724 cikk rendezése:
31. cikk / 724 Foglalkoztatottak utólagos bejelentése a NAV-hoz
Kérdés: 1992-ben jogutódlás történt cégünknél. Nemrég lekérdeztük a NAV foglalkoztatotti listáján a dolgozóink adatait, és észrevettük, hogy a 90-es években érkezett, mai napig itt lévő dolgozóink közül néhányan nem szerepelnek benne. Véleményünk szerint akkor elmaradt az átjelentés. Hogyan tudnánk ezt jelenleg helyrehozni, hogy a cégünk foglalkoztatotti listáján szerepeljenek ezek a dolgozók, mert így olyan, mintha nem is dolgoznának nálunk? A 08-as bevallás és minden adatszolgáltatás rendben volt velük ebben a bő 30 évben.
32. cikk / 724 Ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódó bevétel és kiadás könyvelése
Kérdés: Az önkormányzatunk a gyermekétkeztetést vásárolt szolgáltatás formájában oldja meg. A szolgáltatást nyújtó az önkormányzattól bérli az ingatlant. Az önkormányzat bérleti díj szempontjából nem jelentkezett be az áfa hatálya alá, egyébként általános szabályok szerint állapítja meg az áfát. A bérleti díjat áfamentesen számlázzuk tovább, valamint a felmerült közüzemi költségeket is külön számlában, de áfamentesen, mert járulékos költségek. A bérleti díj bevételét a B402-es rovatra tesszük. Érdekelne a helyes eljárás, hogy a kiszámlázott közüzemi díjakat milyen bevételi rovatra, illetve, amit továbbszámlázunk bejövő számlát, melyik kiadási rovatra tesszük?
33. cikk / 724 Külföldi kiküldetés
Kérdés: Az iskolánk foglalkoztatottjai között szerepelnek sofőrök is, tekintettel arra, hogy iskolabuszjáratot üzemeltetünk. Külföldi kiküldetés esetén a gépkocsivezetőknek járhat a 285/2011. Korm. rendelet szerinti 85 eurónak megfelelő forintösszeg adómentesen? Amennyiben tanárok is a sofőrökkel együtt külföldi kiküldetésen vannak, adó- és járulékfizetés szempontjából a FEOR-besorolás dönti el a napidíj adózásának mértékét?
34. cikk / 724 Munkatársak számára szervezett játék díjazása
Kérdés: Intézményünk a munkatársak számára olyan játékot szervezett, amelynek első három helyezettjét tárgyjutalomban részesíti. Helyes-e az a gyakorlat, miszerint ezen tárgynyereményekkel kapcsolatos kiadásokat a K1113. Foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásai rovaton számoljuk el?
35. cikk / 724 Önkormányzati támogatás magánszemélynek
Kérdés: Önkormányzatunk támogatást kíván nyújtani konkrét cél/feladat megvalósításához magánszemélyek részére. Rendeletet alkot róla, melyben meghatározza a támogatás maximumösszegét, meghatározza a feltételeket, az elszámolás módját, a pályázati kiírás feltételeit stb. A költségvetésben erre elkülönít egy bizonyos keretösszeget. Adott esetben a magánszemély részére a támogatás minden esetben utólagos lenne, tehát amennyiben az elszámolásnál feltételként szabott kritériumot teljesíti, és a nevére szóló számlával igazolja, hogy az adott célt megvalósította, akkor kerülne a támogatás a részére kiutalásra. Fontos szempont, hogy ezen cél megvalósítását követően a magánszemély „vagyona” gyarapszik, értékesebb lesz. A magánszemély részére ilyen módon nyújtott támogatás keletkeztet-e adófizetési kötelezettséget akár a magánszemély, akár az önkormányzat vonatkozásában? A kérdés azért fontos, mert az önkormányzat szempontjából nem mindegy, hogy ha azt mondjuk, hogy a támogatás összege 100.000 forint, akkor fedezetet 100.000 forintra kell biztosítani, vagy a 100.000 forint az nettó, és a fedezet 170.000 forint.
36. cikk / 724 A védőnők munkavégzéséhez kapcsolódó kiadások áthárítása
Kérdés: Az önkormányzat a védőnői feladat ellátását törvény szerint átadta a kórháznak. A védőnői épületek, épületrészek ingyenes használatba kerültek átadásra. A rezsiköltségeket az önkormányzat által fenntartott költségvetési szerve fizeti, mivel a közüzemi szolgáltatások az intézmény nevén vannak megkötve, a kórház részére nem került átírásra. Megállapodás alapján számlázza tovább az intézmény többek között a rezsiköltséget, irodaszert, tisztítószert, szakmai anyagot. A beérkező számlán 5%-os áfatartalommal szereplő anyagokat (pl. tesztcsík, gyógyszertári oldat) változatlan áfatartalommal továbbszámlázhatjuk-e, vagy pedig 27%-os áfa számlázandó? Helyesen járunk-e el, ha a telefon és internet díját (telefon 27%-os áfa, internet 5%-os áfa) a főszolgáltatásra (telefon) tekintettel egységesen 27%-os áfatartalommal számlázzuk tovább?
