövedelmem származott. 2003-ban hitelre lakást vásároltam. Mivel a hitelt ebben az évben is fizetem, a hitel összegét betudhatom-e lakáscélú felhasználásnak ahhoz, hogy az eladás után ne kelljen adóznom?