770 talált cikk a járulék kifejezésre

Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 2010 márciusában keresőképtelenné vált, és csak május elején tudott újra munkába állni. Keresőképtelensége az alábbiak szerint alakult: március 29-től április 14-ig betegszabadságon (13 nap), majd azt követően április 15-től május 9-ig (25 nap) táppénzen volt, május 10. napján állt munkába, így véleményünk szerint a Ktv. 49/F. § (2) bekezdése alapján a neki járó cafeteriajuttatást csökkenteni kell, mivel ebben a 30 napot meghaladó időtartamban sem illetményre, sem átlagkeresetre nem volt jogosult. Dolgozónk egy munkajogász által megerősítve más álláspontot képvisel: szerinte a betegszabadság idejére illetmény illeti meg, csak csökkentett összegben [mivel a Ktv. 71. § (3) bekezdése szerint ahol jogszabály távolléti díjat említ, ott illetményt kell érteni, az Mt. 137. § (3) bekezdése szerint pedig a betegszabadság ideje alatt a távolléti díj 70%-a jár], álláspontunk szerint azonban az, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás alapja a távolléti díj (illetmény), még nem teszi azzal azonossá. Hasonló a helyzet a táppénz esetében is, mivel a táppénz alapja általában az átlagkereset, így véleménye szerint részesült olyan juttatásban, amely szerint a cafeteriajuttatásait nem kellene csökkenteni. Kérdésünk a fentiek alapján, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás illetménynek vagy a táppénz átlagkeresetnek minősül-e, mivel ezekben az esetekben nem csökkenthető a cafeteria kerete? Szintén a fenti eset kapcsán dolgozónk (és munkajogásza) kifogásolja a cafeteriajuttatás csökkentésének számítási metódusát. Mi az egész évre járó juttatást osztottuk egynapi összegre, és szoroztuk meg a keresőképtelenség teljes időtartamával (42 nap) – amibe minden napot beleszámítottunk, függetlenül attól, hogy a betegszabadságnál csak munkanapra és fizetett ünnepre jár pénz –, míg szerintük legfeljebb a 30 napon felüli időszakra jutó (12 nap) összeggel lehetne a juttatást csökkenteni. Álláspontunkat a Ktv. 49/F. § (2) bekezdésének azon szófordulatával támasztjuk alá, hogy az "azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem volt jogosult" szövegrész a 30 napos feltétel bekövetkeztével a teljes időtartamot kiveszi a juttatásra jogot adó időszak alól, tehát nem köti ahhoz, hogy a pl. betegszabadság számításánál a hétvégékre nem jár juttatás.

Kérdés: Megbízási szerződés esetén mit kell levonni a megbízási díjból, ha olyan magánszeméllyel köt egy intézmény megbízást, aki 7-es kezdetű adószámmal rendelkezik, és számlát tud adni? Hogyan alakulnak esetében a megbízó, foglalkoztató által fizetendő 27%-os társadalombiztosítási járulék, illetve a magánszemély (biztosított) által fizetett egyéb járulékok, ha a megbízott személynek van főállású jogviszonya?

Kérdés: Helyi önkormányzat alpolgármestere jogszabályban meghatározott mértékű költségátalányt kap havi rendszerességgel. Milyen levonás terheli a költségátalányt abban az esetben, ha az alpolgármesternek főállású munkaviszonya is van (különös tekintettel az egészségbiztosítási járulék pénzbeli és természetbeni megoszlására)?

Kérdés: Intézményünk egyik közalkalmazottja számára az Mt. 103. §-a alapján kötelező kijelöléssel elrendelte a főiskolai végzettség megszerzését. A képzésen való részvételre kötelezés 2009. évben történt. A képzés 2009/2010. tanév I. félévében 2009. szeptember 1-jén kezdődött. 2010. évben az átvállalt képzési költség meghaladja a minimálbér két és félszeresét. Kérdésünk: 1. az átvállalt képzési költség értékhatárt meghaladó része az Szja-tv. 69. §-ának hatálya alá tartozó természetbeni juttatásként adóköteles, vagy 2. a közalkalmazott (nem pénzben megszerzett) munkaviszonyból származó jövedelmeként adó- és járulékköteles? A 2. pont alatti esetet az érintett közalkalmazott nem fogadja el, mivel az Mt. 103. § (4) bekezdése értelmében a munkáltató ez esetben köteles a munkabérét és költségeit megtéríteni. Adókötelezettsége esetén az Mt. előírása nem teljesül.

