Iskolai, illetve egyéb vetélkedő, verseny díjazásának adózása

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogyan adózik az ajándékutalvány, amit jutalmazásként iskolás gyerekeknek adunk, különböző közlekedésbiztonsági és egyéb baleset-megelőzéssel kapcsolatos vetélkedők díjazásaként? Keletkezik-e járulékfizetési, szja-fizetési kötelezettség a juttató és a megajándékozott részéről? Hogyan kell eljárni, ha saját dolgozó kap ajándékutalványt ilyen tárgyú versenyek díjazásaként?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben valójában nem ajándékról van szó, hanem vetélkedő, verseny díjáról, méghozzá nem pénzbeli, ajándékutalvány formájában adott díjazásról.Az Szja-tv. 1. számú melléklete 8.22. pontjának b) alpontja szerint adómentes az a juttatás, amelyet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Reprezentáció és vendéglátás adózása

Kérdés: Az óvoda 70 éves évfordulója alkalmából ünnepséget rendeztünk. A vásárolt pogácsát K123-ra könyveltem, és nem adóztam le, mert bárki ehetett belőle. Szintén ugyanezen alkalomból étteremben ebédelt 10 fő, amit szintén K123-ra könyveltem, leadóztam, mert meg tudtam mondani, hogy ki ebédelt. Kérdésem, hogy csak abban az esetben fizetem meg a reprezentáció utáni járulékot, ha meg tudom mondani, ki fogyasztott?
Részlet a válaszából: […] Elsőként meg kell állapítani, hogy személyi jövedelemadó szempontjából milyen juttatásról van szó.Reprezentációnak minősül a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Rezsiköltségek továbbszámlázása

Kérdés: Intézményünk az ingatlan-bérbeadást adómentesen számlázza. A bérlők részére a rezsiköltséget áfásan számláztuk. Időközben megtudtuk, hogy ez nem helyes, adómentesen kellett volna számlázni a bérlők részére a rezsit. Le-sztornóztuk a számlákat, és újakat állítottunk ki. Az új számlákon a számla kelte plusz 15 nap fizetési határidőt adtunk meg, és a fizetési határidővel megegyező teljesítési időpontot. Helyesen állapítottuk meg a teljesítési időpontot a javított számlákon? Kell-e ezek miatt a számlák miatt önellenőrzési áfabevallást benyújtanunk?
Részlet a válaszából: […] ...téríteni köteles a kötelezettnek.Az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az adó alapjába beletartoznak a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Tanulmányi támogatás adózása 2019-től

Kérdés: 2019-től milyen jogcímen kezelendő a munkavállalók részére továbbtanuláshoz nyújtott támogatás (képzési díj, útiköltség, tankönyv)? Ki (munkavállaló és munkáltató), milyen és mekkora mértékű járulékterheket visel? Azokat a képzéseket milyen elbírálás alatt ítéljük meg, melyek elvégzését a munkáltató kötelezően előírja, de azok iskolarendszer keretein belül valósulnak meg? Ebben az esetben milyen járulékterheket viselnek a felek? Amennyiben a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége származik, milyen módon tudja azt a munkáltató átvállalni? Értelmezésünk szerint egyetlen esetben nyújtható adómentes továbbtanulásra irányuló támogatás, amikor egy iskolarendszeren kívüli képzést a munkáltató a munkakör ellátásához kötelező jelleggel előírja.
Részlet a válaszából: […] ...képzés támogatásának költsége minden esetben jogviszonyos jövedelem lesz, azaz bérjövedelem. Ez azt jelenti, hogy abból egyéni adót és járulékot is le kell vonni. Tehát a munkáltató, ha például a teljes tandíjat oda kívánja adni támogatásként, akkor annak összegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Ruházati költségtérítés adózása 2019-től

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy 2019-től nem tekinthetjük egyes meghatározott juttatásnak a ruházati költségtérítést sem, így a munkavállaló ebben az esetben is költségviselő lesz, a munkáltatónak pedig csak a 19,5%-os szociális hozzájárulási adót kell megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...így a ruházati költségtérítés minden esetben jogviszonyos bérjövedelemként fog adózni. Az egyéni személyi jövedelemadón és egyéni járulékokon túl a költségvetési szerv munkáltató valóban 19,5% szociális hozzájárulási adót fizet (a magáncégek pedig még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Összesítő feladások

