710 talált cikk a járulék kifejezésre

Kérdés: A Költségvetési Levelek 75. számában, az 1625. számon megjelent válasz jelenleg is megfelel a jogszabályoknak?
[ Lakást adunk bérbe. A közüzemi számlákat, valamint a társasháztól kapott számlát a közös költségről a bérlőre hárítjuk át. A gáz, áram, víz fogyasztását külön órával mérjük. Helyesen járunk-e el, ha ezen költségeket tárgyi adómentesen számlázzuk ki a bérlőre?
Válasz: Az Áfa-tv. 8. § (4) bekezdése alapján, ha az adóalany a szolgáltatásnyújtást a saját nevében, de más javára rendeli meg, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ugyanannak a szolgáltatásnak egyidejűleg igénybe vevője és nyújtója is. Azaz a bérbeadó akkor jár el helyesen, amikor a különfogyasztást mérő órákkal mért víz-, gáz- és áramszolgáltatást – közvetített szolgáltatás nyújtójaként – a bérlőjének azonos áfakulccsal számlázza. Közös költség azonban a bérleti jogviszony járulékos eleme. Az Áfa-tv. 22. § (3) bekezdése alapján a járulékos költségek beletartoznak a főszolgáltatás adóalapjába. A közös költség tehát a bérleti díj olyan részét képezi, amelyet nem a bérbeadó felé, hanem (a bérbeadóval kötött megállapodás értelmében) közvetlenül a társasháznak kell megfizetni. Így a közös költséget a bérbeadónak bele kell foglalni a bérleti díjba, függetlenül attól, hogy a bérleti díjnak ezt a részét közvetlenül a társasháznak kell megfizetni. Mivel a közös költség nem a társasház szolgáltatásnyújtásának ellenértéke – lévén, hogy társasház nem nyújt szolgáltatást –, a törvény alapján a bérbeadó a közös költségről számlát nem is kaphat, így e számlával nem is rendelkezhet. Fontos, hogy az Áfa-tv. 2. számú melléklete alapján a lakóingatlan bérbeadása tárgyi adómentesség alá tartozó szolgáltatásnyújtásnak minősül. Lakóingatlannak minősül az a lakás céljára létesített, és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan.]

Kérdés:

Létrejött egy tanulmányi szerződés egy nappali tagozatos hallgatóval, aki nem áll munkaviszonyban cégünknél, csak néha egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazzuk. A szerződés alapján havi bruttó 61.350 forint jár neki a tanulmányok támogatására. A jövőben mindenképpen alkalmazni szeretnénk. Jól gondoljuk-e, hogy attól még lehet tanulmányi szerződést kötni vele, ha nem áll munkaviszonyban, és a juttatása adó-, egyénijárulék- és szocho-köteles, mivel iskolarendszerű képzésben vesz részt?

Kérdés: A települési köznevelési és egészségügyi társulás fenntartásában van a települési óvoda, mely két óvodai csoporttal működik. Az óvoda egyik óvodapedagógusa a 40 éves jogviszonya alapján bejelentette, hogy 2024. december 31-ével kéri a jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését. A szolgálati idő megállapítása alapján a 40 év szolgálati időt 2024. augusztus 16-án éri el. A felmentési ideje 2024. május 2-ával indult, a le nem dolgozandó jogviszony 2024. szeptember 1-jével kezdődik. A Tnyvhr. 73/B. §-a alapján kéri, hogy kerüljön kiállításra a „Foglalkoztatói nyilatkozat”. 2024. augusztus 16-tól a jogviszony alatt igényelni szeretné a nyugdíjat, egyúttal a jogviszonya alapján járó illetményénél a számfejtést úgy kérné, hogy azt már ne terhelje a társadalombiztosítási járulék. Igényelheti-e a nyugdíjat a dolgozó (és meg is állapíthatják és folyósíthatják neki) úgy, hogy még nem nyugdíjas 2024. 08. 16-án? Jelen esetben a visszamenőlegesség még nem áll fenn. Nyugdíjasnak minősül-e úgy, hogy elérte a 40 éves szolgálati időt, de a fennálló jogviszonya alapján még aktív dolgozó? Az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint nyugdíjas az a munkavállaló, aki
ga) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),
gb) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,
gc) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,
gd) egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül,
ge) öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
gf) növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.

Kérdés: Művelődési központ rajzpályázatot hirdetett 10–18 éves korosztályú gyermekek számára. A pályázat díja 10.000, illetve 15.000 forint értékű ajándékutalvány lesz. Milyen adóvonzata van 2024. évben?

Kérdés: Költségvetési intézmény (helyi polgárőrség) belső szabályzatában az alábbit rögzítette: „Azon munkavállalók számára, akik képernyő előtti munkavégzők szakorvos vagy optometrista javaslatára a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencséhez támogatást kaphatnak.” A 50/1999 (XI. 3.) EüM rendelet nem rendelkezik az optometrista fogalmáról, a rendelet szemészeti szakvizsgálatról tesz említést. Véleményünk szerint a belső szabályzat hibásan rendelkezik/teszi lehetővé, hogy egy optometrista általi javaslat elegendő legyen a szemüveglencséhez való támogatáshoz. Kérjük szíves állásfoglalásukat az ügyben.

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk (áfaalany). A közüzemi díjakat továbbszámlázzuk a helyi önkormányzat részére. A megállapodás szerint a közüzemi díj 25%-a kerül továbbszámlázásra. A távhőszolgáltatást 5%-os áfával számlázzák részünkre, ezt mi 27% áfával számláztuk tovább: a nettó összeg 25%-át számláztuk tovább, erre a 27% áfát számítottuk fel. Ezt az önkormányzat kifogásolta. Szerintük a bruttó összeg 25%-át kellene fizetniük, és nekünk abból visszaszámolnunk a 27% áfát. Helyesen gondoljuk-e, hogy a nettó összeg 25%-át kell továbbszámláznunk az önkormányzat részére?