37. cikk / 724 Védőnői feladatellátás átvételével kapcsolatos számlázási probléma
Kérdés: Önkormányzat intézménye vagyunk, áfakörbe tartozunk 2-es adószámmal, az ingatlanok bérbeadása tekintetében nem éltünk az adókötelessé tételi lehetőséggel. Az érintett kórházzal együttműködési, használati és üzemeltetési szerződésünk van, mely alapján ingyenes az ingatlan és ingó dolgok használata, ugyanakkor az üzemeltetés költségeit (áram, gáz, víz, szemétszállítás) továbbszámlázzuk, illetve most a takarítás költségét is tovább kell számlázni, melyet megbízási jogviszonyban látunk el. Áfa szempontjából fő problémánk, hogy eldöntsük, a fentiek alapján ezzel a szerződéssel bérbeadás valósul-e meg. Eddig mi az energiaszámlákat továbbszámláztuk azzal az áfatartalommal, mellyel kaptuk. Ezt jól tettük? Mert ha megvalósul a bérleti jogviszony fogalma, akkor viszont a számlákat adómentesen kellett volna kiállítani, ha jól értelmezzük.
38. cikk / 724 Vámtartozás részét képező importáfára vonatkozó adólevonási jog
Kérdés: Az alábbi, fuvarozókat, illetve címzetteket (raktározókat) terhelő importáfaköltség átterhelés, átszámlázás útján történő érvényesíthetősége, továbbá a termékek tulajdonosainak adólevonási joga kapcsán merültek fel az alábbi kérdések. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet (UVK) 233. cikkének (3) bekezdése elsődleges kötelezettként a fuvarozók, illetve másodlagos kötelezettként a címzettek esetében is előírja az áruk vám elé állításáért való felelősséget. A vám elé állítás elmaradása esetében az UVK 79. cikke alapján ilyen esetekben behozatali vámtartozás keletkezik. A kötelezettséget nem teljesítő, jelen esetben a fuvarozó és a címzett adósnak minősül, a vámhatóság megállapítja a vámot, importáfát és ezekkel egyetemben a vámbírságot is. A fuvaros vagy a címzett a hivatkozott kötelezettség megszegése esetében megfizeti az importáfát. Az importáfa levonása kapcsán azonban tartalmi és formai feltételt is megállapít az Áfa-tv. A fuvarozók/címzettek (jellemzően raktárosok) által a nyújtott szolgáltatás járulékos költségeként továbbszámlázott importáfa levonásba helyezhető-e a tulajdonosi oldalon?
39. cikk / 724 Ingatlan-bérbeadás
Kérdés: Önkormányzatunk és egy vármegyei kórház között ingatlan és ingó eszközök ingyenes használatba adása tárgyában megállapodás jött létre. Eszerint a védőnői ellátásra szolgáló ingatlanokat (ingatlanrészeket) és ingó eszközöket az önkormányzat díjfizetési kötelezettség nélkül a kórház használatába adta. A megállapodás alapján a kórház a vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatban az önkormányzatnál felmerült költségek (karbantartási, üzemeltetési, közüzemi, takarítási, internet, vezetékes telefon, biztosítási és anyagköltségek) megtérítésére köteles. Az önkormányzat a megállapodás alapján ezeket a költségeket a tényleges költségfelmerülést igazoló számlák, bizonylatok alapján negyedévente számlázza a kórház részére. Az önkormányzat az Áfa-tv. 88. §-a alapján nem tette adókötelessé az ingatlan-bérbeadást. Az önkormányzat helyesen jár-e el, ha a kórház részére számlázott üzemeltetési költségeket adómentesen, a bérbeadáshoz kapcsolódó járulékos költségként számlázza? A felsorolt üzemeltetési költségek közül mely költségek a bérbeadáshoz kapcsolódó járulékos költségek és adómentesen számlázandók, illetve mely költségeket kell közvetített szolgáltatásként áfakötelesen számlázni?
40. cikk / 724 Jubileumi jutalom
Kérdés: Besorolásnál, jubileumi jutalomnál be kell-e számítani a foglalkoztatási igazoláson szereplő közalkalmazotti jogviszonyt abban az esetben, ha az tartalmaz olyan időszakot, melyen a dolgozó gyermekápolási célú fizetés nélküli szabadságon volt, és sem GYES-ben, sem GYED-ben nem részesült, az egészségügyi szolgáltatási járulékot magának fizette a NAV felé?