Kérdés: Pedagógusszakkönyv-vásárlás ügyében kérnék segítséget. Idén a pedagógus-szakirodalom kikerült az adómentes juttatások köréből (4000 Ft/fő/év), viszont költség elszámolása lehetséges. Emiatt a számfejtésnél a 100% költség beállításával a teljes összeg adó- és járulékmentesnek minősül, nettó 4000 Ft kerül kifizetésre. (Ha nem számolunk el költséget, akkor a bruttó 4000 Ft-ból 2456 Ft-ot kap a pedagógus, a munkáltatónak pedig 1080 Ft járulékfizetési kötelezettsége keletkezik.) A MÁK szerint a költségelszámolás a járható út, mégpedig a dolgozó nevére kiállított számla segítségével, melyet a dolgozó köteles 5 évig megőrizni. A munkáltató felé nem köteles elszámolni a számlával. Kérdésem a következő: Ha 100%-ot számolunk el költségként, igaz-e, hogy a későbbiekben a pedagógus nem választhatja a megbízási díjak kifizetésénél a 10%-os költségelszámolást? Vagy két különböző dologról van szó? Tehát önálló tevékenységből származó bevételnek vagy nem önálló tevékenységből származó bevételnek számít a pedagógus-szakirodalomra kifizetett összeg?

Kérdés: Körjegyzőségünkön a körjegyző az éves költségvetési előirányzat erejéig havonta, egyenlő mértékben fizetett költségátalányt kap személygépkocsijának hivatali célú használata után. A körjegyző saját maga vezeti a költségelszámolását (útnyilvántartás), engedéllyel rendelkező programot felhasználva. A körjegyző és az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló polgármester évente megállapodásban rögzítik a költségátalány kifizetésének rendjét (idejét, kifizethető havi maximális mértékét, elszámolások rendjét). Köteles-e a körjegyző a költségátalány kifizetésekor bemutatni a költségelszámolását, vagy elégséges a megállapodásban foglalt nyilatkozata, hogy erről ő gondoskodik? Hivatali előfizetésben lévő rádiótelefon alkalmazott által történő értékkorlátos vagy korlátlan használatának helyi szabályozásakor mire kell ügyelni?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Szeretnénk egy szakmai rendezvény keretében ételt, italt (reprezentációt) juttatni az intézmény összes dolgozójának. Kérdésünk, hogy ez a költség a 2010. évi törvényváltozások miatt adóköteles vagy nem?

Kérdés: Néhány munkavállalónk munkaszerződés szerint 2 különböző városban végzi munkáját (egy héten 3 nap az egyik, 2 a másik városban), és egy harmadik helység a lakóhelye. Saját személygépkocsi használata esetén hogyan számolható el részükre a költségtérítés? Csak a kilométerenkénti 9 Ft, mindkét munkavégzési hely esetében? Van-e lehetőség nagyobb összeg megtérítésére? Kell-e a munkavállalónak a tényleges költségeiről nyilatkoznia? Milyen adó- és járuléklevonási kötelezettségünk van, ha nem csak a 9 Ft-ot térítjük meg nekik?

Kérdés: Uniós pályázaton nyertes önkormányzat ingatlanberuházása során igénybe vett alvállalkozó reklám-, tájékoztatótábla kihelyezésével összefüggésben alkalmazható-e fordított adózás?

Kérdés: A reprezentációs jellegű kifizetések, elsősorban élelmiszer-beszerzések esetében szükséges-e, s ha igen, milyen dokumentumokkal (pl. jelenléti ív, fénykép, meghívó) alátámasztani a hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény, továbbá állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás megvalósulását, illetve a résztvevők létszámát? Amennyiben nem állnak rendelkezésre megfelelő dokumentumok, vagy a létszám nem volt meghatározható, s így az arányos költségelszámolás nem bizonyítható, a természetbeni juttatásként történő adóztatás (szja, tb-járulék) megfelelő eljárás-e, vagy ez esetben a költségek elszámolására nincs lehetőség?