581 talált cikk az illetmény kifejezésre

Kérdés: Önállóan gazdálkodó általános művelődési központunkban – mely magában foglal általános iskolát, óvodát, napközis konyhát, művelődési házat és könyvtárat – az ÁMK-igazgató munkakört pedagógia-testnevelés szakos tanárnő tölti be. A kolléganő végzettségei a következők: – 1979. Juhász Gyula Tanárképző Főiskola: pedagógia-testnevelés szakos általános iskolai tanár, – 1985. JATE-BTK: pedagógia szakos előadó, – a fenti egyetemi diplomára épülően a Budapesti Műszaki Egyetem Természet- és Társadalomtudományi, illetve Gazdasági és Társadalomtudományi Karán közoktatás-vezető szakirányú szakképzettség. Az igazgatónő heti 4 órában testnevelés tantárgyat tanít az általános iskolában. Kérdéseim a következők: – Fenti végzettségei alapján a kolléganőt "H" vagy "I" fokozatba kell-e besorolni? – Magasabb vezetőként (ÁMK-igazgató) hány százalék a kötelezően adandó magasabb vezetői pótlék mértéke? – Milyen illetménykiegészítések, és hány százalékban illetik meg a kolléganőt?

Kérdés: Prémiumévek programban részt vevő dolgozónak jár-e a 13. havi juttatás bizonyos százaléka (70%-a)? Ha nem jár, tervezik-e náluk is bevezetni ezt a juttatást?

Kérdés: A 2005. évi 13. havi juttatásra való jogosultsággal kapcsolatos levelüket olvastam a 99. szám 2101. számú kérdésére adott válaszban. Ehhez kapcsolódóan a következő a kérdésem: köztisztviselő dolgozónk 2005. június 14-től szülési szabadságon volt, majd gyermekgondozási díjban részesült. 2006. januárban, az akkor hatályos szabályok szerint részére nem járt a 13. havi illetmény vagy annak arányos része. A köztisztviselő részére utólag meg lehet-e állapítani a 13. havi (0. havi) juttatást, és ha igen, teljes összeg illeti-e meg vagy időarányos rész? Történt-e ezzel kapcsolatban jogszabályváltozás?

Kérdés: A mellékelt képesítő oklevéllel intézményünknél informatikus munkakörben alkalmazásban álló közalkalmazott milyen fizetési osztályba sorolható? Feladatköre: rendszergazda, osztályvezető. Nevezettet 1997. február 1-jétől sorolták az "F" fizetési osztályba. Átsorolása óta több ellenőrzés is volt az intézményben, de eddig nem kifogásolták ezen besorolást, pedig az ellenőrzöttek között nevezett közalkalmazott minden esetben szerepelt. Most más személyek ellenőriztek, és megkifogásolták a közalkalmazott "F" fizetési osztályba sorolását, mivel véleményük szerint – melyet írásba is foglaltak – ő csak az "E" fizetési osztályba történő besorolásra lenne jogosult. A 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében a könyvtári szakinformatikus, informatikus "F" fizetési osztályba sorolandó. Nevezett egyben osztályvezető is, de ha visszasoroljuk az "F" fizetési osztályból, akkor az osztályvezetői kinevezését is vissza kell-e vonni? (A mellékelt oklevélen ennyi van: Kossuth Lajos Tudományegyetem Matematikai és Informatikai Intézete; Képesítő oklevél; Információrendszer-programozó felsőfokú szakképesítést szerzett. Az oklevél minősítése: kitűnően megfelelt; Kelt: Debrecen, 1993. július 6.)