Kérdés: A 662/2023. Korm. rendelet 1. §-ának (3) bekezdése alapján a pedagógusok részére 2024. január 1. napjával a munkáltató átlagos 32,2%-os béremelést biztosít. A béremelést a 2023. novemberi bérhez viszonyítva kellett megadni, illetve az átlagos béremelés az intézményben köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló óvodapedagógusokra együttesen vonatkozik, vagy óvodapedagógusonként külön-külön kell nézni azt, hogy a 32,2%-os emelés megtörtént-e? A béremelés teljes összegét az alapbérbe kell beépíteni, vagy pótlékba is beépülhet?

Kérdés: Önkormányzatunk a Pest Vármegyei Rendőrfőkapitánysággal kötött keretmegállapodás (szándéknyilatkozat) szerint támogatni fog összesen nettó 500 000 forinttal egy járőrképzésben részt vevő személyt, akivel erről megállapodást köt majd, annak felhasználását ellenőrizheti, a képzés elvégzése után a rendőrség állományba veszi a támogatottat. Milyen rovaton és COFOG-on elfogadható könyvelni ezt a támogatást?

Kérdés: Abban az esetben, ha heti 36 órát meghaladó jogviszony mellett több cégtől kapok – minimálbér 30%-át meg nem haladó – megbízási díjat, akkor milyen járulékösszeget kell levonni tőlem, ha jelenleg nem vonnak le járulékot? Összességében havi szinten a megbízási díjak összege meghaladja a minimálbér 30%-át. Nem okoz gondot ez nekem az év végi adóbevallásnál, hogy a megbízási díjaknál nem vonnak tőlem járulékot?

Kérdés: A helyi önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk a bölcsődében, minibölcsődében, a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek számára biztosított, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi gyermekétkeztetés (intézményi gyermekétkeztetés) egyes kiadásaihoz (100%/50%). Tehát a hatályos éves költségvetési törvény természetbeni ellátásként a gyermek életkorának megfelelő ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetést biztosít kérelemre intézményi étkeztetés, valamint szünidei gyermekétkeztetés keretében. Egy helyi önkormányzat a helyi szociális rendelete alapján saját költségvetési forrása terhére további támogatást kíván biztosítani azon gyermekek, tanulók – illetve szüleik – részére, akik a fentieken felül térítési díj fizetésére kötelezettek, ugyanis az Szja-tv. 1. számú mellékletének 1.3. pontja vagy a 8.1. pontja alapján egyéb adó- és járulékfizetési kötelezettsége az önkormányzatnak így nem merül fel. Az intézményi gyermekétkeztetést az önkormányzat intézményének konyhája biztosítja, és szedi be a térítési díjakat, az intézmény alapító okirata szerint vállalkozási tevékenységet nem végez, valamint az önkormányzat és intézménye is alanya az áfának.
1. Amennyiben az önkormányzat a térítési díjat fizető szülők részére szociális rendeletben foglaltak nélkül közvetlen támogatást (pénzbeli, természetbeni) nyújt, az adó- és járulékköteles juttatásnak minősül-e?
2. Amennyiben az önkormányzat a helyi szociális rendelete alapján biztosítja a támogatást a térítésidíj-fizetésre kötelezett gyermekek részére (szülői kérelem alapján, határozatban foglalt eljárásrenddel), helyes-e az az eljárás, hogy az intézmény havonta, a tárgyhót követően számlát (nettó térítési díj+27% áfa) állít ki a tényleges étkezésiadag-számokról a támogató önkormányzat részére (részletes gyermekenkénti étkezési nyilvántartással alátámasztva)?
3. Ebben az esetben az intézmény a teljes beszerzési áfát levonhatja-e, egyrészt azért, mert másik településen élő szülők részére áfásan számláz, másrészt azért, mert áfásan számlázza a támogatni kívánt szülők által meg nem fizetett részt az önkormányzatnak, azaz az élelmezés beszerzési kiadásainak áfája teljes egészében levonható-e az Áfa-tv. 120. §-a alapján?
4. Helyes-e, hogy az önkormányzat a kapott havi számla áfatartalmának levonására nem lesz jogosult (nincs e tekintetben adóköteles bevétele, és szociális támogatásként nyújtja az átvállalt térítési díjat), azaz szociális támogatásként a bruttó (nettó+27% áfa) térítési díj jelenik meg a könyveiben?
5. Helyes-e az, hogy az önkormányzatnál felmerült kiadásokat 107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások kormányzati funkción és K355 Egyéb dologi kiadások K332. Vásárolt élelmezés és K351 Működési célú áfa rovaton számolják el, adómentes természetbeni juttatásként?
6. Helyes-e az, hogy az intézménynél a bevételt 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben, 049010 Máshova nem sorolt gazdasági ügyek kormányzati funkción és B405. Ellátási díjak, B406. Kiszámlázott általános forgalmi adó rovatokon számolják el?
7. Felmerül a kérdés, hogy a felvázolt támogatási eljárásrend az intézmény alaptevékenysége keretében végzett tevékenységnek minősül-e, tehát amennyiben az önkormányzat szociális rendeletében jóváhagyott térítési díjat számlázza csak tovább a szülő helyett az önkormányzatnak?
8. A felvázolt önkormányzati támogatási eljárásrendnek van-e hatása a költségvetési törvény alapján az intézményi gyermekétkeztetéshez igényelt normatív támogatás elszámolására?