Kérdés: Az Áhsz. 51. §-ának (3) bekezdése értelmében a részletező nyilvántartások vezetésének módját, azoknak a kapcsolódó könyvviteli és nyilvántartási számlákkal való egyeztetését, annak dokumentálását, valamint a részletező nyilvántartások és az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlák adataiból a pénzügyi könyvvezetéshez készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének rendjét, az összesítő bizonylat tartalmi és formai követelményeit a számlarendben kell szabályozni. Az ASP-rendszer bevezetésével a követelések, kötelezettségek rögzítése számlánként történik, ezeknél tulajdonképpen nem készül összesítő feladás. Hogyan értelmezhető az összesítő feladás például a követelések, kötelezettségek, adott-kapott előlegek, előirányzatok nyilvántartása esetében? Az Önök véleménye szerint az ASP-rendszer alkalmazásával elegendő, ha az 1-es, 2-es számlaosztálynál kerül szabályozásra az összesítő feladás rendje, és a többinél nem? (Az 1-esben, amíg a KATI modull nincs összekapcsolva a KASZPER-rel, valóban készülnek negyedévente összesítő feladások.)
Részlet a válaszából: […] ...általános forgalmi adó átvezetését a más különféle egyéb ráfordítások közé, ése) a könyvviteli számlákon kimutatott adó-, járulék- és más közteher-kötelezettségek egyeztetését a bevallásokban szereplő adatokkal.A negyedéves könyvviteli zárlat keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Tanulmányi szerződés alapján munkavállalónak nyújtott képzési támogatás adózása 2019-től

Kérdés: Hogyan adózik 2019-től, ha a munkavállalónak tanulmányi szerződés keretében kifizeti az intézmény a képzési költségét (iskolarendszerű képzés)?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló iskolarendszerű képzését kívánja támogatni, 2019-től a támogatás összege munkabérként adózik, tehát egyéni adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 6.

Támogatás

Kérdés: TOP-pályázatokon nyertünk támogatási összeget. A pályázat keretében a projekt-menedzsment-feladatokat – az önkormányzat és egy nonprofit kft. között létrejött konzorciumi megállapodás alapján – egy nonprofit kft. látja el. A projekt költségvetésében szerepel a nonprofit kft. mint támogatást igénylő, a költségtípus munkabér és foglalkoztatást terhelő járulékok, adók. Az elnyert támogatás fenti része közvetlenül a nonprofit kft. részére van kiutalva. A támogatási szerződésben az önkormányzat van megnevezve kedvezményezettnek. Hogyan kell könyvelni a nonprofit kft. részére közvetlenül utalt összeget? Amennyiben azt az önkormányzatnál bevételként kell lekönyvelni, akkor a kiadási oldalon milyen rovatra kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A konzorcium több kedvezményezett támogatásával megvalósuló projektek esetében a tagok polgári jogi szerződésben szabályozott munkamegosztásán alapuló együttműködése a projekt közös megvalósítása, valamint ennek érdekében közös gazdasági érdekeik előmozdítása és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 6.

Értékesítési céllal beszerzett eszközök nyilvántartása

Kérdés: Önkormányzatunk egy szántóterület megvásárlását tervezi, melyet továbbértékesítene már működő jelentős külföldi vállalat területének megnagyobbításához. A vásárlás és értékesítés között átalakítanánk a szántókat iparterületté. A szóban forgó ügylet – mivel lehetőleg minél előbbi továbbértékesítési céllal szerezzük be a földeket – minősülhet-e készletbeszerzésnek? Ha igen, a vételár vagy kártalanítás összegén kívül miket számíthatunk a beszerzés értékébe a következőkből: földmérés költsége, értékbecslés díja, szakértői díj, lőszermentesítés költsége, régészeti feltárás, ügyvédi költség, földhivatali költségek, földvédelmi járulék, vízelvezetés kiépítésének költsége (esetlegesen), humuszmentesítés költsége? Ha ezt mégis ingatlanbeszerzésként kell értelmezni, akkor a fentiek közül melyik költség aktiválható az iparterület bekerülési költségeként?
Részlet a válaszából: […] Az értékesítési céllal beszerzett eszközöket a beruházások között sosem szabad kimutatni, ezek a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök közé sorolandók be. A további elszámolást alapvetően az határozza meg, hogy a beszerzett eszközt változatlan formában kívánják-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.

Bekerülési érték

Kérdés: Kérdés: Intézményünkben karbantartóink készítettek irodabútort, melyhez az alapanyagot megvásároltuk (bútorlapok, fogantyú). Vásároltunk bútorlapot, melynek méretre vágását, éllécezését is szerepeltetik a számlán, munkadíjként. A bútor bekerülési értékébe beletartozik a bútorlapokhoz kapcsolódó munkadíj? Az összeállításhoz kapcsolódó egyéb eszközöket, pl. csavarokat nem kellett megvásárolni, mert rendelkezésre álltak. Ezt a bekerülési értékben kell-e szerepeltetnünk? Ha igen, hogyan számoljuk el ennek értékét? A karbantartók bérét, járulékait mindenképpen el kell számolnunk a bekerülési érték részeként? Hogyan történik ezeknek a könyvelése? Kis értékű tárgyi eszköz (függöny és szőnyeg) vásárlása esetén a varrás (szegés) része-e a bekerülési értéknek?
Részlet a válaszából: […] ...A csavarokat a készletek nyilvántartási értékén kell figyelembe venni. A bútor előállításán dolgozók időarányos munkabérét és járulékát munkaidő-nyilvántartás alapján kell a bútor önköltségébe beszámítani.A saját előállítású új tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.
1
22
23
24
73