Kérdés: Intézményünk a 257/2000. (XII. 26) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatot ellátó helyi önkormányzati szerv, egészen pontosan bölcsőde. 1. Milyen fizetési osztályba sorolható be az a közalkalmazott, aki – klasszikus értelemben vett – szakmunkás-bizonyítványt (8 osztály + szakmunkásképző intézet) szerzett, pl. villanyszerelő, szakácsnő, asztalos, víz-, gázszerelő, géplakatos stb.? 2. Milyen fizetési osztályba sorolható be az a közalkalmazott, aki alapfokú iskolai végzettséggel (8 általános) és 2 éves szakiskola elvégzésével szerzett szakmát? 3. Milyen fizetési osztályba sorolható be az a közalkalmazott, aki alapfokú iskolai végzettséggel (8 általános), valamint különböző központok által szervezett OKJ-s képzés keretében szerzett szakmát? 4. Milyen fizetési osztályba sorolható be az a közalkalmazott, aki alapműveltségi vizsga (9-10. osztály elvégzése) és 2-3 éves szakiskola elvégzésével szerzett szakmát? 5. Melyek azok a szempontok, melyek eldönthetik, hogy ki sorolható be a "B", illetve a "C" fizetési osztályba? 6. Az "F" és "G" fizetési osztályba sorolt gazdasági vezető, illetve belső ellenőr esetében a mérlegképes végzettség beszámítható-e további szakképesítésként, adható-e számukra 5%-os illetménynövekedés?

Kérdés: Az idősek otthona nem intézményi formában (tehát nem költségvetési szervként), hanem szakfeladatként működik nálunk. Az ezzel kapcsolatos "vezetői" feladatokat az a személy látja el, aki január 1-jétől a nyugállományba vonult élelmezésvezető feladatait is "megkapta". Az élelmezésvezető a napközi otthonos óvoda mint részben önálló költségvetési szerv állományába tartozik, így a munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja. A vázolt esetben hogyan járhat el jogszerűen az önkormányzat? Egyáltalán ki a munkáltató: 4 órában a polgármester – ha az idősek otthonát nézzük –, 4 órában a vezető óvónő? Munkáltatói leírás? Kinevezés, áthelyezés? Élelmezésvezetői végzettség nélkül is elláthatja ezt a feladatot?

Kérdés: Hivatalunk köztisztviselőt vett fel 6 hónapos próbaidőre, amit határozatlan időre fogunk meghosszabbítani. Ledolgozott már négy hónapot, és csak a negyedik hónapban kapott 1 havi 13. havi juttatást. Kérdésem, mikor kapja meg az első három hónapra eső 13. havi illetményét?

Kérdés: Szociális intézmény gazdasági vezetője vagyok 1980 óta. 1986 júliusában felsőfokú költségvetési szakvizsgát tettem (mérlegképes könyvelő). Az "E" osztályba soroltak. Munkahelyi döntésű illetményként kaptam meg az "F" fizetési osztály közötti különbözetet. Ezt 2008. január 1-jétől az önkormányzat elvette. Jól gondolom-e, hogy mivel 1986-ban szereztem ezt a felsőfokú szakvizsgát, az "F" osztályba történhet a besorolásom? Az oklevél nem tartalmaz OKJ-számot.

Kérdés: Önkormányzati fenntartású általános iskola gazdasági vezetője főiskolai végzettséggel és felsőfokú mérlegképes könyvelői (vállalkozói szak) végzettséggel rendelkezik. Besorolása "F" fizetési osztály. Időközben – intézményi támogatással – megszerezte az államháztartási szakos mérlegképes könyvelői végzettséget is. Az intézmény azért támogatta az államháztartási szak elvégzését, mert tulajdonképpen az adott munkakörben erre van szükség. Ez az OKJ szerint 54-es emelt szintű szakképesítés. A 138/1992. Korm. rendelet 12. § (4) bekezdése szerint a közalkalmazottak esetében az emelt szintű szakképesítést a besorolásnál, illetve további képesítés elismerésénél felsőfokú szakképesítésnek kell tekinteni. A Kjt. pontosan meghatározza a képzettségi szinteket. ("E" fizetési osztálytól felfelé felső képzettségi szint.) Ezek szerint ez esetben az államháztartási mérlegképes könyvelői szak egy azonos képzettségi szinten megszerzett végzettség, amelyre 5%-os további szakképesítésért járó illetmény adható?

Kérdés: Hogyan állapítjuk meg a közalkalmazottak távolléti díját?